Jelentősen szűkítette az ellenzék mozgásterét a Fidesz a most elfogadott törvény- illetve házszabálymódosítással, pontokba szedtük a fő változásokat.
Bevallottan a Párbeszéd miatt javasolta a Fidesz a parlamenti frakcióalakításra vonatkozó szabályok szigorítását, ők ugyanis 2018 nyarán még össze tudtak ügyeskedni egy frakciót. A következő választás után ez kizárt: a ma elfogadott módosítások után ha nem akarnak együtt ülni szövetségesükkel, az MSZP-vel, már csak független képviselő lehetne a három párbeszédes. A független képviselők mozgását is blokkolta a Fidesz (de azt már mostantól), így Bősz Anett liberális politikus volt az utolsó, aki beléphetett a DK-ba.
Az új szabályokkal a kormánytöbbség az ellenzéki összefogást akadályozni nem tudja, az osztozkodást viszont megnehezíti. Ha az ellenzék a 2022-es választáson kitart a közös lista mellett, úgy kell sakkozniuk, hogy minden pártból elég jelölt kapjon befutó helyet.
Nem csak ez változik, a rendbontó képviselőkre sokkal súlyosabban lesújthat Kövér László házelnök. Az tény, hogy eddig sem alkalmazta a lehető legszigorúbb büntetéseket, például alig tiltott ki képviselőt az ülésről, de a fizetésüket is csak módjával csökkentette. Igaz, az eltelt hat évben így is 72 milliós büntetést rendetlenkedtek össze a képviselők.
Jelen és jövő
A következő infografikán mutatjuk a jelenlegi és a szigorított szabályokat, illetve azt is, hogy hogyan nézne ki a Parlament, ha májusban a most megszavazott módosítás alapján kellett volna elosztani a helyeket.
Nem szabad a bejárás
Azzal, hogy a képviselők a jövőben nem mehetnek be a képviselő igazolványukkal a közintézményekbe vagy közigazgatási szervhez, sokat gyengített a Fidesz az átláthatóságon. Ez ugyanis nem csak arra volt jó, hogy egy ország lássa, Hadházy Ákos lyukas zokniban alszik az MTVA székházban, vagy hogyan teperik le Varju Lászlót a biztonsági őrök ugyanott. Tény, voltak ehhez hasonló politikai pr-akciók, de volt érdemi haszon is.
Az mondjuk nem az, hogy a személyes jelenlétnek köszönhetően Hadházy Ákos és Szél Bernadett három percet beszélhetett személyesen Papp Dániellel, az MTVA vezérigazgatójával, az viszont már igen, hogy Szél megnézte, milyen helyzet uralkodik a gödi TOP-házban, bejelentés nélkül is felbukkant gyermekotthonokban, megnézhette, milyen új helyet szánnak a fóti gyermekotthon lakóinak.
Bemehettek a tranzitzónába, mikor arról szóltak a hírek, a kormány menekülteket éheztet a határon, vagy Hadházyt képviselőként már nem kergették ki markolóval a cikói szeméttelepről, viszont a szennyvizet sok pénzből hatástalanították. Hadházy a konzultációs kérdőívek személyes megtekintésekor is próbálta leleplezni a kormányzati kommunikációt, azért kapott is egy pert a nyakába.
Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a szintén független Szabó Szabolcs vélhetően utolsó ilyen akcióként pár órával a szavazás előtt elment az Emmi-be, hogy a többi között a kötelező beiskoláztatásról tegyenek fel kérdéseket.
A most elfogadott törvény azt mondja ki, az állami szervek
kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni, de a képviselők csak előzetesen egyeztett módon kérhetnek tájékoztatást a vezetőktől.
Vagyis, vagy kapnak időpontot vagy nem, az e-mailre pedig vagy érkezik érdemi válasz, vagy nem.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
Majorosi Marianna Orbán Viktor videója alatt írta meg a véleményét.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
