szerző:
Tetszett a cikk?

A szélsőjobboldali és a populista jobboldali narratívában kétpólusú háború folyik: védik a keresztény értékeket, az iszlamizációval szemben, valamint védik a hagyományos értékeket a liberálisok ellen. A Fidesz ráadásul kizártnak tartja a muszlim menekültek társadalmi integrációját, sőt, arra sem lát esélyt, hogy lehetséges a muszlimok és a keresztények békés egymás mellett élése.

Muszlimellenes populizmus Magyarországon: az elhanyagolhatótól az elfogadottig. Talán így lehetne a legpontosabban lefordítani Krekó Péter, Hunyadi Bulcsú és Szicherle Patrik írását, ami Brookings Institution nemzetközi agytröszt oldalán jelent meg.

A Political Capital munkatársai az írásban sorra veszik a politikai és a történeti előzményeket, szólnak a magyar szélsőjobboldal felemelkedéséről, a menekültkrízisről, összevetik a szélsőjobb és a populista jobb ideológiáját, szóba kerül az iszlám és a jövőbe is néznek, hogy mi várható.

Az elemzésre még Kovács Zoltán is reagált. „Hívtak már minket unortodoxnak, szélsőjobboldalinak és illiberális populistának. Most kitaláltak valami újat, muszlimellenes populizmus van Magyarországon” – írta Twitter-oldalán a tanulmányt megosztva nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

A szerzők írásukban megjegyzik, 2015 előtte a migráció nem volt uralkodó politikai téma Magyarországon, azonban a kormánynak már 2013-ban volt egy széles körben nem ismert migrációs stratégiája. Ebben azt írták, hogy az országnak demográfiai és gazdasági okokból szüksége lenne bevándorlókra, hatékony és hiteles kormányzati kommunikációval kellene küzdeni a bevándorlással kapcsolatos előítéletekkel szemben.

Ebből lett az, hogy mára az idegengyűlölet nagyobb, mint bármelyik más posztszocialista országban.

De nemcsak az idegengyűlölet nőtt az országban, hanem a szélsőjobboldali pártok támogatottsága is, a Political Capital elemőzi szólnak a Jobbikról mint a szélsőjobb magyarországi úttörőjéről. „A Jobbik megjelenésének egyik hosszú távú következménye a nyilvános diskurzus gyors radikalizálódása volt” – írják. A Jobbik és politikája a közélet részéve tette a gyűlöletbeszédet és kiélezte az ellentétet a többség és a kisebbségi társadalom között, amely

előkészítette az utat a Fidesz 2015 utáni bevándorlási, muszlimellenes és iszlámellenes politikájának.

Így gyártott ellenséget a Fidesz a menekültekből, a civilekből és Soros Györgyből, Brüsszelből, miközben a menekültellenességet a kormány 2015 óta képes napirenden tartani a különféle kampányokkal és kormányzati retorikával.

©

Ezzel a végletekig leegyszerűsítette a közbeszédet a kormány, arra használva a migrációt, hogy még autokratikusabbá tegye saját rendszerét. Orbán Viktor folyamatosan árkokat át, már nem a „régi” bal-jobb megosztottságot vallja, globalistákról és globalizmus-ellenesekről, liberálisokról és illiberálisokról szól. A Political Capital kutatói azt is leírják, hogy ezzel a politikával szavazókat is szerzett a Fidesz, a párt támogatottsága 2015 márciusában 24, 2019 januárjában 38 százalékon állt.

A Fidesz politikája átrendeződést is hozott a jobboldalon. A kormánypárt régi taktikája, hogy kiénekli a sajtot a szájból, megpróbálja elszívni a levegőt politikai értelemben a többi jobboldali párttól. A Jobbik esetében is ezt láthattuk – elég csak a Jobbik néppártosodására és a Fidesz jobbra fordulására gondolni.

