Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nyílt támadást intézett a kormány az igazságszolgáltatás függetlensége ellen: az alaptörvény módosításával létrehozná házi bíróságát, az ítélkezők számára pedig azt is előírná, hogyan kell értelmezniük a jogszabályokat.

„Hogy jön ahhoz egy bíró, hogy a nép választott képviselőinek akaratát csak elkezdje maga értelmezgetni” – Tordai Csaba és Sepsi Tibor alkotmányjogászok szerint a szocialista államjog pártállami őreinek effajta méltatlankodását idézi, hogy az Orbán-kormány hetedszer is módosítani akarja az alaptörvényt (közben Orbán Viktor belengetett egy általános revíziót is, de erről még konkrétumot nem tudni – a Szerk.). Az elvben gránitszilárdságú alaptörvény immár hetedik módosítása előírná ugyanis a bíróságoknak, hogy a jogszabályok értelmezése során ne csak magát a törvényt, rendeletet, hanem „elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indoklását” vegye figyelembe. Miközben – legalábbis az alkotmányjogászok szerint – a bíróságok már ma is egyre nagyobb súlyt helyeznek a törvény szellemének követésére, vagyis arra, hogy a jogszabályok szó szerinti értelmezésén túl azoknak „a józan ész, a politikai közösség erkölcse és a gazdaságosság szerinti tartalmat tulajdonítsanak” – írják. Hozzátéve: „a kormányzat láthatóan mindezt a saját akaratvezérelt működésének korlátjaként fogta fel, ezért erőlteti mindenáron, hogy kvázi kötelezővé váljanak a legtöbbször minősíthetetlenül elnagyolt és színvonaltalan miniszteri indoklások is”.

Handó Tünde OBH-elnök, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Nyíri Beáta törvényszéki elnök a felújított egri bírósági épület átadásán. Ostromlott vár
©

Megleckéztetik a bírókat

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint egyszerű pontosításról van szó, és a konkrét paragrafusokat kiegészítő szövegek csupán „ (eligazítást, iránymutatást” adnak a bíróságoknak. Arra viszont már nem tér ki az előterjesztő, hogy erre miért is van szükség. Igaz, azok után, amilyen hévvel támadták kormánypárti politikusok – sőt maga Orbán Viktor kormányfő is – a nekik nem tetsző ítéleteket, és név szerint az azokat hozó bírákat is, a Fidesz kétharmados győzelme után nem volt kérdés, hogy Iustitia papjai számíthatnak valamiféle leckéztetésre. Erre utalt Trócsányi a Magyar Időknek adott interjúban is: „fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus” – fogalmazott.

Védekezéses támadás

A magyar igazságszolgáltatás igazi sikersztori – állítják azok az egytől egyig Handó Tünde által kinevezett törvényszéki és táblabírósági elnökök, akik a napokban nyílt levélben álltak ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mellett. A hűségnyilatkozatnak is beillő tirádagyűjteményt egyedül Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke nem írta alá – aligha függetlenül arról, hogy jelenleg ő tölti be a nyílt levélben élesen bírált Országos Bírósági Tanács (OBT) soros elnöki tisztét.

„Az OBT tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit” – szól az aláírók helyzetértékelése, akik felszólítják a testület tagjait, hogy „ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét”. Szerintük ugyanis minden sínen van: a bírák szakmai tudása kiemelkedő, az ügyhátralék folyamatosan csökken, a tárgyi feltételek is javultak, és az utóbbi években „a bírói önkormányzatiság kiteljesedett”. Szerintük csupán néhányan, elsősorban a „személyes érdekeik, illetve egyéni sértettségük okán” teszik kockára a bírói kar és vezetői közös munkájának eredményeit, s „ezáltal súlyosan veszélyeztetik közösségünk napirenden lévő korszakos lehetőségeit”.

