Elégedett-e Orbán Viktor miniszterelnök a vidéki nyitás tapasztalataival – kezdte a beszélgetést Nagy Katalin a Kossuth Rádióban.

Akkor leszek elégedett, ha megöltük ezt a nyomorult vírust, de ez vakcina nélkül nem megy, az pedig nincs

– válaszolta Orbán, és a világ tudósai sem lelkesítenek gyors eredménnyel, ezért továbbra is érvényes, hogy vigyázni kell egymásra, megfontoltnak kell maradni, az arcot el kell takarni.

Miközben az élet újraindításában szép eredményt értünk el, nem szabad átesni a ló túloldalára és úgy tenni, mintha megszűnt volna a járvány.

A politikai döntéshozókat és újságírókat is fenyegeti az a veszély, hogy miután hónapok óta foglalkoznak a koronavírussal, úgy érzi, lassan szakértővé válik. Orbán arra figyelmeztet, mindenki maradjon a saját kaptafájánál.

Ne higgyük, hogy virológus szakértőkké lettünk, hagyjuk meg a teret a tudósoknak, orvosoknak, hogy elkészítsék az elemzéseket, erre kell támaszkodni, ez alapján lehet döntést hozni.

Így az operatív törzset, a járványügyi szakemberek kollégiumát továbbra is működtetni kell, a mérésekre is figyelni kell.

Rátérnek arra, mikor várható enyhítés Budapesten és Pest megyében. Orbán azt mondja, az orvosok, virológusok, kutatók mind óvatosabbak, mértéktartásra, fokozatosságra intenek, szükségesnek tartják a maszk használatát és a védőtávolság megtartását. "Könnyen lelkesedünk, ha úgy érezzük, látjuk a fényt az alagút végén, de sose lehet tudni, hogy az nem a szembe jövő vonat reflektora-e. Ezt megtanultuk."

Orbán az élet újraindításának oldalán áll – ami nem egyenlő a gazdaság újraindításával –, sietne, de a "zakója szárát a professzorok markolják erősen." Szakértőkre hivatkozva azt mondja, amíg nem csökken a halálozások száma és aránya a központi régióban, óvatosnak kell lenni a nyitással.

Ezen a héten nem is nyitunk, további lépésekre, az élet újraindításának következő lépéseire legkorábban a jövő hét végén kerülhet sor.

Az oktatásra térnek át. Orbán azt mondja, a leegyszerűsített politikai vitáknak nincs jótékony hatása az oktatásra, hitbéli kérdéssé vált, hogy ez most jó vagy rossz. Sosem teljesen jó vagy rossz valami, most egy teszt alá került az oktatási rendszer, a véresszájú politikusok is óvatosabbá válhatnának. A miniszterelnök szerint a tanárok remekül átálltak a digitális oktatásra. Ilyen kevés zökkenőt sehol sem tapasztalt Európában, a tanárok kiválóra vizsgáztak, a szülők is komoly szerepet vállaltak ebben. Az érettségi ellen is voltak tiltakozások, de a valóság nem igazolta vissza a félelmeket, a diákok 3 százaléka állt el csak a vizsgától.

Sokan kérdezik, kinyitnak-e az iskolák még a szünet előtt. Orbán ebben nagyon bizonytalan, nem látja, hogy ennek feltételei meglennének a szülők és a pedagógusok oldaláról. "Miközben szeretnék, ha újraindulnának az iskolák, nagy tömegben nem adják be a gyerekeket a nyitva lévő bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba." Ebből arra következtet, nem elég erős az igény erre, így nem kényszerül a kormány arra, hogy az újranyitással kapcsolatos kockázatot vállalja.

Ha lesz nagy tömegű igény és nyomás, el fogunk ezen gondolkodni.

Itt vannak-e már a szükséges egészségügyi eszközök – kérdezi Nagy. Orbán itt hosszú fejtegetésbe kezd arról, miért ment személyesen kórházakba, az eszközbeszerzést is személyes felelősségének érezte. Most fontosnak érezte, hogy személyesen irányítsa a védekezést, amit ezzel is indokolt:

azzal nem nagyon lehet megvádolni, hogy értek az egészségügyhöz, de a józan eszem a helyén van, és tudom, hogy válságok idején hogyan kell védekezni.

Orbán azt mondta, személyes jelenlétével azt bizonyította, a magyar állam hűséges az emberekhez. Az import nagyon fontos, szép, hogy az országnak van egy tehetséges és agilis külügyminisztere, aki még a miniszterelnököt is képes legyőzni a munkában (bár nem adja könnyen a bőrét), de a válságkezelés sikerét nem lehet arra alapozni, hogy tudunk-e elég védőfelszerelést beszerezni.

