Gyöngyösi Márton megkapta, amiről álmodott: a párt elnöksége úgy döntött, nem változtat az EP-lista sorrendjén, így a vasárnap megszerzett egyetlen mandátum az övé lesz. A politikus környezete a hvg.hu-nak még a választás előtt azt mondta, a párt elnökhelyettese karrierje csúcsának tartaná az EP-képviselőséget. Hétfőn beszéltünk egy jobbikos képviselővel, aki nem számított meglepetésre.

Az nem derült ki, Gyöngyösi melyik frakcióhoz csatlakozna, a hvg.hu-nak adott listavezetői interjúban a Néppártot, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportját jelölte meg az akkori frakciók közül. Azt mondta, „ha a Néppárt konzervatív vonala erősödne meg, akkor szívesen csatlakoznának”.

Azt sem tudni még, hogy Gyöngyösi az elnökségben marad-e (környezetéből korábban azt mondták, lehet ezt Brüsszelből intézni, de nem ragaszkodik hozzá), az viszont biztos, hogy a pártnak új frakcióvezetőre lesz szüksége, hiszen a magyar parlamenti mandátumáról le kell mondania.

Nem lehetett egy nyugodt ülés

Bár a csúfos EP-szereplés után Sneider Tamás elnök nem mondott le, és szerinte ezt az elnökségnek sem kell megtennie, a pártot jól ismerő forrásból származó információink szerint a mai elnökségi ülésen többen felvetették lemondásukat. Ezt egyelőre jobbikos politikussal nem sikerült megerősíttetni.

Sneider Tamás

Fazekas István

Sneider az Indexnek hétfőn beszélt arról, azért nem mondanak le, mert „nem akarjuk elkövetni azt a hibát, amit egy évvel ezelőtt. Ezt nekünk kell végigdolgozni az elkövetkező hónapokban”. Sneider a hibánál arra utalt, hogy Vona Gábor távozása után jelentős belharcok indultak el a pártban.

Sneiderrel mi is szerettünk volna beszélni, de kedden már egy jobbikos sem volt hajlandó nyilatkozni, minden megkeresés a párt sajtóosztályán kötött ki, ahonnan azt a választ kaptuk, legkorábban csütörtök délután nyilatkozik bárki, addig az elnökség és a frakció értékeli a választás eredményét.

Varga-Damm Andrea kivétel volt: ő szerdán magyarázkodni kényszerült a Mandinernek hétfőn adott interjú miatt. Varga-Damm a választás másnapján azt mondta, „egy ilyen kudarc következményekkel kell, hogy járjon, de az a jövő döntése lesz, hogy ez személyi következmény, vagy a rendszer, a tevékenység vagy a kommunikáció átalakítása.

Ha én lennék ebben a helyzetben, mint az elnök, én biztos azonnal felajánlottam volna a lemondásomat,

de én egy másfajta ember vagyok.”

Varga-Damm úgy érzékeli, a tagság vette, mi történt, látta, mi a kudarc oka, és „elég erős jelzéseket fognak küldeni a vezetőség felé, hogy mit szeretnének, személyi konzekvenciákat, szervezetistruktúra-átalakítást vagy mi egyebet”.

Varga-Damm egy szerdai MTI-közleményben már azt magyarázta,

ő nem szorgalmazta a pártelnök lemondását,

azt mondta el, ő mit tenne, ráadásul csak a lemondás felajánlásáról beszélt,

ami semmiképpen nem jelenti azt, hogy az elnöknek ne lenne maradása. A felajánlás után az erre jogosult döntéshozók dönthetnek arról, elfogadják-e a lemondást, avagy sem. Azaz még azt sem jelenti, hogy az érintett lemond.

A félreértések elkerülése érdekében jelezte azt is, nem készül semmilyen vezetői tisztségre.

