A nagyhatalmak előrébb helyezik a gazdasági érdekeiket, mint a demokráciába vetett hitüket - erre utalnak az elmúlt hónapok magyar külpolitikai fejleményei is. Orbán Viktor próbál szövetségeket építeni a fegyverbeszerzések révén és úgy tűnik van erre fogadó készség a világ vezetői részéről. Közben a kritikus skandináv államokkal a gazdasági kapcsolatokat sem fűzi szorosra a magyar diplomácia.
„Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak” – a mindenkori reálpolitika klasszikus összefoglalását Lord Palmerston brit külügyminiszter mondta 1848-ban. Orbán Viktor jól ismerte fel, hogy a nagyhatalmak ugyanezt az elvet vallják napjainkban is, minden hangzatos, értékekről szóló tiráda ellenére. „Mi nem követjük azt a külpolitikát, amely azt gondolja, hogy minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani” – mondta Orbán 2014-ben a nagyköveti értekezleten, s hozzátette:
„szerintem az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”.
Látványosan bizonyította Orbán igazságát Angela Merkel német kancellár augusztusi soproni fellépése, ahol nem igazán illette kritikával a magyar miniszterelnököt, sőt kiemelte, hogy láthatóan jól költi el az unióból érkező pénzeket. Az Orbán merkeli megintését váró, vágyvezérelt ellenzéki közösség először félrefordítást kiáltott, majd kénytelen volt elfogadni a realitást, hogy a nagypolitika már csak ilyen.
Német részről ezt legjobban talán egy komikus, Oliver Welke foglalta össze idén márciusban, a közszolgálati ZDF adó Heute show című műsorában. Egy bölcstől megkérdezte, miért nem zárták ki a Fideszt a Néppártból, s azt a választ kapta, hogy ez ellen három érv is szól: Audi, BMW és Mercedes.
Júliusban kiderült, hogy van egy negyedik is. Omid Nouripour, a zöldek parlamenti képviselőjének kérdésére válaszolva a német gazdasági tárca közölte ugyanis, hogy 2019 első fél évében Magyarország volt a német fegyvergyárak messze legnagyobb vásárlója. A berlini kormány idén az első fél évben 5,3 milliárd euró értékben engedélyezett fegyverexportokat, s ennek egyharmada magyar megrendelés, 1,76 milliárd euró, azaz 580 milliárd forint értékben. Merkel tehát azt a hagyományos nézetet vallja, hogy ami a német gazdaságnak jó, az a német külpolitikának is jó, s amíg ez így van, addig mindenféle etikai és morális kérdések háttérbe szorulnak.
Sam bácsi nem felejt
Nem sokban különbözik Lord Palmerston nézeteitől Donald Trump amerikai elnök megfogalmazása, az „America First” sem. S azt szintén jól vette le Orbán, hogy vége annak az elvi alapokon nyugvó amerikai külpolitikának, amely emberi jogokat, sajtószabadságot vagy civil érdekvédelmet kért számon a nagyvilágban. Most az számít, ki az, aki megrendelésekkel halmozza el az amerikai ipart, különösen a védelmi ipart. Nem véletlenül sürgette Trump, hogy a NATO-tagországok teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és emeljék fel védelmi kiadásaikat a GDP-jük két százalékára. Ezzel csak az amerikai hadiipar nyerhet, hiszen számos fegyvernemben a világ legjobb eszközeit az USA-ban gyártják, és megkerülhetetlenek az amerikai cégek a fegyverbeszerzéskor.
Trump első elnöki évében még úgy látszott, hogy az amerikai külügyi vezetés továbbra is szégyenpadra ülteti Orbánt, aki nemhogy visszavett volna, hanem még mintha ki is hívta volna maga ellen a sorsot. Nem elég, hogy 2001 óta, amikor az amerikai F–16-os repülőgépek helyett a Gripent választotta, szinte pária volt az amerikai politikusok szemében, erre az utóbbi pár évben még rá is erősített, amikor megkezdte a CEU vegzálását és Ukrajna NATO-kapcsolatainak blokkolását. Az amerikai külügy a CEU ügyében a kezdetektől nyomás alá helyezte a magyar kormányt, sőt amikor David Cornstein lett a budapesti amerikai nagykövet, első útja a CEU-ra vezetett. Rövidesen belátta azonban, hogy Orbán nem enged ebben az ügyben, s ebből a szempontból fordulópontnak számított a tavaly decemberi felszólalása a magyar parlament külügyi bizottságában.
