Magyarországon – mint mindenhol a világon – az örökbefogadásnak szigorú feltételei vannak. A pszichológiai és orvosi vizsgálaton kívül a leendő szülők jövedelmi helyzetét és környezetét is vizsgálják, ezután kellett elvégezniük a felkészítő tanfolyamot.

Novák Katalin, az Emmi család-és ifjúságügyi államtitkára május 12-én jelentette be, hogy a kormány jelentős változtatásokat tervez, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb legyen a gyermekek örökbefogadása. Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint

• a korábbi hat helyett három hónap után örökbe fogadható lesz az a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerinti szülei,
• rendszertelen kapcsolattartás esetén a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyermek,
• az illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság pedig a megkereséstől számított harminc napon belül köteles összefoglaló véleményt készíteni a gyermek egészségi és személyiségállapotáról.

Ezekkel a témával foglalkozó szakemberek is egyetértenek, és a kormány is igyekszik hangsúlyozni, hogy a törvény elfogadásával jelentősen, akár kilenc hónapra is csökkenhet az örökbefogadás ideje. Jónak tartják azt az intézkedést is, hogy az ismerkedés időszakában a leendő szülők tíz napra mentességet kapnak a munkavégzés alól, ez ugyanis eddig sokszor okozott problémát a munkahelyeken.

Vegyesebb fogadtatást kapott a javaslatnak az a része, amely az örökbefogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget negyvenötről ötven évre emelné, ha a gyermek háromévesnél idősebb. Tehát egy négyéves gyermeket egy 53 éves szülő is örökbe fogadhat. Az érintettek attól tartanak, hogy emiatt a leendő idősebb szülők is fiatalabb gyermekeket akarnak majd örökbe fogadni, emiatt pedig félő, hogy az idősebbek bent ragadnak a rendszerben (ahogy jellemzően most is ők maradnak bent – a szerk).

A legnagyobb felháborodást azonban a kötelező felkészítő tanfolyam eltörlésének terve okozta. A döntést azért tartják sokan érthetetlennek, mert

két éve éppen a Fidesz-kormány emelte fel ennek óraszámát az addig 21-ről 40 órára,

amit akkor hosszú szakmai egyeztetések előztek meg. Információink szerint ez most elmaradt, a témával foglalkozó szakemberek is döbbenten álltak a bejelentés előtt, és csak találgatni tudják, mi történhetett.

A törvényjavaslat indoklásában nem szerepel, miért tartja ezt a kormány jó ötletnek, és Novák Katalin sem tért rá ki külön. Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, és azt is tudni szerettük volna, kikkel egyeztetett az ügyben, de ezekre nem válaszoltak a cikkünk megjelenése után megküldött pár soros levelükben. Annyit írtak, az eljárás gyorsabb lehet, az öröbefogadásra jelentkezők pedig még több támogatást és segítséget kaphatnak.

Novák Katalin mindenesetre a Kossuth Rádióban korábban úgy fogalmazott: rendkívül hasznosnak tartja a tanfolyamot és jó szívvel ajánlja mindenkinek.

A törvényjavaslat kedd esti parlamenti vitáján hamar kiderült, hogy bár a törvényjavaslat többi részével alapvetően az ellenzéki pártok is egyetértettek, az örökbefogadói tanfolyamról gyökeresen más véleményük van, mint a kormánynak. Az LMP egy módosító javaslatot is benyújtott az ügyben, az MSZP és a Jobbik is ezt ígérte.

Hohn Krisztina LMP-s és Szél Bernadett független képviselő személyes történeteikkel is megpróbálták meggyőzni Fülöp Attilát, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkárát, aki felszólalásában a szülők számára „döntési könnyítésnek” nevezte az intézkedést. A vita végén azonban elárulta: bár továbbra sem akarják kötelezővé tenni a tanfolyamot, a Fidesz a napokban benyújt majd egy módosító javaslatot, ami alapján

az eddig 60-80 ezer forintba kerülő képzéseket ingyenessé teszik.

Frissítés: kedden, cikkünk megjelenése után Novák Katalin államtitkár már be is nyújtotta ezt.

AFP / Burger

Tízezres tiltakozás

A mondás úgy tartja, szülővé váláshoz nem kell tanfolyam. Ha azonban valaki úgy dönt, gyermeket fogad örökbe, számos fontos kérdésre kell választ találnia: mikor és hogyan mondjuk el a gyermeknek, hogy örökbe fogadták? Hogyan beszéljünk erről egyáltalán az óvónőkkel, tanárokkal, vagy akár a családtagjainkkal? Hogyan viszonyuljunk a gyermek vér szerinti szüleihez, alakítsunk ki a gyermekben róluk egy pozitív képet, hogy később ne legyen probléma az önértékelésével?

Ebben segített eddig egy 40 órás felkészítő tanfolyam, aminek elvégzése egy új törvényjavaslat szerint a jövőben nem lenne kötelező. Ezt azonban nemcsak a szakemberek, hanem az érintett szülők is óriási hibának tartják.

Az interneten ezért is indult petíció a törvénymódosítás ellen, amit kedd estig már majdnem 13 ezren írtak alá. Kezdeményezője, Dormán Emese a hvg.hu-nak arról beszélt, a tanfolyamon egyáltalán nem pelenkázási praktikákat tanítanak, megtartása nélkül nem minden helyzetet tudnak majd kezelni a leendő szülők.

