A sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola alapítói azt a célt tűzték ki maguk elé tíz éve, hogy azokat a gyerekeket is eljuttatják az érettségiig, akikről az állami és a kormány által is kiemelten támogatott egyházi közoktatás lemond; az összes lehetséges integrációs formát megragadják, hogy a diákok a gettón kívüli világgal is találkozzanak.

Róluk és arról, hogyan próbált az iskola egy csoportja a cserkészszövetség tagja lenni írt riportot a 168 Óra. Az iskola 2014 óta rendszeresen részt vett a szövetség által szervezett különböző programokon, nagy cél volt, hogy a cserkészmozgalom az Ámbédkarben is megvesse a lábát.

„Vendégül láttuk a mozgalom megyei képviselőjét, majd december elején Szerencsen mi ismerkedtünk a cserkészek munkájával, december végén Budakeszin téli portyán jártunk, a Bükkben túráztunk, e hét végén pedig Szokolyán cserkészőrsvezető-képzőn veszünk részt. Célunk, hogy saját cserkészcsapatunk legyen, és a kallódó fiatalokat összefoghassuk” – írta az iskola a honlapján, de korai és alaptalan volt az öröm.

Ugyanis a magyar cserkészek nem kértek a borsodi romákból, az Ámbédkarral alakuló kapcsolatot elvágták. A nagy fordulat 2017 nyarán történt. A cserkészcsapattá alakulás egyik feltétele, hogy a formálódó társaság tagjai együtt táborozzanak, és a tábor alatt vezetőképzésen is részt vegyenek. De ez nem történt meg.

Derdák Tibor iskolaigazgató szerint a borsodi cserkészek egyik táborában sem táborozhatnak befizetett pénzükért a roma gyerekek, de még azok az ifjúsági vezetők sem, akik velük dolgoznak. És hiába kérlelték az országos vezetőséget, a borsodiakat nem vállalták más táborokban. Az igazgató azt mondta, kétszer is fogadták őket a szövetségnél, de „csak arról beszéltek, hogy sem származásunk, sem hitünk alapján nem illünk a magyar keresztény cserkészek közé. Az integráció fontosságát szép szavakkal ecsetelték, de tettek nem követték a szavakat: mi soha nem találkoztunk roma gyerekekkel vagy roma ifivezetőkkel a borsodi cserkészcsapatokban. Arra próbáltak rábeszélni minket, hogy keressünk magunknak olyan szervezetet, amelynek szervezeti kultúrájába jobban beleférünk.”

A 168 Óra megkérdezte a cserkészszövetségtől, hogy az elmúlt években hány roma cserkészvezetőt és közösségszervezőt neveltek ki. Arra is rákérdeztünk, hány hátrányos helyzetű és/vagy roma gyereket sikerült a közösségi programokba és táboroztatásba országszerte bevonni. Erre azért is voltunk kíváncsiak, mert a cserkészek honlapján az is olvasható, hogy a 2014 nyarán indított és azóta is folyamatosan zajló országjáró rendezvényeiken az ország több hátrányos helyzetű településén jelentek meg programjaikkal, amelyekkel a helyi közösségi életet kívánják fellendíteni. Felmerül a kérdés: alakult-e az elmúlt években hátrányos helyzetű, roma cserkészcsapat e munka hatására, illetve az MCSSZ elősegítette-e ilyen cserkészcsapat megalakulását.

Azt a választ kapták, hogy a „Magyar Cserkészszövetség értékközpontú szervezet: az integrált nevelésben hisz és tevékenységét is ennek megfelelően végzi. Ezért nem tartja nyilván sem a tagok, sem a vezetők nemzetiségi/etnikai vagy hátrányos helyzetre vonatkozó hovatartozását.”

(Kiemelt kép: Orbán az országos cserkészközpont avatásán / Facebook)