Az Alkotmánybíróságon megállt az idő – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A szervezet megjegyzi, az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben.

Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem.

A TASZ szerint különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére, ugyanis az Ab döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja. Összegyűjtötték, hány napja ül az Ab néhány alkotmányjogi panaszon.

• A cilviltörvény miatti alkotmányjogi panaszunkat 2017 augusztusában juttatták el. 696 napja nincs döntés.
• A telekommunikációs cégek adatgyűjtése miatt panaszról 1094 napja várja a TASZ a döntést.
• Tüntetések előzetes tiltása miatti panasz: 1200 nap döntés nélkül.
• A vénaszkenner miatti panasz: 1662 nap döntés nélkül.
• Tüntetés felosztás miatti panasz: 1758 nap döntés nélkül.
• Tüntetés betiltása miatti panasz: 2026 nap döntés nélkül.

Ez utóbbiról a TASZ azt írja, ez az általuk vitt ügyek közül a leghosszabb. „Az indítvány 2014. január 6-án érkezett az Ab-re, azóta egyszer foglalkoztak vele 2015-ben, és három alkalommal 2016-ban. Az elmúlt három évben az ügy egyáltalán nem került a testület napirendjére.”

Az Alkotmánybíróság maga szegi meg az Alaptörvényt

Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab. Ha egy tárgyalást vezető bíró úgy gondolja, hogy a tárgyalt ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmánysértő, akkor a tárgyalást felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz fordulhat azért, hogy az vizsgálja felül az adott jogszabályt.