Hiába osztogatják a gyerekvállalási kedv mesterséges felpumpálására a babaváró hitelt és a családi autó-támogatást, ha egyszer sok magyar férfi nem képes utódot nemzeni – jött rá az Orbán-kormány arra, amit a szakma már régóta hangoztat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) már hónapok óta dolgozik egy olyan intézkedéscsomagon, amely a „férfiak meddőségének visszaszorításáról” szól, egy névtelenséget kérő, minisztériumhoz közeli forrásunk szerint a javaslat szeptemberre már körvonalazódott. Kásler Miklós viszi a kormány elé, de azt nem tudni, hogy Orbánék mikor dönthetnek a tervek szerint kormányhatározatba rögzített új egészségpolitikai célkitűzésről.

Az elmaradhatatlan „nemzeti” előtaggal Nemzeti Humán Reprodukciós Programnak keresztelt javaslat átfogóan kezelné a problémát, így célkitűzései a következők:

• fel kell tárni a férfi meddőség különféle, így életmódbeli és környezeti okait,
• megelőzéssel tenni az egyre növekvő terméketlenség ellen,
• ha lehetséges, a „nemzőképesség visszaállításával” megoldani a problémát,
• így növelni a gyermekvállalás, a születések számát.

Becélozzuk az egészséges nemzet korszakát

Az általunk megkérdezett szakemberek kivéltel nélkül egyetértettek abban, hogy valóban komoly, és ennek ellenére mégsem eléggé közismert probléma a férfiak meddősége (vagy másképp sterilitás, infertilitás). A szaktárca tervezetében szerepelnek "mind a nőket, mind a férfiakat megcélzó, országos és helyi" kommunikációs kampányok, amelyek felhívnák a figyelmet az egyre aggasztóbb helyzetre, csakhogy az általunk megismert változatból egyelőre nem világos, hogy Káslerék valódi, így forrás- és energiaigényes, hosszú távú programban gondolkodnak-e, vagy a célkitűzést kipipáltnak tekintik majd – rendszerint a NER-médiában megfuttatott - társadalmi célú reklámmal.

A javaslatból nem maradhattak ki az Orbán-kormányra jellemző lózungok, így a „beavatkozásoktól” nem kevesebbet várnak, mint hogy „hozzájárulnak az egészséges nemzet korszakának kiépítéséhez és a nemzeti egészségvagyon növeléséhez”.

Fogyunk és nem szülünk eleget

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár minden lehetséges alkalommal azt sulykolja, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően pozitív irányba tartanak a demográfiai mutatók. Így előszeretettel hivatkozik a házasságkötések „csúcsot” döntő számára, amit talán azért sem csoda, mert például a komolyan támogatott, így bankoknál hasító babaváró hitel feltételei közé is bebetonozták, hogy nem elég az élettársi kapcsolat.

Azonban az Emmi a Nemzeti Humán Reprodukciós Programról szóló javaslatában nem kozmetikázható adatok szerepelnek, hanem az, hogy a „kormány intézkedései ellenére tavaly a magyar népesség 41 300 fővel fogyatkozott, és 90 ezer alá csökkent a születő gyermekek száma”.

Vagyis továbbra sem születik elég gyerek, és sokszor egészségügyi okból, ugyanis Magyarországon is növekvő tendenciát mutat a meddő párkapcsolatok aránya. A minisztérium adatai szerint a terméketlen kapcsolatok felénél a férfiaknál igazolható probléma miatt marad el a gyermekáldás, így andrológiai problémák, vagyis olyan betegségek, szervi elváltozások miatt, amelyek csökkentik a férfiak nemzőképességét, például amikor a hímivarsejtek alacsony száma, vagy csökkent megtermékenyítő-képességük jelentik a gondot.

