A Ház aktuális ülésének utolsó napja szerda 11 órakor kezdődött a határozathozatalokkal. Ahogy a csütörtökön megjelenő HVG hetilap fogalmaz – és ezzel együtt a hvg360 is –:

gyámság alá vette a kormány az önkormányzati fenntartású színházakat, tehát a vidéki és budapesti kőszínházakat.

Ha ugyanis „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színháza működéséhez szükséges forrásokat, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. A kabinet dönt arról, hogy „segít-e” az önkormányzatnak.

Szerdán a parlament

• 115 fideszes igen,
• 53 ellenzéki nem szavazattal,
• 3 tartózkodással

elfogadta a színháztörvényt.

A szavazáskor az ellenzék egy része fekete maszkot tett arca elé, felálltak, így tiltakoztak.

Mi történik pontosan a színházak körül?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely alaposan felforgatja a színházak életét is. A Törvényalkotási bizottság a benyújtás után pár órával már le is folytatja a tervezet részletes vitáját, majd el is fogadták. Kedden éjjel pedig a vitát is lezavarták erről a Házban.

Az egyik legnagyobb tiltakozást kiváltó rész, hogy az állam a támogatásért cserébe nagyobb beleszólást akar a színházak életébe. A törvénytervezet különbséget tesz állami, önkormányzati és vegyes fenntartású intézmények között – utóbbi az, amibe az önkormányzat és az állam is ad pénzt, vagyis az összes fővárosi színház ilyen –, utóbbiaknál kér beleszólást az állam.

Az állami támogatás nem lesz majd automatikus, ahhoz kérelmet kell benyújtani egy még nem ismert rendeletben meghatározott időpontig, a kormány pedig eldönti, hogy befogadja vagy sem. Ha igen, 30 napon belül megkötik a szerződést.

A törvényjavaslat szerint a megállapodásban

a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

Hétfőn ezrek tüntettek a törvénymódosító ellen a budapesti Madách téren, a legerősebb beszédet Pintér Béla mondta:

Rengeteg azonban a nyitott kérdés is egyelőre. Nem tudni például, mi lesz a független színházakkal. De a Nemzeti Kulturális Alap sorsa is kérdéses. Ugyanis a most elfogadott módosítóban egyetlen szó sincs az NKA-ról, holott a december 3-i keltezésű javaslatnak az egy fontos eleme, az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kommunikált róla múlt héten, mikor egy szaklap az NKA megszüntetéséről írt, méghozzá azt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap nem szűnik meg, hanem megújul.

A megújulásnak nincs nyoma (ugyanis időközben puhult a kultúrtörvény, az NKA megmarad), de létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, ez tesz majd javaslatot a kultúra kormányzati stratégiájára. A kedd éjjeli vitában L. Simon László (Fidesz) azt mondta, az ellenzék hiába ismételgeti, hogy bajban az NKA, ez nem szerepel a módosítóban. Ő azonban a testület korábbi elnökeként azt mondta, amikor ott dolgozott, úgy látta, reformra szorul a szervezet.

Zaklatási botrányok

A kultúrtörvény mellett, közben két zaklatási botrány is kirobbant. A Katona József Színházban történt Gothár-ügyet a kormány megpróbálta úgy beállítani, mintha erre reagálva hozták volna a mostani törvényt, de ez nincs így, Gothár zaklatási botrányának napvilágra kerülése későbbi, mint hogy a kormány elkezdett volna a színházi élet átalakításán gondolkodni. Ettől függetlenül még beleírták a Gothár-ügyet a színházakról szóló törvényjavaslatba.

Az Újszínházban is kitört közben egy zaklatási botrány. Ahogy arról először lapunk beszámolt, szexuális visszaélés történhetett még 2016-ban az Újszínházban. Úgy tudjuk, a színház egyik vezető színészét az intézmény egyik nem művész alkalmazottja vádolta meg. Az ügyben vizsgálat indult.