860 milliós vagyonelkobzás és több év fegyház várhat Simonkáékra

860 milliós vagyonelkobzás és több év fegyház várhat Simonkáékra

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Elkezdődött Simonka György fideszes politikus és 32 vádlottársának pere. Az előkészítő ülésen az ügyész arról beszélt, Simonka György volt a hálózat irányítója, olyan hálózatot hozott létre, mellyel uniós és hazai költségvetési pénzzel éltek vissza. A vád szerint 1,4 milliárdos kárt okoztak. A vádlottak padján ül Simonka felesége is. A politikus ártatlannak tartja magát.

"Menjen fel a karzatra, a tárgyalóterem tele lesz a vádlottakkal" - mondta a bíróság sajtósa a hvg.hu munkatársának a Simonka-per kezdete előtt. Simonka Györgyöt és 32 vádlottársát bűnszervezetben elkövetett, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja, amellyel 1,4 milliárdos kárt okoztak.

Simonkára az ügyészség 850 millió forintos vagyonelkobzást kért. Az ügy hátterét ide kattintva olvashatja.

Simonka a tárgyalás előtt arról beszélt, továbbra is ártatlannak vallja magát. Arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy fenntartja-e vagyonnyilatkozatát (melyben nyoma sincs annak, miből kobozhatnak el 850 milliót, melyet szintén az ügyészség rendelt el). Megkérdeztük, ha ő ártatlan, hogyan tévedhetett ekkorát a Polt Péter vezette ügyészség.

Erre annyit mondott, a bíróság dolga ezt kideríteni.

A tárgyalás három napos előkészítő üléssel kezdődik. A keddi első ülés első harminc perce azzal telt, hogy felolvasták a vádlottak nevét. Simonka Györgyön kívül senki sem járult hozzá ahhoz, hogy róla kép vagy hangfelvétel készüljön. A vádlottak ebben a szakaszban még nem tehetnek vallomást. Mivel nagyon nagy a peranyag, az első tárgyalások áprilisban várhatók.

Kiderült az is, négy vádlottal egyezséget kötött az ügyészség. A bíró törekszik a gyors ülésekre, ez akkor nem lesz az, ha valaki kéri a teljes vádiratismertetést. A bíró feltette a kérdést, valaki kéri-e a részletes ismeretetést, mire Simonka egy perces konzultációt kért az ügyvédjével. Ezután bejelentette, hogy a karzaton ülő Hadházy Ákost és Bod Tamást tanúként szeretné idézni. Ők így a tárgyaláson nem vehetnének részt. Azonban ez még csak az előkészítő ülés - közölte a bíró. Erre Hadházy elkezdett nevetni.

©

A független országgyűlési képviselő a per előtt már kommentálta az ügyet a Facebook-oldalán, a többi között azt írta, azzal, hogy Simonka nem rabszáron jött, vagyis szabadlábon van, az ügyészség biztosítja a Fidesz parlamenti kétharmadát.

Simonka volt az egész feje

Az ügyész hosszan kezdte ismertetni a vádiratot. Abból egyértelműen az derül ki, az ügyészség Simonka Györgyöt tartja a bűnszervezet irányítójának.

Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (tész) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek. A vádirat lényege szerint Simonka 2007 végén határozta el, hogy pénzt szerez mások, illetve azok cégei segítségével.

Módszerük az volt, hogy az uniós, illetve hazai pénzből megvalósított beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. Az ügyész az előkészítő tárgyaláson azt mondta, több szükségtelen beruházás is volt, az csak a haszonszerzést szolgálta.

©

Céghálót épített

Az ügyész a tárgyaláson arról beszélt, Simonka az uniós pénzek megszerzésére irányuló döntése után olyan céghálót épített fel, amelybe bizalmi embereit helyezte, hogy az irányítása alatt az általa meghatározott bűncselekményeket kövessék el. A költségvetési csaláshoz használt gazdasági társaságok nem voltak közvetlenül hozzá köthetők, a szerkezetet úgy határozta meg, hogy a cégek ügyvezetői hozzá szorosan köthető, irányítható családtagok, munkatársak legyenek (egyikük Simonka felesége, aki szintén a vádlottak között van). Cégjogi, illetve egyéb szempontból Simonka nem adhatott volna utasítást, ám

Simonka vezető szerepe mindenki számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt.