Ezt azoknak az ügyeknek a felsorolásával kezdte, amelyek zavarják a két ország kapcsolatát, köztük a CEU-t és Ukrajnát említette. Amikor beszédében vázolta, milyen feltételei vannak az amerikai kormánynak a kapcsolatok javítására, akkor azonban a CEU-ról már szó sem esett. Cornstein elégedetten konstatálta, hogy sikerült magasabb szintre emelnie az amerikai–magyar párbeszédet, majd kendőzetlenül kijelentette:
„Most eljött az ideje némi viszonosságnak.”
Amit pedig az Egyesült Államok elvár, az „NATO-egység Ukrajna vonatkozásában, energiabiztonság és védelmi együttműködés”.
Orbán ezekből kiválasztotta a védelmi együttműködés kérdését, mint amely megnyithatja számára a Fehér Ház ajtaját. S nem kalkulált rosszul, miután idén tavasszal a kormánya megkötötte a védelmi együttműködési megállapodást az amerikaiakkal. Már csak némi fegyvervásárlást kellett belengetnie, s májusban mehetett is Trumphoz Washingtonba. Az USA elnökét és környezetét nem igazán érdekli a magyar illiberális demokrácia, fegyvervásárlás esetén könnyen megbocsátják az alkotmányos jogállam lebontását. Orbánék elköteleződtek félmilliárd dolláros rakétavásárlás mellett, s a hírek szerint tárgyalnak arról is, hogy 2026-ban lecserélik a Gripen vadászgépeket is amerikai F–16-osokra vagy F–35-ösökre, ami legalább 1 milliárd dolláros üzlet lehet az amerikaiaknak.
Oda-vissza
A harcigép-flotta lecserélése nemcsak az amerikai, de a svéd diplomáciának is üzenet lenne. Mint ahogyan a Direkt36-nak egy magyar kormányzati tisztviselő kifejtette, a magyar jogállamiság kritikájával a svédek maguk alatt vágják a fát. A norvégiai fegyvervásárlással kapcsolatban viszont Orbán egyelőre nem tud lépni, ugyanis az amerikai légvédelmi rakéták földi használatához az egyik norvég gyár rendszerére lenne szükség. Információink szerint egyelőre a norvégok e fegyverek eladását ahhoz kötik, hogy Magyarországon a Norvég Alap pénzeinek egy részét független civil szervezetek oszthassák szét. Orbán még Trumpot is igyekezett rávenni, hogy járjon közben Norvégiánál, azonban elutasításra talált.
Ahogyan a fegyvervásárlás a Fehér Házba röpítette Orbánt, úgy a magyar miniszterelnök arról is gondoskodik, hogy illiberális példaképeinek is jusson a magyar megrendelésekből. Nemrég a török lapok cikkeztek arról, hogy török páncélozott terepjárókat vesz a magyar honvédség, ami csak gesztusként értékelhető, hiszen ez a „termék” a nemzetközi hadiiparban nem túl ismert, más NATO-országok nem használják, viszont rendszeresítve van olyan országokban, mint Grúzia, Katar, Szenegál, Tunézia vagy Üzbegisztán.
Nagy rokonszenvvel viseltetik Orbán a brazil elnök iránt is, s ezt szintén fegyvervásárlással szeretné kifejezni. A jogalappal.hu biztonsági szakportál észrevette, hogy a magyar kormány élénken érdeklődik a brazil KC–390-es katonai szállítógép iránt, amelyet az orosz AN–26-osok helyett rendszeresítenének Magyarországon. Egy gép nagyjából 50 millió dollárba kerül, s a szakportál szerint várhatóan hármat is vehet belőle a magyar fél.
A fegyverdiplomácia várhatóan nem működik azonban Oroszországgal, hiába ápol kiváló kapcsolatot a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jutott ugyan az oroszoknak némi morzsa – nyolc darab MI–24-es helikopter felújítása –, ezek azonban várhatóan addig lesznek hadrendben, amíg az Airbustól vett harci helikopterek meg nem érkeznek Magyarországra. A NATO-nak jelenleg dedikált célja Oroszország elrettentése, s ezt Orbánnak is el kell fogadnia, amíg Magyarország a nyugati katonai közösség tagja. Az amerikaiak rossz szemmel nézik emellett az oroszokkal való energetikai együttműködést, mindenekelőtt a gázüzletet, s mindent megtesznek, hogy a magyarokat rábírják a gázbeszerzés diverzifikálására, cseppfolyós vagy romániai kitermelésű amerikai gáz vásárlására. Egyelőre kérdés, hogy Orbán ezt a feladványt további amerikai fegyvervásárlásokkal meg tudja-e oldani.
Évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet is.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát.
A hatóságok vizsgálják, hol kaphatta el a súlyos betegséget.
Egyikük negyven év börtönt kaphat.
Az államtitkár Csendes Olivért jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező vezetőként jellemezte.