Saját gyártás nélkül az ország kiszolgáltatott, képesnek kell lenni itthon maszkot és lélegeztetőgépet, a teszteléshez szükséges anyagokat előállítani, gyártani, ahogy később vakcinát is. Ugyanis,

ha igazán nagy a baj, csak magunkra számíthatunk.

Az igazán kemény gazdasági rész előtt rátérnek arra, Orbán kapott-e már választ az Európai Néppártban lévő pártvezetőknek írt levelére. Orbán bocsánatkérést várt, de a korábbi nyilatkozatokból kiolvasható volt, hogy senki sem reagált, így inkább úgy állították be, hogy a miniszterelnök elmagyarázta a vezetőknek, mi az igazság a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban. Az uniós tiltakozásokhoz képest ugyanis az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, ebben a szakaszban nem kell eljárást indítani az ország ellen.

Orbán szerint a támadások mögött a megfejtés, hogy vannak, akik birodalmat akarnak létrehozni Európából, a magyarok viszont a nemzetállamhoz ragaszkodnak. A kormányt a birodalomhívők támadják, minden olyan intézkedés miatt, amit a magyarok elsöprő többsége támogat (például a bankadót, rezsicsökkentést vagy a migrációs helyzet kezelését).

A vita nem a demokráciáról, hanem a birodalomról szól

– zárja rövidre Orbán.

A politikában is dilemma, mikor kell vállat rántani egy alaptalan támadás esetén, és mikor kell azt mondani, álljon meg a menet. Orbán szerint most utóbbira volt szükség: az mégsem megy, hogy miközben emberek 10 ezrei vannak életveszélyben, az ország értük küzd, közben hátulról betámadják.

Nagy megkérdezi, érdemes-e összefogásról beszélni a Néppártban, mire Orbán rávágja, hogy igen. Amíg lehet, a bántó, sértő viták ellenére is a "családba" kell tartozni, azt meg kell próbálni egyben tartani. Ha ez nem sikerül, csak akkor kell más megoldást választani – mondja Orbán, de most alapjában egészen békülékeny hangot ütött meg.

A 27 perces interjú utolsó 6 percében beszéltek a gazdasági helyzetről. Nagy múlt héten még egy nagyon pozitív adattal próbált operálni, viszont most azzal vezette fel a témát, a KSH szerint az ipari termelés 5,6 százalékkal esett vissza márciusban.

Lesz ez még rosszabb is, az áprilisi adatok brutálisak lesznek

– mondja Orbán. Az első negyedéves adatokat csak egy három hetes rossz adat húzta le,

április viszont egészében borzalmas volt a gazdaság szempontjából.

A májusi adatok is rosszak lesznek, de nem annyira, mint az április, a június pedig sokkal jobb lehet Orbán várakozása szerint.

Nehéz időszakon megyünk keresztül, sok baj van egyszerre, ilyenkor mindig az a fontos, hol látjuk a baj gyökerét, mert arra kell összpontosítani. Orbán szerint a munkahelyek elvesztése a bajok gyökere, ezt kell orvosolni. Személyes vállalásnak tekinti, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a válság tönkretesz, a kormány szerdai ülésén már az állami munkahelyteremtő programokról beszéltek, utasította a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, hogy a közfoglalkoztatottak számát duplázza meg. Készen állnak arra, hogy legalább 200 ezer közfoglalkoztatottnak adjanak munkát, a hadsereg is megkezdte az intenzívebb toborzást, az állami cégek kaptak feladatokat, amihez új embereket tudnak időleges szerződésekkel felvenni.

Minden nap számolja, hányan fordultak az államhoz segítségért: munkanélküli segélyért, jövedelempótló támogatásért. A csütörtöki számok szerint

163 ezer magyar vesztette el a munkáját az elmúlt időszakban – nemcsak a válság miatt, már korábban is –, és segítséget kér.

A kormány kötelessége nekik munkát adni. Orbán arról is beszélt, munkahelyteremtéshez beruházások és fejlesztések is kellenek, ezeket is támogatja a kormány, munkahelyteremtő és megtartó programokra 1000 milliárdot költenek. Továbbra is a munkaalapú társadalomban hisz, abban bízik, ezzel gyorsabban vissza lehet állni a sikeres gazdasági ösvényre.