Az érintett tanulók alapvető jogait, illetve a jogbiztonság elemi követelményeit sértette, hogy jelentős késedelemmel léptették hatályba a 2017-es szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeit – állapította meg Székely László ombudsman.

Három panaszbeadvány sérelmezte, hogy a szakgimnáziumokban 2017-ben új ágazati szakmai és ágazaton kívüli szakmai tárgyból kötelezően kellett érettségi vizsgát tenni úgy, hogy a vizsga részletes követelményeit meghatározó rendelet csak 2016. december 28-án jelent meg.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében rögzítette, hogy a köznevelési törvény az új szakmai ágazati vizsgatárgyat korábban már nevesítette, de a felkészülés időpontjában, 2015 szeptemberében nem volt ismert az új vizsgatárgy követelményrendszere. Ezt csak jóval, egy teljes tanévvel később, 2016 szeptemberében és decemberében, a szakgimnáziumi évfolyam utolsó évében hirdették ki. Ennek következtében a 2016/2017-es tanév iskolai pedagógiai programjai nem tartalmazhatták az új érettségi követelményeket, így az iskolákban nem voltak adottak a feltételek az érettségi előtt álló tanulók megfelelő felkészítéséhez.

Az ombudsman azt nem ítélheti meg, hogy az ágazati szakmai érettségi tantárgyra szükség van-e vagy sem, de

"a vizsgatárgyak követelményrendszerének kialakításánál figyelemmel kell lenni a gyermekkor kapuját még éppen csak átlépő fiatal felnőttek életkori sajátosságára, élettapasztalatára és ezzel összefüggő vizsgázási képességére, terhelhetőségére is."

Ide tartozik az, amikor egy-egy szakmai érettségi tárgy keretében sok esetben az iskola teljes képzési ideje alatt tanított, hatnál is több tantárgy követelményét kérik számon. A biztos szerint az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy kötelezővé tétele nem korlátozhatja az érettségiző fiatal életpályájának jövőbeli esélyeit. A jelentés rögzíti, hogy a felvételit megelőző két évben az egyetemre készülők a Felvételi Tájékoztatóból nem kaphattak valós információkat az emelt szintű szakmai érettségi vizsgatárgyakról. A Felvételi Tájékoztató összeállítója és az adatszolgáltató felsőoktatási intézmények ugyanis ekkor még nem ismerhették, hogy melyek az egyes ágazati szakmai vizsgatárgyak.

A biztos rámutatott, hogy a sajátos nevelési igényű érettségizőket megillető mentességek és kedvezmények a 2017. évi tavaszi érettségi vizsgák során – az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy tekintetében – nem érvényesülhettek egyértelműen. A szaktárca értelmezésében a szakképzés követelménye miatt nem adható teljes felmentés az ágazati szakmai tárgy teljesítése alól.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint viszont adható felmentés, de ekkor az érettségiző bizonyítványába nem kerül be a szakképesítésre vonatkozó záradék. Maguk az iskolák pedig jellemzően úgy értelmezték a szabályokat, hogy ágazati szakmai vizsgatárgy esetében adhatnak kedvezményt vagy mentességet. Az egymásnak ellentmondó értelmezésre okot adó jogszabályból és az annak alapján kialakult gyakorlatból az ombudsman a jogbiztonság követelményének sérelmére következtetett. A biztos aggályosnak tartotta azt is, hogy a tanulóra vonatkozó vélemény utolsó felülvizsgálatakor a szakértői bizottságoknak – a vizsgatárgy követelményeinek ismerete nélkül – lehetőségük sem volt megtenni a tanulók sajátos nevelési igényéhez igazodó javaslatukat.

Székely László ombudsman megállapította, hogy a vizsgatárgy követelményeit meghatározó miniszteri rendelet 2016-os többszöri módosítása, annak 2016. decemberi kihirdetése, majd szinte azonnali, a kellő felkészülési idő biztosítását teljesen figyelmen kívül hagyó hatályba léptetése súlyosan sértette a jogbiztonság követelményét. Nem elfogadható, illetve nem magyarázható, hogy az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményeit a felkészülési időszak végén, ennyire késedelmesen adták ki, ami a következményei folytán a hozzáférhető felsőoktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott.

Székely László azt kérte az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a jövőre nézve adjanak elég felkészülési időt és tartsák tiszteletben a tanulók alapvető jogait.