A Jobbik mindenkori elnöke hipererős

Varga-Damm nem véletlenül most magyarázkodott: a kormányoldali sajtó ugyanis kevert némi vihart a mai elnökségi ülés elé, melyben visszaidézték a képviselő hétfői nyilatkozatát. A Magyar Nemzet indította a sort, megszólaltatva Volner János korábbi Jobbik-alelnököt, jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom politikusát, aki arról beszélt, átrendeződhet a Jobbik vezetése, ha Gyöngyösi Márton lesz a párt EP-képviselője, Sneider Tamás pártelnök pedig ragaszkodva a székéhez feltehetően különböző posztok kiosztásával igyekszik lekenyerezni a belső ellenzékét, ebben az összefüggésben Varga-Dammot az egyik erőcentrumként említette. A Volner-nyilatkozatot az Origo már úgy adta el, hogy „ma az elnökséget is leválthatják”.

Délelőtt megkerestük a párt sajtóosztályát, hogy lemondhat-e az elnökség, mire azt írták, Volner hazugságokat terjeszt a Fidesz médiájában, a párt belső ügyeire nincs rálátása.

Volner János

MTI / Rosta Tibor

Mi is beszéltünk Volnerrel, aki azt mondta, arra a forgatókönyvre ő sem számít, hogy az elnökség lemond vagy leváltják.

A párt alapszabálya szerint nem könnyű megbuktatni az elnököt: az elnökség kevés hozzá. Ha bármelyik elnökségi tag lemond, helyére új embert választanak, de az egész elnökség vagy az elnök mandátuma ettől nincs veszélyben. Rendkívüli tisztújító kongresszust a választmányi tagok harmadának kell kezdeményeznie.

A közelgő önkormányzati választás miatt amúgy is necces elnököt váltani, ám a Political Capital vezető elemzője, Hunyadi Bulcsú szerint Sneider Tamás annyira nem karakteres arc és annyira nem látható, hogy ezt még gyorsan meg lehet lépni. Gyöngyösi brüsszeli távozása után amúgy is elképzelhető, hogy átrendeződik a Jobbik vezetősége,

a párt számára pedig fontos lenne, hogy legyen imázsa, a szavazók karakteres archoz kössék.

Kifele mutogatnak…

Az országgyűlési választáshoz képesti 873 ezres szavazóvesztést jobbikos politikusok rendre a körülményekre – pénztelenség, karaktergyilkosság, bomlasztási kísérlet – fogták, és azt mondták, ilyen év után az is csoda, hogy még létezik a párt. Beszéltünk olyan, névtelenséget kérő jobbikos politikussal, aki azt mondta, kétszázaléknyi fiatalt vitt el a Momentum, a többit a mozgósításon bukták, de ő is azzal érvelt, nem volt pénzük plakátolni, anélkül meg nem lehet eredményt elérni.

Megjegyeznénk, óriásplakátjai és citylight poszterei a Momentumnak sem voltak, az új párt ráadásul Facebook-hirdetésre is a töredékét költötte a Jobbikénak, csináltak viszont egy plakátautót és a kisebb méretű plakátjaikkal teleragasztották a várost. A Jobbik más módszert választott: hivatalosan ugyan nem ismerték be a Fidesz-plakátok átírását – a bevándorlás helyett kivándorlás lett az üzenet, ami a Jobbik fő mondanivalója is volt – a választás előtt közvetlenül több módosított plakátra felfújták a Jobbik feliratot is, áthúzva a kormánypártok logóját.

Az imént hivatkozott jobbikos politikus nincs kétségbeesve az EP-választás eredménye miatt, ők „kicsivel” jobb eredményre, 9-10 százalékra számítottak, ehelyett kaptak 6,3-at.

…de azért magunkban is volna mit keresni

Hunyadi Bulcsú szerint viszont a Jobbik igenis aggódhat, ugyanis a 2007-2008-as szintre zsugorodott vissza.

Budapesten leradírozta magát, vidéken is minimálisra olvadt a tábor.

A szavazatvesztés indokai között ott van, hogy a Fidesz az országgyűlési választások előtt minden szinten támadta a Jobbikot, jöttek az ÁSZ-bírságok, a Mi Hazánk Mozgalom is elvitt rengeteg párttagot és aktivistát.