Ellentétben az OBH-elnök által kinevezett törvényszéki és táblabírókkal, a bíróságok igazgatásának felügyeletét ellátó – vagyis optimális esetben Handó ellensúlyaként funkcionáló – OBT tagjait a bírák közvetlenül választják. Így került a grémiumba Hilbert mellett – aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa – az a Vasvári Csaba is, aki korábban már pert nyert az OBH elnökével szemben, mivel utóbbi önkényesen kezelt egyes bírói pályázatokat. Az OBT azóta is szálka Handó szemében, hisz például a Hilberttel szembeni fegyelmi megvétózása mellett azt is szóvá tette, hogy törvénysértő az OBH elnökének kinevezési gyakorlata. Ez utóbbi megállapítás olyan nyílt ellentéteket hozott felszínre a bírói karon belül is, amit már nem mindenki vállalt. A váratlan lemondások így a működőképesség határára sodorták a testületet, alapot adva arra, hogy Handó az őt ellenőrző testület legitimitását kétségbe vonja.

A tanács maradó tagjai viszont bekeményítettek: kilátásba helyezték, hogy kezdeményezni fogják Handó menesztését, aki szerintük szabotálja a testület döntéseit, még csak nem is válaszol érdemben az OBT felhívásaira. Handót viszont ez láthatóan hidegen hagyja. Sőt! A plagizáló Polgárné Vida Judit múlt heti, fővárosi törvényszéki elnöki kinevezésével minden bíró számára megüzente: a bíróságokon továbbra is az ő akarata érvényesül, s egyelőre úgy tűnik, ebben a kormány is erős szövetségese. Pedig a munkájával – mint hírlik – a Kossuth téren sem elégedettek, de az őt érő támadások ösztökélhetik a miniszterelnököt arra, hogy csak azért is kitartson mellette.

A jogalkotási javaslatok egy demokráciában hosszú utat járnak be az előterjesztéstől az elfogadásukig. Magyarország demokratikus jogállam, ahol a törvényeket még mindig az Országgyűlés mint jogalkotó, nem pedig a kormány fogadja el – emlékeztet a TASZ, hozzátéve: ezen oknál fogva az sem biztos, hogy egy-egy jogszabály elfogadására ugyanazon indokokból kerül sor, amelyek az előterjesztőt mozgatták. Épp ezért „a hatóságok, bíróságok jogértelmezésének az előterjesztői indokoláshoz kötése ahhoz vezet, hogy jogállamban indokolatlan súlyt kap a kormány vagy a kormánypárti képviselők célja” – véli a TASZ. Így látja ezt Fleck Zoltán jogszociológus is, aki szerint a javaslat a bíró mérlegelési szabadságának súlyos korlátozását jelenti, vagyis „egyértelműen ideológiai, politikai célokat szolgál”. Szerinte „rendes kelet-európai diktatúrában” innen már csak egy kis lépés, hogy az alaptörvény mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét a nemzetközivel szemben, s – mint a Népszavának kifejtette – ha bíró lenne, ő menten lemondana.

©

Az alaptörvény legnagyobb hatású módosítása mégsem ez, hanem az, amelyiknek az elfogadásával a parlament megalapozza az önálló közigazgatási bíróságok felállítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg egységes bírósági szervezetet két párhuzamos struktúra váltja fel, és a kormányzati körökben egyre többet bírált Kúria mellett létrejön a Közigazgatási Felsőbíróság.

Nem ördögtől való, de gyanús

Az új bíróságokon határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető döntésről. A különbíróságokon dőlne el, hogy az állam milyen adatokat titkolhat el, ott határozhatnának az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről. Választási ügyekben is a különbíróság mondaná ki a döntő szót. A politikai indíttatású különbíróság így hatásköröket vonna el már meglévőktől, például attól a Kúriától, amit nemrég azzal vádolt meg Orbán, hogy „elvett egy mandátumot a Fidesztől”.