A kormánypárt szélsőjobboldalisága mellett a kutatók többször szót ejtenek például a Mi Hazánk és az Identitás Generációról is a tanulmányban, vegytiszta jobboldali társulatként leírva ezeket a szervezeteket. (Fontos különbség például a magyar uniós tagság. A Fidesznél soha nem került komolyabban szóba a kilépés, a Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László azonban kiléptetné az EU-ból Magyarországot, de nem teheti, a kérdést mindenesetre népszavazásra bocsátaná.) Elemzésükben a kutatók azt írják, ezeknek a csoportosulásoknak a kommunikációja nem sokban különbözik a Fidesz kommunikációjától, csak a zaj kisebb, amit keltenek – lévén, nincsenek kormányon.

Toroczkai László
©

A populista jobb ideológiájáról a kutatók azt írják, az a nacionalizmus – fennálló rend támadása – civilizációk közti háború háromszögben mozog, leöntve egy adag menekültellenességgel. A rendszer ezekből kiindulva gyárt ellenséget és osztja meg a társadalmat.

A szélsőjobboldali és a populista jobboldali narratívában kétpólusú háborút folyik: védik a keresztény értékeket, az iszlamizációval szemben, valamint védik a hagyományos értékeket a liberálisok ellen.

A politikai diskurzusban uralkodó muszlimellenes narratívákat alapvetően a nyugat-európai szélsőjobboldali diskurzusból vette a magyar fél, mára az iszlám háttér és a terrorizmus sok helyen – és erős politikai rásegítéssel – szinonima. Ez is, valamint az is elterjedt fake news, hogy az Európába érkező menekültek a kontinensre akarják erőltetni vallásukat, kultúrájukat.

A Political Capital több szereplővel is interjút készített, a legtöbben állították, a magyar identitás elsősorban egy olyan közös kultúrán alapul, amely magában foglalja a nyelvet, a történetet és a hagyományokat, és amely ezer év alatt alakult ki. A muszlimellenes populizmus egyik tézise, hogy ez veszélyben van és ezt meg kell védeni.

Orbán egyre gyakrabban próbálja meghatározni a magyarok identitását is, nemrég azt mondta: az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz. De többször hangsúlyozta azt is a kormányfő, hogy magyar Magyarországot akar, megőrizve az etnikai homogenitást.

Ezzel pedig a Fidesz kizárja annak a lehetőségét, hogy van esély a muszlim menekültek társadalmi integrációjára, sőt, arra sem lát esélyt, hogy lehetséges a muszlimok és a keresztények békés egymás mellett élése.

Mindezek után a kutatók ismertetik, hogy magas és megkérdőjelezhetetlen a magyar uniós tagság támogatottsága, hiába a kormány Brüsszel-ellenes kampánya. De az is igaz, hogy a magyarok a legpesszimistábbak az EU jövőjével kapcsolatban, és azt is borúsan látják a magyar megkérdezettek, ha a migráció EU-ra gyakorolt hatását kell értékelniük.

Elemzésük végén a Political Capital kutató megjegyzik:

a Fidesz és például a Mi Hazánk vagy az Identitás Generáció szavakban eltérhetnek annak kapcsán, hogyan ítélik meg Magyarország EU-s tagságát, de összeköti őket a nemzeti identitás hangsúlyozása, a haza védelmére való felszólítás és a bevándorlók okozta állítólagos fenyegetés.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nem lett volna 1989, ha nem lett volna 1920 – 100 éve volt a sorsdöntő varsói csata

Nem lett volna 1989, ha nem lett volna 1920 – 100 éve volt a sorsdöntő varsói csata

Dull Szabolcs az Indexről és a másikról: Valami ekkorát kéne építenünk

Dull Szabolcs az Indexről és a másikról: Valami ekkorát kéne építenünk

Meghalt Bácskai Lauró István, a Keménykalap és krumpliorr rendezője

Meghalt Bácskai Lauró István, a Keménykalap és krumpliorr rendezője