A Sargentini-jelentéssel foglalkozott újra szerdán a Parlamentben: az első napirendi pontként arról a válaszról tárgyaltak, amelyet a Fidesz képviselői írtak a jelentésre. Ebben arra kérik a kormányt, „ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarország elleni valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben”.

A javaslat megszövegezői szerint - a teljes szöveget itt olvashatják el -  „a Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit, Alaptörvényét, jogszabályait és személyi döntéseit támadta meg. Ezzel túllépte hatáskörét és megsértette Magyarország szuverenitását.” Judith Sargentini az APA hírügynökségnek nyilatkozva utasította vissza a magyar kormány kifogásait. Az EP-képviselő szerint a jelentés, amelynek elfogadásával kezdeményezték az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, a "létező problémák alapos felsorolása".

Elsőként Gulyás Gergely beszélt a javaslat megszövegezőjekén, és egyből azzal kezdte, hogy el sem fogadhatták volna a Sargentini-jelentést, mert nem volt meg a kétharmad. (Ebben lehet vitájuk a jogászoknak, de a legtöbbek szerint nem igaz ez az érv, sőt, az EP-szavazások szabályait író politikus is azt állítja, minden szabályos volt.) A képviselő szerint akármennyi kritikát is sorol a jelentés, mindez csak azt a célt szolgálja, hogy a kormány menekültpolitikáját támadja. Röviden azért beszélt a többi kritikáról is, például megtudhattuk, hogy "soha komolyan vehető testület a magyar véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban kritikát nem fogalmazott meg", vagy hogy nálunk a kisebbségek jobb helyzetben vannak, mint sok nyugati országban. De aztán csak eljutott a bevándorlás kérdéséhez és oda, hogy a jelentés elfogadásának fő oka az: a nyugati politikusok nem toleránsak Közép-Európával szemben.

MTI / Bruzák Noémi

A bevándorlásról vagy a jogállamiságról szól a jelentés?

A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár szólalt fel. Ő kapásból úgy nyitott: a Sargentini-jelentés durva támadás Magyarország önrendelkezése ellen, amelyet külföldről pénzelt aktivisták segítettek megszövegezni. És amíg Gulyás nem foglalkozott az ellenzékkel, ő már egyenként szidta azokat a magyar pártokat, amelyek támogatták a jelentést.

A vezérszónoki körben a Fideszt Kocsis Máté képviselte - már csak azért sem volt nehéz dolga a szöveg mellett érvelni, mert ő volt az egyik, aki azt megírta. Szerinte egyszerű a helyzet: a 2019-es EP-választási kampány miatt fogadták el a Sargentini-jelentést. "Teljesen egyértelmű, hogy ez a jelentés egy nyomásgyakorlás", amelynek a végén az áll, hogy a határőrizetet ne csak magyarok végezhessék - mondta.

A jobbikos Gyöngyösi Márton volt az első ellenzéki, aki szót kapott a vitában. "Látom azt az igyekezetet, amellyel próbálják átterelni a vitát az egész jelentésnek arra a részére, amely valóban Sargentini asszony hibájából fakadóan belekerült ebbe az egészbe" - ezzel a mondattal oldotta meg a feladatot, hogy egyszerre legyen menekültellenes és mégis kritizálja a kormányt. A migrációnak, a határvédelemnek, a bevándorláspolitikának szerinte nincs keresnivalója a jelentésben, de a szöveg inkább a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozik és azzal, hogy Orbán Viktor és barátai miként gazdagodhatnak EU-pénzekből - mondta. De arról is beszélt: Orbán Viktor nemrég még maga kérte, hogy az EU adjon több segítséget a határvédelemben, most viszont, amikor az unió ezt megadná, a kormánypártiak "most itt mint egy durcás kisgyerek vagy hülyegyerek", visszautasítják ezt a javaslatot.

Egy órát kellett várni, amíg valaki végre felhozta: Brüsszel eltörölné a rezsicsökkentést

A KDNP annyira fontosnak gondolta a témát, hogy rögtön két vezérszónokot is állított. Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy a magyarok döntöttek áprilisban, nem kérnek a népességcseréből, de ezt sokan nem tudják elfogadni. Sőt, ő volt az első, aki előállt az érvvel: az ellenzék és Brüsszel meg akarja fúrni a rezsicsökkentést. Vejkey Imre pedig hosszan elemezte, hogy a

Brüsszel-Soros-Sargentini triumvirátus Nyugat-Európából már kiirtotta a keresztény értékeket, most pedig Közép-Európát vették célba

, pedig itt az élet kultúrája és a halál kultúrája közti harcról van szó.