Az örökbefogadásról rengeteg téves, romantikus elképzelés él az emberek fejében. Tanfolyam nélkül ezek meg is maradnak, pedig a valóság az, hogy az örökbefogadott gyermekek szüleinek egyszerre kell fejlesztőként és pszichológusként is működniük, hogy kialakítsák az önképet, a biztonságérzetet és a kötődést

– mondta.

A leendő szülőnek meg kell tanulnia, hogyan és mikor mondja el a gyermeknek, hogy örökbe fogadták, vagy azt, hogy előtte is volt élete, amit nem tabuként, hanem pozitívumként kell értékelni – sorolta. Sokan itt szembesülnek azzal is, hogy az örökbefogadásra váró gyermekek nagy része gondozatlan terhességből születik, hogy a vér szerinti anyának lehetnek függőségi problémái, vagy éppen szexuális erőszak áldozata volt. Az is gyakran a tanfolyamon kerül először szóba, hogy a viselkedés nincs senkinek a „vérében”.

Ez azért is fontos, mert miközben a jelentkezők többsége szőke, kékszemű és fehér gyermeket szeretne, a valóságban az örökbe adható gyermekek nagy része roma származású. Nem véletlen, hogy a kereslet és a kínálat sem egyezik: Magyarországon a KSH adatai szerint évente körülbelül 2-3000 szülő várakozik és nagyjából 2000 örökbe adható gyermek van, az örökbe adások száma azonban éves szinten 1000 körül alakul.

A petíció készítői levelet küldtek az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, melyben azt javasolják, hogy a tanfolyam maradjon kötelező, de bizonyos esetekben a gyámhatóság adhasson felmentést.

Az örökbefogadó szülők nagy többsége egyébként életre szóló, nélkülözhetetlen élményként jellemzi a tanfolyamot. Így volt vele Róna Eszter is, aki párjával két gyermeket fogadott örökbe.

„Itt nem lázat mérni tanulnak a szülők, sokkal inkább a realitásokkal szembesítik őket és megtanulják, hogy ne kergessenek álmokat. Mindenkit rávilágít arra, hogy gondolják át magukban, mennyire tudnak elfogadóak lenni, mekkora gyereket tudnak örökbe fogadni, ha pedig nagyobbat, akkor ott milyen kötődési problémák adódhatnak. Kitérnek a származási kérdésekre is és annak átgondolására, tudjuk-e vállalni, hogy a társadalom nem lett toleránsabb az elmúlt években” – mondta.

A képzésnek egyébként csak egy kis része frontális oktatás, ahol főleg a jogi kérdések kerülnek szóba. A többi kiscsoportos foglakozás gyakorlati feladatokkal és előfordul az is, hogy már felnőtt örökbefogadottak mesélik el tapasztalataikat.

Róna Eszter a sikeres örökbefogadások szempontjából óriási kockázatnak tartja, ha a tanfolyam nem lesz kötelező. Neki ezen kívül a közösség is nagyon sokat jelentett, így később azt is tudta, hova forduljon tanácsért, segítségért.

„Amíg eljut az ember az örökbefogadásig, nagyon sokat őrlődik magában. Jó érzés volt látni, hogy nem vagyok egyedül. A 40 órás tanfolyamba pedig még valószínűleg annak megbeszélése is belefér, mi az oka az örökbefogadásnak, el tudja-e gyászolni egy nő a meg nem született vér szerinti gyermekét” – tette hozzá.

Bátki Anna klinikai szakpszichológus pedig úgy látja: ha nem lesz kötelező a tanfolyam, borítékolható, hogy sokkal több kudarcos örökbefogadás lesz, a szülőknek ugyanis sokkal irreálisabb elvárásaik maradnak.

„Az örökbefogadás egyfajta terápiás szülővé válás, ami különleges készség, tudást és hozzáállást igényel a szülőktől. Nemcsak a gyerekről tanulnak, hanem egy kicsit tükröt kapnak önmagukról is” – mondta a hvg.hu-nak.

Az ELTE PPK meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó szakirányú képzésének alapítója és kidolgozója elmondta: a résztvevőket gyakran párjukkal és magukkal kapcsolatban is érik meglepetések, és mindig nagyon jó jelnek tartják, ha egy pár a tanfolyam hatására módosítja az elképzeléseit, elmegy tanácsadásra, próbál további ismereteket szerezni. Az is előfordul, hogy valaki éppen a tanfolyam hatására dönt úgy, hogy mégsem, vagy nem most vág bele az örökbefogadásba.

„A tanfolyamnak ez is a célja, hogy ne később derüljön ki, hogy valamilyen helyzet nehéz” – mondta.

Bátki Anna attól fél, hogy a törvénymódosítás után éppen azok fogják kihagyni a részvételt, akik nem fogják fel a jelentőségét. Ráadásul szerinte azzal, hogy a kormány választhatóvá teszi a tanfolyamot, azt is kommunikálja, hogy az nem is olyan fontos.

Eközben az utánkövetéses vizsgálatok is azt mutatják, hogy ha a leendő szülők felkészültek, alkalmasak és reális elképzelésekkel vágnak neki, sokkal sikeresebbek az örökbefogadások – tette hozzá.