A Jobbik pénteki frakcióülésén kizárták a párt parlamenti képviselőcsoportjából Volner Jánost, a párt alelnökét. A kizárást 17 igen, 4 nem, és 3 érvénytelen vokssal szavazták meg. Volner János maga jelentette ezt be az ülés után. Azt mondja, parlamenti mandátumát megtartja. A döntést követően két másik jobbikos képviselő, Fülöp Erik és Apáti István is úgy döntött, hogy kilép a frakcióból. Az a híresztelés azonban nem igazolódott be, hogy Steinmetz Ádám is kilép a frakcióból.

Jakab Péter szóvivő azt mondta, hogy az elnökség úgy döntött, hogy etikai eljárás indul a képviselő ellen, amely a pártból kizárással is végződhet. Volnert felszólították, hogy adja vissza szombat délig a mandátumát, akárcsak Fülöp és Apáti. Jakab azt mondta, nem igaz, hogy a balliberális pártokkal keresnék az együttműködést, hiszen a DK-val és az MSZP-vel is kizárják ezt, és országosan az LMP-vel sem keresik.

Abba Jakab nem akart belemenni, hogy az EP-lista mennyire játszott szerepet Volner támadásában, vagyis az, hogy nem ő vezeti a párt listáját a jövő évi választáson.

Jakab szerint egyébként hasonlít a mostani ügy Toroczkai korábbi távozásával, amely nem roggyantotta meg a pártot.

Pont az LMP miatt támadt Volner az elnökségnek

Volnert azután zárta ki a Jobbik frakciója, hogy az alelnök kemény hangú levélben szállt szembe a Jobbik-LMP együttműködéssel, illetve a párt választókerületi elnökeinek és szervezőinek írt levélben a Jobbik elnökségének feloszlatását és tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezte. Szerinte ugyanis Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton nagyon eltökéltek az Jobbik-LMP szövetség a létrehozásában, de erre senki sem adott felhatalmazást.

Sneider, Gyöngyösi és Jakab

Fazekas István

Volner szerint a Jobbiknak a nemzeti oldalon van a helye, nem közelíthet a saját magát liberális-balközép pártként meghatározó LMP felé, amelyet amúgy „oszlófélben lévő hullának” tart. Szerinte ha a két párt összefog, biztos a Fidesz újabb kétharmada. „Nemzeti érzésű politikusnak tartom magam, (...) nem kurvának álltam! Én nem tudok változtatni az elveimen, és a nemzet ügyeiben nem tudok megalkudni” – írta a levélben, amely a Figyelő internetes oldalán jelent meg. Azzal is érvelt, ahogy korábban Simicska Lajos fizetési listáján nem akart szerepelni, most Ungár Péter és Schmidt Mária fizetési listáján nem akar rajta lenni.

A levél nyilvánosságra kerülése után azt mondta, szeretne elnök lenni, a rendkívüli tisztújító kongresszuson vette volna át a pártot. Azt előre közölte, ha kizárják, megtartja mandátumát.

Vagy mégsem az LMP miatt van a cirkusz

Több politikus úgy vélte, Volner János valójában nem egy lehetséges LMP-Jobbik összefogás miatt akart rendkívüli tisztújítást, hanem azért, mert nem vezethette a párt EP-listáját a 2019-es EP választáson.

Beszéltünk egy LMP-s politikussal, hogy mennyire közeli a két párt megállapodása, de nem tudta megítélni: azt mondta, az országgyűlési választást megelőző kavarások után már nem mer jósolni. Az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt illetve Ungár Péter is nyíltan beszélt a lehetséges összefogásról egy-egy interjúban. Ungár ráadásul a jobbikos Alfahírnek adott páros interjút egy jobbikos politikussal.

Volner augusztus végén még nem akart elnök lenni

Volner János augusztus végén az ATV-ben még arról beszélt, nem akarja átvenni Sneider Tamás elnök helyét, ahogy az EP-listavezetői poszt sem érdekli. A műsorban beszélt az LMP-s együttműködésről is, a másik párt új társelnökéről szólva azt mondta: „Keresztes László Lórántnak nemzeti értékrendje van, de a pártnak azért ki kellene találnia saját magát most, mert nem stabilak.”

Keresztes László Lóránt

Azt elismerte, hogy a Jobbik sem stabil, de amúgy azt is mondta, őt maximum csak elzavarni lehet a Jobbikból, biztos, hogy nem csatlakozik a szakadár jobbikosokhoz, a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalomhoz.

A Jobbikot a „radikális szárny” a választás után pár héttel hagyta ott: Toroczkai László ásotthalmi polgármester és követői ugyanis kiléptek a pártból. Toroczkai elnök akart lenni, ez majdnem sikerült is neki, viszonylag szoros küzdelemben vesztett. A néppárti vonalat és Vona Gábor elnöklését erősen bírálta, egy platformot akart létrehozni a párton belül, „Mi magunk néven”. Emiatt etikai és fegyelmi eljárás is indult Toroczkai ellen, majd június elején kizárták a pártból. A platformhoz többen, köztük Dúró Dóra parlamenti képviselő is csatlakozott, aki Toroczkai távozása után szintén otthagyta a pártot és a frakciót is, a mandátumát azonban nem adta vissza. Férje, a korábban Vona Gábor által háttérbe szorított Novák Előd is elhagyta a Jobbikot.

Ezután Toroczkai Lászlóék pártot alapítottak, de a közvéleménykutatási-adatok szerint távozásuk nem rengette meg a Jobbikot.

Jobbik-LMP-Momentum?

Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke a HVG-nek adott interjúban beszélt először arról: mikor 2016 tavaszán Schiffer András lemondott a mandátumáról és minden, LMP-ben betöltött tisztségéről, leült vele, hogy az akkor benne már érlelődő Jobbik-LMP szövetségről meggyőzze. Ebből akkor nem lett semmi.

A választások előtt csupán a kölcsönös visszalépésekről, április 8-a után viszont már választási együttműködésről tárgyalt a Jobbik, az LMP és a Momentum vezetése. Első körben Vona Gábor, Szél Bernadett és Fekete-Győr András tartott megbeszélést, de az ellenzéki belharcok miatt a pártvezetők megfogyatkoztak.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a három párt alapjáraton a 2019-es önkormányzati választásokra készült - egy megkerülhetetlen szövetséget szerettek volna létrehozni. A Jobbik, az LMP és Momentum együtt 1 millió 700 ezer szavazatot kapott idén áprilisban, s azzal számoltak, hogy szövetségben egy ekkora tömb már valós alternatívát és jelentős politikai erőt képviselhet.

Új párt alapítását teljesen irreálisnak tartotta szinte mindenki, aki a háttérből nyilatkozott a hvg.hu-nak. Azt azonban többen is reális forgatókönyvnek tartják, hogy 2022-re átalakulhat a magyar belpolitikai, hogy a Fidesz-KDNP szövetséghez hasonló politikai erő jön létre a Jobbik-LMP-Momentum hármasból.