Újabb négy évre Kulcsár Krisztiánt választották meg elnöknek a Magyar Olimpiai Bizottság szombati tisztújító közgyűlésén.

A tisztséget 2017 májusa óta betöltő sportvezető - aki egyedüli jelölt volt - a tagságtól 103 támogató szavazatot kapott, hárman pedig nemmel voksoltak.

Csendben lemondott a Magyar Olimpiai Bizottság teljes elnöksége

Az alapszabály nem számol olyan kivételes esettel, mint ami idén a koronavírus miatt előállt. Az új testületnek pedig kell idő felkészülni: ciklusuk alatt egy téli mellett két nyári olimpiát is rendezhetnek.

A jelenleg is tartó közgyűlés ezután két alelnököt és további hét elnökségi tagot fog választani. Miután Orendi Mihály írásban jelezte visszalépését, így a téli sportágakért felelős alelnöki posztra Deutsch Tamás maradt az egyedüli jelölt, a nyári sportágakért felelős alelnöki tisztségre pedig eredetileg is csak Schmidt Gábor pályázott.

Miután a közgyűlés egyhangúlag módosította a szervezet alapszabályát, Kulcsár és az új tisztségviselők megbízatása a párizsi olimpiát követő, legkésőbb 2024. szeptember 15-ig megtartandó tisztújító közgyűlésig szól.

„Jólesett”

Kulcsár Krisztián újraválasztott elnök szerint az eddigi stratégia bevált, és jó úton jár a Magyar Olimpiai Bizottság. Véleménye alapján ezt jelzi az is, hogy a szombati tisztújító közgyűlésen 103 szavazattal választották meg ismét a szervezet élére.

Újraválasztása után Kulcsár az MTI-nek elmondta: a szavazás aránya jólesett neki, és jelzi azt a bizalmat, amelyet az elmúlt időszak munkája alapján kiérdemeltek. Az, hogy kihívó nélkül lett MOB-elnök, szintén azt jelzi, hogy jó úton járnak.

Kulcsár még a közgyűlésen elhangzott elnöki beszámolójában kiemelte: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a japán szervezőbizottság által március 24-én bejelentett halasztás, amely a média és a világ nyomására a tervezettnél egy hónappal előbb született meg, a legjobb döntés volt. Egyértelmű siker, hogy nem marad el a tokiói olimpia, és az is, hogy hamar megszületett az új dátum, nem hagyták bizonytalanságban a sportvilágot. Magyar szempontból a jövő évre halasztott ötkarikás játékokra a célok továbbra is érvényben vannak, azokon nem kell módosítani, vagyis 150-160 fős csapatlétszámot és 13 érmet remél a vezetőség.

A MOB első embere adatokkal szemléltette, mit is jelent egy olimpia a sportolók és a szervezők életében: egy NOB-statisztika szerint a versenyzők 70 százaléka csupán egy olimpián tud részt venni pályafutása során. Tokióra a lehetséges indulók 57 százaléka szerezte már meg a kvalifikációt. A halasztás a házigazdáknak azt jelenti, hogy többek között újra kell szervezni 43 helyszín 330 eseményét, még egy évig fenn kell tartani a 150 ezer fős szervezőbizottságot, beleértve az önkénteseket is.

Az olimpiára egyébként 4,5 millió, a paralimpiára pedig 970 ezer jegyet adtak már el. A NOB-nak újra kell tárgyalnia a szerződéseit a 14 óriáspartnerrel, a 67 helyi támogatóval, valamint a 26 tv-jogdíjtulajdonossal. A MOB-elnök megemlítette azt a pénzügyi keretet, amelyet a nemzeti olimpiai bizottságok kaptak a NOB-tól a halasztás költségeire, illetve kiemelte: a magyar kormány azonnal támogatásáról biztosította a MOB-ot, és a sport a 2021-es költségvetésben is kiemelt ágazatként szerepel.