AFP / B. Boissonnet

Elhízás, stressz, alkohol

A magyarok egészségi mutatói köztudottan a legfőbb területeken rosszabbak az uniós átlagnál, ráadásul a férfiak egészségi állapota jóval rosszabb, a különféle kockázatok esetükben magasabbak, mint a nőknél. Ha a tervezet átmegy, akkor viszont Kásler Miklós tárcája már kifejezetten azért is ösztönözné a férfiak egészségesebb életmódját, mert ennek eredményeképpen a termékenység is javulna. Ugyanis – bár még mindig nem köztudott – a meddőség csak részben vezethető vissza örökletes tényezőkre, illetve anatómiai elváltozásokra, sok esetben inkább „a férfiakra ható környezeti, életmódbeli és a pszichológiai tényezők" hatására alakul ki.

Így a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerfogyasztás, de a stressz vagy a túlsúly is belejátszik, még ha ezekről az unalomig ismételt rizikófaktorokról a legtöbb embernek elsőre talán nem a gyermektelenség ugrik be. Ezért a programban 2022-ig olyan intézkedéseket terveznek, amelyeknek köszönhetően egyrészt jobb lenne az andrológiai ellátásokhoz való hozzáférés, másrészt generálisan javulna a férfiak egészségi állapota, méghozzá „életmódhoz és a környezeti tényezőkhöz kapcsolódó lépésekkel”. Csakhogy a megvalósításról kevés konkrétumot tartalmaz a javaslat, illetve olyan általánosságokat rögzít, amiket már csak az egészségesebb magyar lakosság érdekében is meg kellene valósítani, így többek közt:

• egészségügyi alapellátás fejlesztése, különös tekintettel a keringési megbetegedések visszaszorítására,
• életmódváltást segítő klubszerű foglalkozások a számukra,
• a férfiak lelki egészségének védelmében, „pártalálás, válások okozta lelki problémákra” tanácsadás, stresszkezelés,
• támogatni a munkahelyi és szabadidős testmozgást, a férfiak „mérhető módon” sportoljanak többet,
• munkahelyi egészségfejlesztő programok az egészséges táplálkozás, stresszkezelés érdekében
• jó lenne, ha egészséges életmódot támogató lakó- és munkahelyi környezetben élnének,
• támogatni kell a dohányzásról való leszokást segítő programokat
• és az alkoholbetegek önsegítő csoportjait.

E mellett egyeztetnek a környezetért, környezetvédelemért felelős Agrárminisztériummal is a meddőség szempontjából fontos környezeti faktorok feltárása érdekében. Ugyanis manapság sok olyan vegyi anyag vesz körbe minket, amelyek az Emmi javaslata szerint megzavarják a hormonrendszer működését, így „terméketlenséget okozhatnak, csökkenthetik a spermiumszámot és -minőséget”. Így pikáns módon a környezetvédelem terén nem éppen elöljáró Orbán-kormány szaktárcája a gyerekszám-növelés érdekében most a hormonháztartásra káros anyagok, így a légszennyezettség vagy a csomagolóanyagok ellen is fellépést sürgetne.

AFP / BSIP / L. Souci

Megkérdeztük, miből, hogyan – nem jött válasz

Egy átfogó, férfiak egészségére és életmódjára fókuszáló országos intézkedéscsomag komoly pénzeket emésztene fel, a Nemzeti Reprodukciós Program megvalósításáról pedig csak annyi derült ki, hogy részben hazai, de akár uniós források bevonásával képzelik el a megvalósítását. A szükséges anyagi ráfordításról, és a többi részletről azonban hiába kérdeztük a szaktárcát, ezúttal sem reagáltak a megkeresésünkre.

Az egészségügyért felelős miniszternek az Egészségügyi Tudományos Tanács a javaslattevő, illetve tanácsadó testülete, ezen belül találtuk meg a Humán Reprodukciós Bizottságot. Utóbbi bizottságnak is eljuttattuk kérdéseinket, de innen sem kaptunk választ.

