szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság szerint lehet kampányidőszakban is aláírásokat gyűjteni, ezért a Kúria tévedett, amikor megbüntette a Fideszt, mert az átverte az aláírókat.

A választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Mint korábban megírtuk, a Momentum Mozgalom panaszolta be a Fidesz-KDNP-t, mert a fővárosi Kálvin téren úgy gyűjtöttek az aktivistái támogatói aláírásokat április 8-án, hogy az embereknek azt állították, azok még a pártszövetség EP-választási indulásához szükségesek. A Momentum szerint megtévesztették az embereket, ugyanis nem az EP-választáshoz kellettek az aláírások, csak adatbázisépítésre, holott az aláírásgyűjtő lapok fejrészén a "Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat. Az aláíróívek nem a hivatalos ajánlóívek voltak, azokon valójában Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek, illetve az aktivisták az adatkezelési tájékoztatót sem tudták bemutatni.

A Kúria korábbi döntésében a Momentumnak adott igazat és kimondta, hogy az aktivisták olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére volt alkalmas. 

A Kúria döntése miatt a Fidesz viszont az Ab-hez fordult, mert a párt egyrészt sérelmezte, hogy a Kúria nem biztosított számukra nyilatkozattételi lehetőséget, másrészt pedig a Kúria döntése nem vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezte és korlátozta.

Az Ab most kimondta: a Kúria egyáltalán nem értékelte a Fidesz magatartásának alapjogi vonatkozásait, ugyanis választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.

Továbbá az Ab már korábban azt is kimondta, hogy a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, az Ab szerint a Kúria viszont ezt a döntést figyelmen kívül hagyva "önkényesen" olyan tilalmat tulajdonított a választási eljárási törvénynek, amely abban nem szerepel.

Az Ab szerint a konkrét esetben alapjogok ütközése nem merült fel, a választópolgárok hozzájárultak adataik kezeléséhez, ezért a Kúria rosszul döntött.

Az Ab emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanakkor nem biztosították, hogy a Fidesz az álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Ab ennek kapcsán megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató bírói döntés esetén az érintetteknek biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.

A határozathoz a 15 tagú testületből egyetlen alkotmánybíró sem fűzött különvéleményt, de Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. Czine Ágnes azt is megemlítette, hogy az adott esetben igenis felmerül a személyes adatok alkotmányos védelme, de a határozatban erről nem esik szó.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!