Kétszer annyi gyilkosság történhet Magyarországon, mint amennyit a rendőrség állít

Ennek az évtizednek a közepén 202, míg 2016-ban 188 ilyen végzetes attak történt itthon brüsszeli források szerint. A Magyarországgal többé-kevésbé azonos lélekszámú államokkal összevetve idehaza nagyjából kétszer annyi gyilkosságot hajtottak végre az évtized derekán, mint Görögországban vagy Svédországban, s háromszor-négyszer többet, mint Csehországban, Portugáliában vagy Ausztriában. Nyugat-Európában voltaképpen egyedül Belgium bűnügyi fertőzöttsége veszi fel a versenyt a magyarországival a gyilkosságok száma alapján.

Itthon ennek az évtizednek a kezdetén még 60–90 gyilkossággal kevesebb történt, mint három-négy évvel később. 2010-ben 133, két esztendő múlva hússzal kevesebb szándékos emberölést regisztráltak a hatóságok (az emberölési kísérleteket nem számítva), aminek alapján egy évtizede az ország még a középmezőnybe tartozott az EU-n belül. Idehaza abban az időszakban relatíve kedvezőbb volt a helyzet, mint például Romániában, Szlovákiában vagy akár az Angliától elkülönítve kezelt Skóciában.

2015–2016-ban viszont nagyjából már kétszer annyi gyilkosságot követtek el itthon az Eurostat szerint lélekszámarányosan, mint az előbbi országokban. Azóta már csak Észtország, s főként Litvánia és Lettország körözi le Magyarországot. Az utóbbi két helyen lélekszámarányosan dupla-, sőt triplaannyi szándékos befejezett emberölést könyvelt el Brüsszel.

A végzetes öldöklések gyakorisága a rendszerváltás óta idehaza elég hektikusan alakul. A halálbüntetés 1990-es eltörlését követően e bűntettek száma egy csapásra durván 50 százalékkal megugrott. Nyolcévi turbulencia után – ez volt az alvilági leszámolások időszaka – a szándékos emberölések éves átlaga visszaesett az 1980-as évek átlagára (évi 200 körüli szintre).

A csökkenés később tovább folytatódott, s 2010 körül az adatok már egyenesen az 1960-as éveket idézték (évi 130–170 ilyen bűntett). 2015-ben pedig - mint arról mint meglepő fejleményről a HVG korábban már beszámolt - már száz alatt volt a legdurvább büntettek száma itthon. A két számjegyű adat még az erőszakszervezetek által szorosan kontrollált Kádár-korszakban is komoly feltűnést okozott volna.

A roppant hízelgő 2015-ös rendőrségi adat a jelek szerint azonban már csak hazai „fogyasztásra” szolgál. Miként az ORFK és a Legfőbb Ügyészség által azóta itthon közzétett újabb két számjegyű mutatók is. Ezek szerint 2015-ben és 2016-ban 99-99, míg 2017-ben már csak 91 gyilkosság történt itthon.

A brüsszeli források ezzel szemben a legsúlyosabb személy elleni bűncselekményekkel összefüggésben rendre három számjegyű mutatókat publikálnak. Az Eurostat nyilvántartásai szerint durván kétszer annyi szándékos emberölés történt voltaképpen Magyarországon 2015-ben (202) és 2016-ban (188) – a tavalyelőtti adat még nem ismert –, mint amennyit a hazai statisztikai évkönyvek újabban „bevallanak”.

Ilyen tetemes eltérés például akkor állhat elő, ha netán a 71 ember halálával járó 2015-ös hírhedt embercsempészés (amikor egy teljes menekültcsoport vesztette életét egy hűtőkocsiban) valamilyen rejtélyes oknál fogva csak a brüsszeli kriminálstatisztikákba került be, a KSH által kiadott évkönyvekbe viszont nem.

Vezetőkép: Bűnügyi helyszínelők dolgoznak 2018. január 7-én a XVII. kerületben az Újlak utcában, ahol lelőttek egy férfit