A közigazgatási bíróság ötlete még a TASZ szerint sem eleve ördögtől való. De ez csak akkor előremutató, ha a közhatalmi aktusok jogszerűségéről is olyan bíróságok döntenek, amelyeknek a kormányzattól való függetlenségéhez nem férhet kétség. Jelen esetben azonban súlyos aggodalomra ad okot, hogy a szervezeti átalakítás magában hordozza az intézményrendszer függetlensége csorbításának lehetőségét. Ebből már ízelítőt adott a Fidesz az Alkotmánybíróság átalakításakor, amikor sikerült elérnie, hogy a testületben rövid idő alatt többségbe kerüljenek a kormánypárti alkotmánybírák. Majd a Legfelsőbb Bíróság átnevezése és az elnök hatásköreinek a megváltoztatása adott alkalmat Orbánéknak arra, hogy megbízatási idejének lejárta előtt menesszék a korábbi elnököt, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács beszántásával egyidejűleg létrehozzák az Országos Bírósági Hivatalt (OBH), amelynek élén azóta is Handó Tünde áll.

Kifogytak az érvekből? Soros!

A különbíróság ötletéért korábban egyébként az OBH-nál sem rajongtak. „Indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja – két éve még így értékelték Handóék az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény tervezetét. Azóta viszont nagyot változott a világ. Az utóbbi hetekben egyre nyíltabban áll be a Handó vezette OBH a kormánytöbbség mögé, és kritikátlanul szajkózza a legújabb kormánypropagandát is, miszerint a Soros-befolyás veszélye már a bíróságokat is elérte. Pedig 2014-es parlamenti beszámolójában még Handó is azzal büszkélkedett, hogy kiemelt figyelmet fordít a kapcsolattartásra olyan civil szervezetekkel, mint a kormánypropagandában közellenséggé nyilvánított Helsinki Bizottság, a Transparency International vagy a TASZ.

©

A bírói munka függetlenségéért aggódó belső hangokat is egyre inkább elnyomja a csatazaj. A Handó munkájával kapcsolatos kifogásokat megfogalmazó Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait a kormánypárti Magyar Időkben név szerint sározzák. A napokban pedig már nemes egyszerűséggel lesorosbérencezték a grémiumot, mondván: „feljelentette” a kormányt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál, mert „Orbán Viktor a keresztény-konzervatív pártszövetség érdekeit szolgáló, voltaképpen tehát egy pártbíróság felállítását tervezi”. Ami meglehetősen sajátos interpretálása annak a ténynek, hogy az OBT látogatóba hívta Magyarországra a nemzetközi szervezet új elnökét.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Elvesztette Soros-jellegét - Stop Sorosról és Alaptörvény-módosításról vitáztak a képviselők

Az első ügyekben esett egymásnak kétharmad és ellenzéke. Az Alaptörvény-módosítás látszattevékenység, a benne foglaltak eddig is megvoltak, az igazi cél a Kúria megbüntetése, vélte az ellenzék. A kormány tett arról, hogy az ellenzék ne fogadhassa el a javaslatokat, aztán pedig rájuk mutogathat majd. A Stop Soros egy vicc, a Fidesz átverte szavazóit, amikor teljesen átírta a törvényt, mondta az MSZP.

Szaúd-Arábia elismerheti, hogy vallatásba halt bele az eltűnt újságíró

Szaúd-Arábia elismerheti, hogy vallatásba halt bele az eltűnt újságíró

Hasogdzsi-ügy: bizonyítékokat találtak, a szaúdi főkonzul elhagyta Törökországot

Hasogdzsi-ügy: bizonyítékokat találtak, a szaúdi főkonzul elhagyta Törökországot

Ötven éve jelent meg a rocktörténet egyik legfontosabb albuma

Ötven éve jelent meg a rocktörténet egyik legfontosabb albuma

A beteg gyerekekért énekel az Alma Együttes

A beteg gyerekekért énekel az Alma Együttes

Titkolja a kormányhivatal, hány fát kell kivágni a Gellért-hegyi sikló miatt

Titkolja a kormányhivatal, hány fát kell kivágni a Gellért-hegyi sikló miatt

Ausztrália is elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosának

Ausztrália is elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosának