„Meghülyítette a fiatalokat” – mondta a harminchárom vádlott egyikének édesapja, egy idős férfi, amikor az önkormányzati választások előtt a per főszereplőjének, Simonka Györgynek a falujában, Pusztaottlakán járt a hvg.hu. Az alig négyszáz lelkes faluban az elmúlt évtizedben több tucat céget és civil szervezetet jegyeztek be, amelyek nevét rendszeresen megváltoztatták, és amelyek számos uniós forrásból pénzt hívtak le pályázatokon, de ennek nyomait alig lehet felfedezni a településen.

A kedden kezdődő per fókuszában azok az agrárcégek állnak, amelyek Simonka György érdekeltségébe tartoztak alapításukkor, a Magyar Termés Tész Kft. volt a banánhéj, amely magával rántotta a hálózatot. A vádirat részleteiből, melyet a hvg.hu is megszerzett, kitűnik, hogy nem csak magyar cégeket próbáltak meg behúzni a csalásokba, hanem szlovák és szlovéniai szereplői is voltak az ügynek.

A történet legfőbb pontjai és szereplői:

• Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen 2019 augusztusában emelt vádat az ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt.
• Az ügyészség 8,5 év börtönt és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért Simonkára (utóbbi összeg miatt tűnhet úgy, hogy valójában őt tartják az egész irányítójának, noha ő a harmadrendű vádlott).
• A vád szerint Simonka és 32 társa 1,4 milliárdos költségvetési kárt okozott, egy bonyolult céghálón keresztül uniós és hazai költségvetési pénzekkel éltek vissza.
• A vádlottak padján ül Simonka felesége és unokahúga, illetve másik két fideszes országgyűlési képviselőnek, Kerényi János dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Varga Gábor országgyűlési képviselőnek a rokonai.
• Az ügy főszereplőit magánokirat-hamisítás, vesztegetés, ezekre való felbujtás is terhelheti.
• Simonkához egyéb gyanús ügyletek is kötődnek, amelyet azonban nem vizsgált az ügyészség.

A "vagány" csávó

Simonka György 2006-ban lett polgármester a békési Pusztaottlakán, ekkor még dinnyekereskedő vállalkozását is működtette. A Simba Hungary Kft. 2008-ban került be a hírekbe azzal, hogy a cég kapujához vonultak dühös dinnyetermelők, mert Simonka nyomott áron vásárolta fel a dinnyét. Ez egy cseppet sem zavarta Simonkát abban, hogy 2010-es parlamenti képviselővé választása után nekimenjen a multiknak, mert azok túl olcsón árulták a dinnyét. A falu és a képviselő aztán azért került be a sajtóba 2012-ben, mert az akkor LMP-s képviselő, Szabó Rebeka leleplezte, hogy Simonka és felesége magánföldjein dolgoznak a helyi közmunkások. Ettől kezdve figyelt a sajtó kiemelten a békési politikusra és arra, hogy mi is történik a pici faluban. A HVG és a Magyar Narancs is megdöbbent, hogy a zsákfaluban több tucat céget jegyeztek be, hogy felzárkóztató programokra költöttek el százmilliókat úgy, hogy annak alig volt nyoma Pusztaottlakán.

Ebben a pici, békési zsákfaluban 2006 után megszűnt az iskola, az óvoda, igaz, a „főutca” új térköveket kapott, és az orvosi rendelőből is inkubátorház lett. Mindeközben több százmillió forintot költöttek el itt, de nem a központban, hanem az ettől egy kilométerre levő, egykori téesz helyén bejelentett agrárcégeknél. Ez volt a bázisa a Magyar Termés Tész és a Paprikakert Tész Kft.-nek (előbbiben Simonka évekig tag és és ügyvezető is volt, utóbbiban a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosa), de ideköltözött a fideszes Kerényi János, dél-alföldi pártigazgató rokonának szövetkezete, a Grand Coop Tész Kft. is, igaz, ez utóbbi már csak meghalni jött ide, 2012 és 2014 között felszámolták a céget.

A Magyar Termés Tész Kft. visszás működését a HVG szúrta ki még 2015-ben. A cég annak ellenére, hogy milliárdos beruházásokra kapott uniós pénzt, óriási veszteséget termelt már 2014-ben. A cég támogatásból jutott hozzá két telephelyhez is: egy medgyesbodzási és egy pusztaottlakai telepet vásároltak meg, összesen közel nyolcszázmillió forintból. Ráadásul, az eladó Simonka magáncége, a Simba Hungary Kft. volt mindkét esetben, ahogy a vevő Magyar Termés Tész Kft. menedzsmentjében is ott volt a képviselő. A százmilliós beruházásokra kiírt közbeszerzéseket pedig egy olyan cég nyerte sorra, amely tag is volt egyben a kft.-ben, amely a közbeszerzést kiírta, és az uniós pénzt támogatásként megkapta.

Kiterjesztett kapcsolati háló

A recept jól bevált, mert a Paprikakert Tész Kft. hasonló lendülettel fogott fejlesztésekbe, és hasonló volumenű összegeket költött el beruházásokra, természetesen uniós forrásokból. 2010 és 2015 között lényegében azonos székhellyel működött a két tész, és a telephelyek között is voltak átfedések. Míg a Magyar Termés Tész Kft. több százmilliós közbeszerzésekre saját tagját hívta meg, a fejlesztéseket azzal végeztette el, addig a Paprikakert Tész Kft. nem kispályázott, és külföldi cégeket hajtott fel.

A Paprikakert egy 2012-es, közel félmilliárd forintos közbeszerzésén a szlovéniai Panonmed d.o.o. nyert, cserébe hűtőkamiont, más gépeket, berendezéseket kellett biztosítania a pusztaottlakai cég számára. A közbeszerzésben a kapcsolattartó címe árulkodik a cecei politikushoz, Varga Gáborhoz fűződő kapcsolatról: a képviselő felesége részvételével működő civil szervezet egyik alapítójaként bukkan fel a kapcsolattartóként feltüntetett nő neve. Megszereztük a kezdődő per erre az ügyletre vonatkozó vádiratát, ebből az is kiderül, hogy a nő Varga Gábor rokonának titkárnőjeként dolgozott.

A vádirat szerint az ügylet lebonyolításában szlovák, sőt bolgár cégek is szerepeltek, amelyeket direkt erre a célra alapítottak a Kerényi-rokon soltvadkerti vállalkozó közreműködésével. Rajtuk keresztül szerezték be a valójában az elnyert támogatás töredékébe kerülő eszközöket, ezt ők értékesítették a szlovén cég számára, akik végül megnyerték a tész közbeszerzését. A láncolatban részt vevők, a külföldi cégeket alapítók, a közbeszerzést lebonyolítók, azt elbírálók is a vádlottak között vannak. Az üzleten nyert 250 millió forintos különbözetet egymás között osztották fel: felét a Magyar Termés Tész és a Paprikakert Tész kapta, a maradék százmilliót pedig a saját számlájukra utaltatták.

A fentiek mellett más üzleti kapcsolatokat is ápoltak az iménti vádlottak, megújulóenergia-, illetve más, környezetvédelmi projektekben is utazhattak, az a tárgyalásokon derül ki, hogy ezeket is az agrárcégek bedőlése ránthatta-e be.

A nyomozók szerint Simonka csak a pénzre hajtott

Az adóhatóság 2014-ben, a Központi Nyomozó Ügyészség 2016-tól indított vizsgálatot a két, azóta már felszámolt tész ügyeivel kapcsolatban. A hosszú évekig tartó nyomozás megállapította, Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (tész) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek. A vádirat lényege szerint Simonka 2009 végén határozta el, hogy pénzt szerez mások, illetve azok cégei segítségével.

Módszerük az volt, hogy az uniós, illetve hazai pénzből megvalósított beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.

Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45%-át – szolgáltassák vissza neki készpénzben.

Simonka György mindezidáig tagadta az ellene felhozott vádakat, és ártatlannak tartja magát.