Simonka a szervezet vezetőjeként a társaságokat, beruházásokat a sajátjainak tekintette, ő határozta meg, hogy a gazdasági társaságokban ki legyen az ügyvezető, a Magyar Termés Tész és a Paprikakert Tész hogyan módosítsa az elismerési tervet, ki végezze a beruházásokat, milyen fiktív beszerzési lánc jöjjön létre, mennyi pénzt szolgáltassanak vissza (egyes esetben az érték 45 százalékát kellett), és hogy a túlárazából eredő haszonnak mi legyen a sorsa.

Az ügyész részletesen ismertette, hogyan éltek vissza az uniós pénzzel. A forgatókönyv jellemzően ugyanaz volt: egy beszervezett cég a valódinál drágábban (a közbeszerzési eljárásnak megfelelő összegen) elvégzett egy beruházást vagy eszközbeszerzést, a különbözetet pedig valamilyen módon visszajuttatta Simonkának vagy egy érdekkörébe tartozó szervezetnek. Készpénzben vagy más módon adták vissza a pénzt, volt, hogy megtévesztésből kölcsönszerződést kötöttek. A vádirat ismertetésekor csak úgy röpködtek a visszaosztott 10-100 milliós összegek.

Egy konkrét példát említünk: volt olyan beruházás, amit 133 millió forinttal áraztak túl (ekkora összeggel okoztak kárt), ezt az összeget a vállalkozó átadta a nyolcandrendű vádlottnak, aki a vád szerint a pénzt továbbadta Simonka feleségének.

A vád szerint Simonka a részére visszajuttatott összegeken túl a cégeknek átutalt pénzek felett is rendelkezett.

Semmilyen pénzmozgás nem volt az ő tudta és beleegyezése nélkül. Valamennyi tag az ő utasítása szerint járt el.

A túlárazások mellett a Magyar Termés Tész vagyonát megterhelték annak érdekében, hogy hitelezőként egy Simonkához köthető gazdasági társaság jelenjen meg, és irányított csőd keretében kimentsék a vagyont. Próbálták megakadályozni, hogy a túlárazás lelepleződjön. Ugyanígy a lelepleződés elkerülése érdekében vontak be nagyobb kört a Paprika Tész ügyleteibe.

©

Mindenki csak annyit tudott, amennyit feltétlen muszáj volt

Simonka törekedett arra, hogy a hálózatban részt vevők a különböző részcselekményekkel, a vagyoni haszon mértékével és sorsával senki ne legyen tisztában a hozzá közel álló személyeken kívül. A jogellenes cselekményeket személyes találkozók keretében, a legszűkebb körben beszélte meg, melyre telefont nem lehetett vinni. Előírta azt is, hogy az egyes ügyletekkel kapcsolatos dokumentumokat pendrive-ra mentsék, az érzékeny adatokat e-mailben és telefonon se közöljék egymással.

Az ügyész elmondta azt is, Simonka kerülte a közvetlen készpénzátvételt,

az érintett vállalkozók Simonka feleségének vagy a Magyar Termés Tész más alkalmazottjának kellett átadni.

Simonka idővel tartott a vizsgálatoktól, így elkezdték a bizonyítékokat megsemmisíteni vagy eltüntetni. A 2014-ben indult NAV és a később indult büntetőeljárás során Simonka kidolgozta a szervezet közös védekezési stratégiáját, segített a vallomások összehangolásában, pénzt ajánlott hamis tanúvallomásokért.

Kiderült az is, a NAV büntetésre volt hatással az a jogszabálymódosítás, melyre "több esetben sikerrel tett kísérletet."

