Gulyás: Kovács Zoltán szólásszabadságát senki sem korlátozza

Jubileumi 150. Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő csütörtökön. Természetesen szóba került Kovács Zoltán Twitter-botránya is (Kovács a magyar jogállamiságról szóló zárt ülésről tudósított Twitteren). Gulyás erről azt mondta, Kovács csak a tájékozódásban igyekezett segíteni az újságírókat.

Gulyás kifogásolta, hogy a sajtóban az jelent meg, a kormány ellenezte, hogy a meghallgatás nyilvános legyen. A főtitkár javasolta a zárt üléseket, amit a kormány tudomásul vett, majd a szeptemberi meghallgatás után a Twitteren keresztül értesültek arról, hogy annak jegyzőkönyve nyilvánosságra került. A szöveget a főtitkárság adta ki egy magánszemélynek – egy CEU-s vendégprofesszornak –, aki nyilvánosságra hozta azt.

Ezt akkor kifogásolták, mert az ilyen dokumentumoknak van egy egyeztetési fázisa, amelyben a tagállam észrevételt tehet, és ennek határidejét sem várta meg a főtitkárság – közölte. Gulyás szerint a finn soros elnökséget is meglepte, hogy ez a dokumentum nyilvánosságra került.

Ezek után számonkérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása

-–mondta Gulyás.

Arról is beszélt,

Kovács Zoltánt megilleti a szólásszabadság, nyilvánvalóan nem magánemberként volt jelen a meghallgatáson.

Gulyás Gergely szerint az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben. A 7-es cikkely szerinti eljárásnak jogi értelemben nem látja értelmét a kormány.

Boszorkányüldözés zajlik, ellentmondva az EU-s szerződéseknek.

Azt is elmondta, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni eljárásban az ülések nyilvánosságát támogatják.

Kásler nem vétózik?

A színházfinanszírozásról is beszélt Gulyás. Azt mondta, "kialakulni látszik az a gyakorlat, hogy szerkesztőségek valós vagy nem valós minisztériumi anyagokat adnak el kész kormány-állásfoglalásként".

Azt mondta, szegény balliberális oldal és politikusok már egy tüntetést is meghirdettek,

mire kiderült az, hogy a tüntetésnek sok értelme már nincs, mert az előterjesztésben nincs benne az, ami a sajtóban megjelent.

Ez az érv azért kicsit sántít. Az egyébként eddig nem derült ki, miért változott ilyen jelentősen a koncepció: az eredeti elképzelésekkel szemben a parlament elé egy olyan javaslat került, amely nem nyúl a Nemzeti Kulturális Alaphoz, illetve a függetlenek állami támogatásához, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd viszont nem kapott maga alá egy új testületet.

Gulyás szerint az új törvénnyel sem kap vétójogot a miniszter a színházigazgatói kinevezésnél a vegyesen finanszírozott színházaknál – ezt egyébként Karácsony Gergely is így értelmezi, más ellenzéki politikusok viszont nem.

A miniszter ismét felhozta a Gothár-ügyet:

valami nem maradhat következmények nélkül. Az nem lehet, hogy egy igazgatónak a haja sem görbül, miközben egy évig tudott az ügyről.

Beszélt a klímavédelemről is: szerinte nem vitás, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés a világon, ezért Magyarország a 2030-ig kitűzött klímacélokat elfogadta és teljesíti. Viszont a 2050-es teljes karbonsemlegesség teljesíthetetlen terheket jelentene az ország számára, ezt csak az EU segítségével lehetne megvalósítani. A kormány szerint 50 ezermilliárd forintba kerülne a cél elérése, és ez minden magyar állampolgárra 170 ezer forint terhet róna minden évben 2050-ig.

A miniszter szerint a szennyező fizet elvét kellene követni, nem elfogadható, hogy az európai emberekkel fizettetik meg azt, amit a cégek bocsátanak ki.