Néhány nappal ezelőtt Demeter Márta, az LMP női társelnöke benyújtotta pályázatát az LMP európai parlamenti képviselő-jelöltségére. A január 18-i keltezésű, ötoldalas dokumentumban – ami lapunkhoz is eljutott – Demeter azt írja, Európa az elmúlt évtizedben két válsággal is szembesült, hatásuk máig érezhető, a tanulságokat is figyelembe vevő európai politika kialakítása azonban még várat magára.

Markáns kampány

Demeter a megoldást az ökopolitikában látja, hozzátéve, hogy szerinte „ma európai léptékű rendszerváltásra van szükség”, ehhez pedig új megoldásokra, az ezeket a megoldásokat megjeleníteni képes politikusokra van szükség.

Nézeteimet, alapvető elképzeléseimet már eddig is megismerhették, társelnökként is e megfontolások alapján dolgozom, az alábbiakban azt vázolom fel, mit gondolok az LMP európai parlamenti képviselője előtt álló legfontosabb feladatnak az elkövetkező öt évben.

Az LMP társelnöke arra apellál, hogy a konzervatív Európai Néppárt és a szocialisták – mint az EP hagyományos erőcsoportjai – veszíthetnek pozíciójukból, erősödhetnek a rendszerkritikus erők, egy markáns kampánnyal akár az LMP is. „De ehhez a választókat foglalkoztató kérdésekre adekvát üzeneteket kell tudjunk megfogalmazni.”

Demeter a legsürgetőbb ügynek ma az emberek érdekeit előtérbe helyező uniós politika megvalósítását, valamint a klímaváltozás és az ezzel összefüggésben álló globális migráció kérdését látja. Olyan döntések meghozatalát kezdeményezné, amelyek összhangban vannak azzal, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti hatáskörben kell maradnia, illetve erősítené az EU külső határait is.

Demeter Mártát tavaly október végén választották az LMP társelnökévé, akkor egyetlen jelölt volt a posztra.

Máté Péter

A korábban az MSZP-ből kilépett politikusnak csak a harmadik nekifutásra, július végén sikerült egyáltalán belépnie az LMP-be, párttagságát többször is megvétózták. Később, már teljes jogú LMP-sként Demeter a kormány és a kormányhű média kedvenc célpontja lett, nemrég Kövér László házelnök kitiltotta őt a NATO-közgyűlésből, a szervezet pedig törölte tagságát.

Arról majd az LMP február 23-i kongresszusa dönt, ki lesz az EP-lista vezetője, illetve kik szerepelnek még rajta. Mindenesetre Keresztes László Lóránt társelnök a hvg.hu kérdésére azt mondta, teljes mellszélességgel támogatja, hogy Demeter Márta rajta legyen az LMP EP-listáján. Kerestük Demeter Mártát is, aki csak annyit reagált, a pályázat a tagság számára készült, arról, valamint a képviselőjelöltekről az LMP kongresszusa fog dönteni. „Amint ez megtörténik, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot.” Több LMP-s politikussal beszélve a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Demetert megválasztják listavezetőnek.

Aki most van, megy

Az LMP jelenlegi EP-képviselője Meszerics Tamás, aki tavaly október 23-án jelezte, megítélése szerint „az LMP az elmúlt időszakban jelentősebb politikai vita nélkül új stratégiai irányba állt, és emellett utolsó döntéseivel olyan komoly politikai kockázatot vállalt, amit nem kívánok, de jó lelkiismerettel nem is tudnék védeni a nyilvánosság előtt.

Meszerics Tamás

MTI / Beliczay László

Olyan jelentőssé vált a távolság politikai meggyőződésem és a párt irányvonala között, hogy a tegnapi nappal LMP-tagságomat megszüntettem.” Később a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, nem tudja, mi most az LMP.

Nem tudom megmondani, hogy mi az LMP, mert nem volt olyan fórum, ahol ez kiderülhetett volna. A kilépésben az is szerepet játszik, hogy nem nagyon találtam már szövetségeseket ahhoz, hogy ilyen vitákat generáljak.

Menne Vágó is

A hvg.hu információi szerint egyelőre nincs más női jelentkező EP-képviselőnek a párton belül, a férfiak közül azonban többen is kacérkodnak a gondolattal, köztük például Vágó Gábor és Kendernay János, utóbbiról korábban olyan híreket is közölt az Azonnali, hogy a német Zöldek akár befutó helyet is adhatnak neki EP-listájukon. A dologból végül nem lett semmi, Kendernay, aki az LMP elnökségi tagja, végül maga döntött úgy, hogy nem fogadja el a neki felajánlott német listás helyet. Erről egy Facebook-posztban írt:

Nem fogadom el az EP-listán való jelölés lehetőségét, annak ellenére, hogy ezt mind az EP választójogi törvény, mind a tagállami törvények, valamint a politikai pártcsaládunk lehetővé teszik. Az LMP-nek ezekhez a közös zöld, ökopolitikai és európai értékekhez és célokhoz kell visszatalálnia. Én ezért és saját közösségemért fogok továbbra is küzdeni és dolgozni.

Vágó a hvg.hu kérdésére azt mondta, elindult a párton belüli jelölési folyamat, megerősítette, hogy beadta a pályázatát, a döntés a kongresszusé.

Vágó Gábor

Béres Márton

Ő erős zöld kampányt vinne, az óriásvállalatokkal szemben pedig az állampolgárokra koncentrálna. Vágó azt mondta, az egy EP-helye meglehet az LMP-nek, a kettő bravúr lenne.

Vágó Gábor az LMP alapító tagja, négy éven keresztül parlamenti képviselő volt, de a ciklus végén kiszállt a napi politikából és aktivistának állt egy időre. Most az LMP antikorrupciós szakszóvivője, legutóbb akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor bojkottot hirdetett a „NER-t kiszolgáló” cégekkel szemben.

Pénz, paripa, fegyver – fizetések, kampány

A párt alapszabálya szerint az országos elnökség hatáskörébe tartozik, hogy javaslatot tesz a kongresszusnak a párt éves költségvetésére. A hvg.hu birtokába került, az elnökség által megszavazott, 2019-es költségvetés-tervezetben – amely majd a kongresszus elé kerül – az LMP-nél úgy számolnak, majd’ 277 milliós bevételük és közel forintra ennyi kiadásuk, 218 milliós állami támogatásuk lesz. A még csak terv szintjén mozgó táblázat érdekessége, hogy

míg az országos elnökség politikai működésére 43 millió forintot szánnak, addig a „politikai akciók és kampány” sorban ennek az összegnek nagyjából a fele, 21 millió forint szerepel.

Ez utóbbi kisebb felháborodást váltott ki párton belül, volt olyan LMP-tag, aki ehhez annyit fűzött hozzá, a két szám az „ékes bizonyítéka az elnökség felelőtlenségének. (…) Egy politikai párt vagyunk, amelyik hirdetni akarja a céljait, vagy egy kifizetőhely?” – tette fel a kérdést.

Keresztes azt mondta lapunknak,

„erről a kérdésről nem az elnökség, hanem a kongresszus dönt, így lehetőségünk lesz a február végi kongresszuson ezt megbeszélni és közös döntést hozni, többek között a fenti kérdésben is”.