A XXI. Század Intézet Helyzet van című programsorozatának részeként rendezett konferencia mottója:

Németország túl erős, vagy túl gyenge?

Schmidt Mária szerint Németországban vezetési és identitásválság van, hiányzik az innováció, a megújulás. Megdöbbentő, hogy Németország kulturálisan mennyire meggyengült, de a politika és a diplomácia is gyenge, ez pedig kihat a gazdaságra.

Németország nem akadályozta meg a brexitet, nem tud mit kezdeni az oroszokkal, miközben verbális háborút vív Donald Trumppal 

– fűzte hozzá a főigazgató.

Szerinte Németország megölte a politikát, és ezzel a demokráciát, nincs vita, mindent tudományos kérdésként kezelnek. "Nem adok interjút német újságíróknak, mert annyira elfogultak" – jegyezte meg Schmidt Mária.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a 2. és a 3. Orbán-kormány emberierőforrás-minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a német közéletben a "ballib diktatúra" értelmezési kerete lehetetlenné teszi a normális politikai vitát, addig Magyarországon szabadon lehet beszélni.

A volt miniszter szerint az 1968-as generáció bűne, hogy tárgyszerű viták helyett a vitapartnerek ellehetetlenítése folyik. Csak az beszélhet szabadon, aki liberálisnak, európainak, globalistának vallja magát, a konzervatív, nemzeti, helyi közösségben gondolkodók azonban nem. A német politikusok ennek az értelmiségi elitnek a fogságába estek – jegyezte meg Balog Zoltán.

Kálnoky Boris, a Die Welt újságírója szerint Németország a status quóban érdekelt, ám eközben az Európa Unióban transzformációs válság van. Hubertus Knabe, a rendezvényt szervező XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa azt emelte ki, hogy különösen a német külpolitika és védelempolitika területén merülnek fel aggályok. Németország katonai gyengesége erőteljesebb külpolitikai aktivitásra sarkallhatja az oroszokat. A szakember szerint a német belpolitika egy helyben jár, hiányzik a szabad vita, a vélemények szabad cseréje, ugyanis mindenki fél a botránytól.

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője ugyanakkor arról beszélt: kölcsönös megértésre és nem kölcsönös szidalmazásra van szükség, akkor is, ha például a migráció német kezelése minden kritikát megérdemel. Ám létezik a német–magyar sorsközösség, a német gazdaság "megállása" kihat a magyar gazdaságra is,

"tehát óvatosan ezzel a német-kritikával".