A Ház aktuális ülésének utolsó napja szerda 11 órakor kezdődött a határozathozatalokkal. Ahogy a csütörtökön megjelenő HVG hetilap fogalmaz – és ezzel együtt a hvg360 is –:
gyámság alá vette a kormány az önkormányzati fenntartású színházakat, tehát a vidéki és budapesti kőszínházakat.
Ha ugyanis „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színháza működéséhez szükséges forrásokat, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. A kabinet dönt arról, hogy „segít-e” az önkormányzatnak.
Szerdán a parlament
- 115 fideszes igen,
- 53 ellenzéki nem szavazattal,
- 3 tartózkodással
elfogadta a színháztörvényt.
A szavazáskor az ellenzék egy része fekete maszkot tett arca elé, felálltak, így tiltakoztak.
Mi történik pontosan a színházak körül?
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely alaposan felforgatja a színházak életét is. A Törvényalkotási bizottság a benyújtás után pár órával már le is folytatja a tervezet részletes vitáját, majd el is fogadták. Kedden éjjel pedig a vitát is lezavarták erről a Házban.
Az egyik legnagyobb tiltakozást kiváltó rész, hogy az állam a támogatásért cserébe nagyobb beleszólást akar a színházak életébe. A törvénytervezet különbséget tesz állami, önkormányzati és vegyes fenntartású intézmények között – utóbbi az, amibe az önkormányzat és az állam is ad pénzt, vagyis az összes fővárosi színház ilyen –, utóbbiaknál kér beleszólást az állam.
Alföldi: "Aki benyal a rendszernek, azt támogatják, aki pedig nem, az pusztuljon"
A kormány a kulturális finanszírozást teljesen átalakító, így a színházakat is érintő tervezetéről a színész és rendező azt mondta: ez az utolsó lépés, amellyel teljesen kivonják a szakmaiságot.
Az állami támogatás nem lesz majd automatikus, ahhoz kérelmet kell benyújtani egy még nem ismert rendeletben meghatározott időpontig, a kormány pedig eldönti, hogy befogadja vagy sem. Ha igen, 30 napon belül megkötik a szerződést.
A törvényjavaslat szerint a megállapodásban
a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.
Hétfőn ezrek tüntettek a törvénymódosító ellen a budapesti Madách téren, a legerősebb beszédet Pintér Béla mondta:
A színházi tüntetés legjobb beszédét Pintér Béla mondta - videó
Találgatta, a Fidesz miért kegyelmezett meg a független társulatoknak. Talán rájöttek, hogy ezért megbűnhődnének, például úgy, hogy Balázs Péter rendezéseit kellene nézniük kipeckelt szemmel a pokolban.
Rengeteg azonban a nyitott kérdés is egyelőre. Nem tudni például, mi lesz a független színházakkal. De a Nemzeti Kulturális Alap sorsa is kérdéses. Ugyanis a most elfogadott módosítóban egyetlen szó sincs az NKA-ról, holott a december 3-i keltezésű javaslatnak az egy fontos eleme, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kommunikált róla múlt héten, mikor egy szaklap az NKA megszüntetéséről írt, méghozzá azt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul.
A megújulásnak nincs nyoma (ugyanis időközben puhult a kultúrtörvény, az NKA megmarad), de létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, ez tesz majd javaslatot a kultúra kormányzati stratégiájára. A kedd éjjeli vitában L. Simon László (Fidesz) azt mondta, az ellenzék hiába ismételgeti, hogy bajban az NKA, ez nem szerepel a módosítóban. Ő azonban a testület korábbi elnökeként azt mondta, amikor ott dolgozott, úgy látta, reformra szorul a szervezet.
Zaklatási botrányok
A kultúrtörvény mellett, közben két zaklatási botrány is kirobbant. A Katona József Színházban történt Gothár-ügyet a kormány megpróbálta úgy beállítani, mintha erre reagálva hozták volna a mostani törvényt, de ez nincs így, Gothár zaklatási botrányának napvilágra kerülése későbbi, mint hogy a kormány elkezdett volna a színházi élet átalakításán gondolkodni. Ettől függetlenül még beleírták a Gothár-ügyet a színházakról szóló törvényjavaslatba.
Az Újszínházban is kitört közben egy zaklatási botrány. Ahogy arról először lapunk beszámolt, szexuális visszaélés történhetett még 2016-ban az Újszínházban. Úgy tudjuk, a színház egyik vezető színészét az intézmény egyik nem művész alkalmazottja vádolta meg. Az ügyben vizsgálat indult.