Simonka elsőre lealkudta volna a kenőpénzt

A vádiratismertetés során elhangzott az is, hogyan akarta Simonka György megállítani a Magyar Termés Tész ellen folyó NAV-eljárást. Simonka ezt J. G.-vel (aki nem került vádlottként a bíróság elé) próbálta elérni, aki azt állította, vannak kapcsolatai a NAV regionális igazgatóságánál, és el tudja intézni a vizsgálat leállítását. J. G. felvette a kapcsolatot az ügy egyik vádlottjával, V. G.-vel, aki szintén azt állította, vannak NAV-os kapcsolatai.

V. G. azt közölte, 10 millió forintért le tudja állíttatni az eljárást, mire Simonka azt üzente vissza, 2 milliót ad. Végül 5 millió forintban egyeztek ki Simonkával, ez a pénz eljutott V. G.-hez.

Utána Simonka a másik szövetkezet ellen folyó vizsgálatot is le akarta állíttatni, arra is 10 milliót kért V. G., és újabb 5 milliót a Magyar Termés Tész ügye miatt. A vádirat szerint Simonka végül összesen 24 milliót fizetett ki azért, hogy egy meg nem nevezett hivatalos személy szüntesse meg az eljárást. Ezt végül nem érték el. (Az a vádiratból nem derült ki, hogy egyáltalán megpróbálkoztak-e vele.) A vádirat szerint felszámolót is lefizetett Simonka, így tudták kimenteni az egyik szövetkezetből a vagyont.

Simonka feleségén is követelnek 11 milliót

Az ügyész a vádirat ismertetésének végén Simonka György harmadrendű vádlottra kérte a legsúlyosabb büntetést, 8,5 év fegyházat, illetve 850 milliós vagyonelkobzást, illetve 9 év közügyektől való eltiltást. Az ügyészség kezdeményezte azt is, hogy Simonka többet ne vezethessen céget.

Feleségére 6 év fegyházat kért az ügyészség, 11 milliós vagyonelkobzással. Az első és másodrendű vádlottakra (a két termelési szövetkezet vezetőjére) 7 évet fegyház kiszabását javasolta az ügyészség.

A többi vádlott ennél enyhébb büntetéssel megúszhatja, egy-két ember esetében felfüggesztett börtönbüntetés is előfordulhat.

Az ügyben másik két fideszes politikus, Kerényi János illeve Varga Gábor rokonai is érintettek. Előbbi rokonára 5 év, utóbbiéra 2,6 év fegyházat és 8,5 milliós vagyonelkobzást kért az ügyész.

A vádalkut kötött négy ember - két felszámoló illetve két cégben érintett ember - 2 év felfüggesztett börtöntbüntetéssel megúszhatja.

Simonkáék 100 tanút hívnának be

Simonka György harmadrendű vádlott nem ismerte be a terhére rótt bűncselekményeket, azt mondta, a tárgyaláson akar vallomást tenni. Simonka 100 tanú meghallgatását kezdeményezi majd, kérte, hogy a nevüket zártan kezeljék. Ügyvédje igazságügyi szakértők bevonását kezdeményezi, a védelem álláspontja szerint a vádiratban felsorolt összegek nem pontosak. Ennek azért van jelentősége, mert a vád szerint jelentősen, lényegében duplájára árazták a beruházásokat, eszközbeszerzéseket, a különbözet jutott Simonkához és köréhez. A tárgyaláson Simonka felesége sem tett beismerő vallomást.

Az első-, másod- illetve negyedrendű vádlott sem ismerte be tettét, esetükben is szakértők bevonását indítványozta a védelem. A másod- és harmadrendű vádlott ügyvédje megkérdőjelezte az egyik szereplő, a már említett J. G. vallomásának hitelességét (a vádiratot alaposan ismerő 24.hu szerint ő az ügy koronatanúja). Simonka védője kérte is, hogy az ő vallomását, valamint az eddig szakértői véleményeket zárják ki az eljárásból. Erről a bíróság később hoz döntést.

Hozzászólások