Az MSZP-s Tóth Bertalan kapásból megpróbálta behozni Orbán Viktor magánrepülőzéseinek témáját, bár ennek sok köze nem volt a jelentéshez. A Fidesznek érdeke az, hogy a bevándorlás továbbra is probléma legyen, a baloldal pedig megpróbálná megoldani a válságot,

de ha a válság megoldódna, önöknek hirtelen kormányozni kéne

- mondta. "Aki megszavazta ezt a jelentést, az vissza akarja venni az ország javait az urizáló elittől" - tette hozzá.

Gyurcsány kommunistázott egyet

A DK-tól Gyurcsány Ferenc állt ki a vezérszónoki körben. Mint mondta, a Fidesz határozati javaslata hazug, mert "a szövege szerint önök a magyar népet védik, pedig önök a magyar népet elárulják", ráadásul nem válaszol a kritikákra, hanem a jelentést megírókat személyükben támadja. Gyurcsány a néppárti vezetőket idézte arról, hogyan építi le a Fidesz a jogállamot. De szerinte amikor a Fidesz Soros-ügynöknek nevez mindenkit, aki nem ért velük egyet, ebből a szempontból

rosszabbak, mint a 80-as évek kommunistái.

Az LMP-től Keresztes László Lóránt állt ki beszélni. Mintha újra a jobbikos felszólalót hallottuk volna: vannak olyan részei a jelentésnek, amelyeket hiba volt odatenni, de a jelentős része, a jogállam lebontásáról és a korrupcióról, igaz. A kritika jogos, de ahhoz nem tud a párt hozzájárulni, hogy elinduljon a 7. cikkely szerinti eljárás az ország ellen - mondta.

Utolsó vezérszónokként a Párbeszédtől Szabó Tímea szólalt fel - ő kapásból azzal indított, hogy a friss felmérések szerint a magyarok többsége megszavazta volna a jelentést, és értette is, hogy nem az országot, hanem a kormányt kritizálják. Ő volt az első, aki kimondta Tiborcz István nevét, szerinte a miniszterelnök vejének "ipari tolvajlása" miatt eshetnek el százmilliárdoktól a magyarok. De a korrupció mellett felhozta a kilakoltatásokat, a devizahitelesek helyzetét, és az egészségügyet is.

Remélem, önök is bemennek a kórházakba és majd Bibliával kenegetik magukat

- fordult a fideszesekhez.

A vezérszónoki kör után a kormány nevében Dömötör Csaba válaszolt az addig felszólalóknak. Ő visszatért a határvédelem témájához, és azt is megpróbálta elmagyarázi, miért kért nemrég még Orbán Viktor segítséget a Frontextől. Azt próbálta megmagyarázni, hogy a Frontex segítsége jó akkor, ha egy ország gyenge a határvédelemben, de ha erős, akkor nem kell beavatkozni.

1956 eltiprása, a szavazó migránsok és az EU ellen forduló Juncker

Ezután már rövidebb felszólalásokban eshettek egymásnak a képviselők. A fideszes Balla György például gyorsan eljutott odáig, hogy a baloldal azért akar több migránst, mert azok rájuk szavaznának, az LMP-ből Ungár Péter pedig már ott tartott, hogy a Juncker-bizottság az EU ellen politizál. De ha azt hittük volna, hogy ez a csúcs, jött Kósa Lajos, és elmagyarázta, hogy Sargentininek köze van azokhoz a holland kommunistákhoz, akik támogatták az 1956-os forradalom eltiprását. Sőt:

Ennél a Jóisten, remélem, csak könyörületesebb lesz azokkal a képviselőkkel, akik csúnyán hátat fordítottak az esküjüknek, a végső órában

- jutott el már az ellenzék elkárhozásáig Kósa. Ezután az EP-képviselőként szót kapó Deutsch Tamás és Ujhelyi István mentek egymásnak verbálisan, Németh Szilárd pedig elismerte, hogy az első határzár egyáltalán nem volt hatékony 2015 nyarán, azon bárki könnyen átjöhetett. A nyílt hazaárulózásig pedig elsőként a fideszes Böröcz László jutott el.