Szervezettségi és pénzügyi problémát mutat, hogy nem tudták mozgósítani a meglévő szavazókat.

A szavazók kiábrándultsága is meglátszik:

érzékelhették, hogy a Jobbik mégsem tud alternatívát kínálni a Fidesszel szemben,

ezért inkább más, megújuló pártokra adták a szavazatokat. Fekete Győr-András szerint a Momentumnál landolt a korábbi jobbikos szavazók két százaléka, de a DK is teljesen más arcot mutatott Dobrev Klárával.

Most 200 ezerrel nagyobb a mínusz

Az elemző szerint nem lehet egyértelműen megmondani, hány szavazó hagyta ott végérvényesen a Jobbikot. Amúgy öt éve is bezuhant a párt támogatottsága az országgyűlési választás után, de ott a különbség „csak” 667 ezer szavazó volt. Hunyadi azt mondja, „az országgyűlési és az EP-választás eredményét nem lehet összehasonlítani, de az ellenzéki pártok erősorrendjén látszik, mekkora arányú az elfordulás.

A Jobbik nem 1-2 százalékot bukott, ez olyan mértékű arányvesztés, amit nem lehet azzal magyarázni, hogy a két választás másmilyen.

Az látszik, hogy a Jobbiktól nagyon sokan elfordultak, de még nem tudni, hogy az önkormányzati választásra mi következik ebből, ahol jobban számít a helyi ellenzék, a sok kis helyi kampány.”

Ami biztosan nem következik: az Egerben kötött megállapodást nem rúgják fel a pártok, ott továbbra is Mirkóczki Ádám jobbikos politikus a közös polgármesterjelölt, aki egy egyesület színeiben indul. Ezt maga Mirkóczki mondta a hvg.hu-nak, de beszéltünk DK-s és szocialista politikussal is, az alap hozzáállásuk az, hogy azokon a helyeken, ahol már megnevezték a személyt is, nem borítják a megállapodást. Az EP-választáson alaposan felfordult erősorrendet ott próbálják érvényesíteni, ahol még nincs ilyen szinten a megállapodás.

Fazekas István

Az erősorrend sem minden: Hunyadi ugyanis azt mondja, bár a Jobbiknál jelentősen megroppant a pártstruktúra és feltehetően az aktivistabázis is – az országgyűlésihez képest feleannyi szavazatszámlálót tudtak delegálni –, feltehetően vidéken még így is erősebb, mint mondjuk a Momentum. Egy párbeszédes politikus is ugyanezzel érvelt: a Momentum ugyan nagyon jól szerepelt az EP-választáson, de vidéken nincs aktivistahálózata.

Egerben egyébként a Jobbik az országos átlaga fölött szerepelt – több mint 7 százalékot kapott –, de a mostani számok alapján az ellenzék a Mi Hazánk Mozgalom nélkül nem verte volna meg a Fideszt. Rájuk pedig az előtörténetből adódóan nem lehet számítani, nem mintha egyébként akarnának.

Nem lesz jobbrább át

A Mi Hazánk 3,3 százalékkal „robbant be” – a Jobbik is az 2009-es EP-választáson debütált, csak ők be is jutottak –, ami Hunyadit nem lepte meg, ő ugyanis 3-4 százalékot jósolt nekik a választás előtt. A kormánypárti média által nyomott, hardcore szélsőjobboldali politikát vivő pártban viszont sokkal több szerinte nincs.

A szélsőjobboldali politizálásnak van egy plafonja, ráadásul a Fideszt szélsőjobbról nehéz előzni.

A jobbikos nyilatkozatok alapján a párt nem készül irányváltásra, de nincs is nagyon más választása. Hunyadi azt mondja, a Jobbiknak nem nagyon van más alternatívája, mint visszafogottnak maradni, szélsőjobbra nem tud visszatérni, mert nincs hely. Egy jobbközép párt hiányzik a palettáról, de a Jobbik eddig nem tudta elhitetni a választókkal, hogy konzervatív jobbközép párttá vált. „Ebben rengeteg teendője van.”