Amikor védekezés helyett már tenni kell azért, hogy összejöjjön

„A meddőség nem magyar, hanem civilizációs probléma, a mutatók más országokban is romlanak” – mondta egy termékenységi központban dolgozó szakember, aki a téma politikai vonatkozásai miatt névtelenséget kért. Szerinte a szakma már régóta sürgeti, hogy nálunk is legyenek nagyszabású egészségügyi kampányok, eleve a felvilágosítás érdekében, hiszen főként a fiatalabb férfiak sokszor tudatában sincsenek a probléma súlyának. Ahogy fogalmazott,

„egy 20 éves fiatal férfi nyilván úgy érzi, hogy ő az élet császára, és sajnos később jön rá, hogy nem védekeznie kell, hanem kifejezetten tenni azért, hogy gyereke legyen”.

Azonban egy meddőség elleni kormányzati program sokkal komplexebb a tájékoztatásnál, így szűrőprogramokra is óriási szükség lenne. Ráadásul mára a technika rengeteget fejlődött, már arra is mód lenne, hogy ha valakinél már fiatalkorban kiderül, hogy az ivarsejtjeivel gond lehet, például valamilyen okból nem elég aktívak, akkor már lehetőség lenne arra, hogy még gyorsan, előre letárolják arra az időre, amikor majd családot szeretne alapítani – aminek nyilván megint csak komoly költségvonzata lehet.

Kérdés, hogy a kormány hogyan nyúl bele központi eszközökkel a jelenlegi helyzetbe, és ennek szakmai és jogi hátterét is meg kellene teremteni. Ugyanis mindez nálunk még nagyon gyerekcipőben jár, ráadásul az egyre romló helyzet ellenére még a donációt sem ösztönzik, pedig köztudottan nagyon kevés a férfi donor. Más európai országokban ugyanis a szolidaritás mint motiváció mellé beépítenek aktív ösztönzőket, így például adókedvezménnyel támogatják a spermadonorokat.

AFP / B. Boissonnet

Nem riogatni, motiválni kellene

A fenntartható egészségügy szemléletét képviselő orvos, Márky Ádám szerint "az csak egy tünet, hogy a magyar férfiak nemzőképessége drasztikusan csökken". "Amíg pedig csak a tüneteket kezeljük, addig fenntarthatatlan amit csinálunk, érdemesebb lenne azzal foglalkozni, hogy miért élünk így, ahogy, majd az alapvető okokat kezelni, amelyek miatt ennyire egészségtelenül élnek a magyarok" – jelentette ki. Szerinte is elengedhetetlen a tudatosítás, csakhogy a "negatív motiváció-fókuszú üzenetek, vagyis a negatív következménnyel riogatás nem sokat ér, ahogy ezt már a cigis dobozra tett képekről is bebizonyították".

"Ha férfiaknak tartunk előadást és előkerül a szívbetegség, azon a ponton kezdi őket érdekelni a téma, amikor elmeséljük, hogy az érelmeszesedés 'globális' probléma a szervezetben és összekötjük a fejükben, hogy a péniszben lévő erek vékonyabbak, mint a szívben lévő koszorúerek, amik elzáródása okozza az infarktust. Tehát az egyik első tünet, hogy nincs merevedés és ha szeretne nemi életet élni, akkor érdemes változtatni. És ettől kezdve innentől nem az infarktustól fél, hanem valamiért a szexuális életéért kezd el tenni. Ugyanígy az lehet eredményes, ha összekötjük a férfiak fejében, hogy ha gyereket szeretnél, akkor kezdj el mozogni és tedd le a cigit" – magyarázta az életmódorvoslással foglalkozó Márky. "Ökölszabályként azt szoktam mondani, hogy aki reggel kimegy a wc-re, és lenézve nem látja azt a részét, ami a népszaporulathoz elengedhetetlen, akkor már meg is van, hogy min kéne először változtatni – akár az infarktust akarja megelőzni, akár apa szeretne lenni" – tette hozzá.