Hónapokkal ezelőtt vetődött fel egy Marx-emlékülés ötlete az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályán, ezt el is kezdték szervezni, majd most, a legutóbbi osztályülésen úgy döntöttek, elhalasztják – tudta meg a hvg.hu.

Az ülést novemberben tartották volna, és az elmondások szerint a "feszültségek és áthallások" miatt halasztották el az emlékülést, de azt nem tudni, mikorra. Az ülésen érdemi vita nem volt a kérdésről, szinte egyhangúlag szavazták meg a halasztást.

Több olyan akadémikussal is beszéltünk, aki helytelenítette a döntést. Egyikük azt mondta, ez nem egy szerencsés lépés, és attól, hogy valami egy emlékülés, még nem kellett volna Marxot dicsőíteni. "A tudományos rendezvények tudományos tartalommal és mondanivalóval bírnak, nem közvetlenül van politikai jelentésük, jelentőségük" – fűzte hozzá egy másik, aki szerint "a tudomány szempontjai a politikai és társadalmi áthallásoknál fontosabbak".

Egy másik tudós szerint ennek "iszonyatosan rossz üzenete van az Akadémia szempontjából, azt mutatja, hogy annyira gyávák vagyunk, hogy velünk bármit meg lehet csinálni, mindent hajlandók vagyunk lenyelni".

Volt, aki azt állította, az egész emlékülésről nem hallott semmit, így annak elhalasztásáról sem, más nem emlékezett pontosan a körülményekre. Elértük Zsoldos Attila osztályvezetőt, aki csak annyit erősített meg, hogy az emlékülés elhalasztásáról tárgyaltak az osztályülésen, de a döntést már nem mondta el, azzal érvelt, "az ott elhangzottak az osztály tagjaira vonatkoznak".

Nem cenzúra, óvatosság!

Az MTA elnöke, Lovász László a saját honlapjuknak adott interjúban magyarázkodott amiatt, hogy a Magyar Tudomány Ünnepére tervezett előadások közül kettőt nem engedélyeztek megtartani a központi rendezvényen, de szerinte ez nem cenzúra, hanem "túlzott óvatosság" a kormányzattal folytatott tárgyalások miatt. A hvg.hu múlt héten írta meg, a „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján”, valamint a „A közösségi média jogi oldala” című előadásokat nem fogadták be, később a Mérce beszámolt arról is, az eredeti programtervben a migrációval és a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmének tanulságaival foglalkozott volna, ám az MTA főtitkársága ezek megtartását sem engedélyezte a rendezvénysorozat keretein belül.

Lovász arról beszélt, az Akadémia főtitkárhelyettese, Barnabás Beáta látta úgy a "szóban forgó rendezvényekkel kapcsolatban", hogy politikai áthallásuk van, ezért nem tette be azokat a Magyar Tudomány Ünnepe központi programjába.

Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy van-e politikai tartalma a két tervezett rendezvénynek; talán magam nem így döntöttem volna. Ami igazán sajnálatos, hogy ennek megvitatására nem kerülhetett sor, mert valaki az érdekeltek közül a főtitkárhelyettes értesítését megkapva, azt néhány órán belül nyilvánosságra hozta ahelyett, hogy megpróbálta volna őt meggyőzni, vagy fellebbezett volna hozzám.

A visszadobott előadásokat a Társadalomtudományi Kutatóközpontban megtartják, a központ vezetője, Rudas Tamás véleménye szerint ugyanis a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”.

Az MTA döntése után Kertész János Széchenyi-díjas fizikus visszavonta előadását, a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, az elmúlt 30-40 évben nem volt ilyen cenzúra az MTA-n, "olyan fokú a félelem, hogy abszurd lépésekre sarkall embereket az MTA-nál".