Tetszett a cikk?

Beletört a bicskája a kórházak komolyabb átalakításába az egykori egészségügyi államtitkárnak, aki képtelen volt végrehajtani a miniszterelnök utasítását a krónikus ellátás átcsoportosításáról. Most, a drasztikus ágykiürítés után új helyzet adódott, kérdés, hosszú távon kihasználja-e a kormány a helyzetet. Az országos tiszti főorvos azt ígérte, mára elárulja döntését az egészségügy újranyitásáról, azt azonban kedden még nem mondta meg, hány hazaküldött beteg térhet vissza a kórházakba.

Koronavírus-világjárvány
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Figyelem, változás

– hirdeti óriási felirattal a XXIII. kerületi szakrendelő a honlapján. Részletekkel még nem szolgálnak, csak annyit írtak, a járványveszély csökkenésével június 22-től változik a rendelés menete, és felhívják a betegek figyelmét arra, hogy figyeljék a tájékoztatókat. Megnéztünk más kerületi szakrendelőket is, ott azonban még nyoma sincs olyan felhívásnak, hogy bármi változna.

Van olyan honlap, ahol a "folyamatos kormányzati tájékoztatás ellenére" a szakrendelésen köhögve, lázasan megjelenő betegnek írtak hosszú figyelmeztetést, máshol azt részletezik, a március 16. előtt kiadott időpontok már nem érvényesek, a május 4-gyel újraindult szakrendelésen pedig törekedni kell a távkonzultációra, sürgős esetet leszámítva csak ezután, illetve időpontfoglalást követően lehet érkezni.

A betegellátás lelassult, ugyanis a rendeléseken óránként legfeljebb négy pácienst láthatnak el. A kérdőíves kitöltés után a gyanús eseteket jelenleg is PCR-tesztre küldik, ami bizonyos, magas kockázatú beavatkozások előtt kötelező is. A május elején kiadott miniszteri utasítás csak a fogorvosoknál változott villámgyorsan az eredeti elképzeléshez képest, és nem beavatkozáshoz, hanem gyanús esethez kötötték a laborvizsgálat elvégzését. A nyitás kissé kaotikus volt, volt, ahol a kötelező PCR-tesztre is csak legyintettek.

©

Az újrainduló egészségügyre nagyon megvolt már az igény: a szakrendelők előtt kígyózó sorban álltak az emberek. Időközben elindulhattak a szűrővizsgálatok és egyes műtétek is, a koronavírus miatt kiürített ágyak harmadát visszakapták a kórházak. A PCR-teszt azonban a május elején kiadott eljárásrend szerint kötelező, ahogy – legutolsó információink szerint – 65 éven felüli orvos, nővér, ápoló, asszisztens is csak önkéntes alapon dolgozhat. Sok helyen ez is gátja a normális betegellátásnak.

A helyzet azonban hamarosan megváltozhat, Müller Cecília országos tiszti főorvos kedd délelőtt a hvg.hu kérdésére elmondta,

kedden döntenek arról, hogy az egészségügyi ellátás a járvány előtti időszakra visszatérhet,

a részletekkel pedig ma, szerdán 11-kor, az operatív törzs tájékoztatóján állhat elő. (Frissítés: nem állt elő, ehelyett a nyaralók újranyitásához adott tippeket, öt percben.)

Müller Cecília
©

Miután a járványügyi helyzet kedvező, alig találnak új beteget, négy megyében pedig el is tűnt már a vírus, így elképzelhető, hogy a beavatkozásokhoz kötött kötelező PCR-teszteket eltörlik, ahogyan a 15 perc/beteg tempón is gyorsíthatnak. A telemedicina (mikor az orvos egyszerűbb eseteket telefonos konzultációval lát el) és a könnyített gyógyszerkiváltás lehetősége a veszélyhelyzet megszűnése (várhatóan június 20.) után három hónappal fennmarad.

A koronavírustól óvták őket?

A kormány egyik legvitatottabb intézkedése a drasztikus mértékű kórháziágy-felszabadítás volt, melynek során Kásler Miklós miniszter utasításba adta a kapacitás 50, illetve 60 százalékos felszabadítását, viszonylag gyorsan.

A kormány azzal érvelt, a koronavírus-járvány berobbanására, tömeges megbetegedésre készül, ezért kellett elővigyázatosságból szabaddá tenni durván 35 ezer ágyat. Nem tudni, hogy a kormány milyen előrejelzéseket látott, azokat ugyanis nem osztotta meg a nyilvánossággal, az április 7-én hozott döntés drasztikussága azonban magyarázatot kívánt volna. A járvány elharapózásáról alkotott félelmek végül nem igazolódtak be, összesen valamivel több mint 4 ezer koronavírusos beteget diagnosztizáltak itthon, töredékük igényel kórházi kezelést.

©

Egy elejtett válaszból viszont úgy tűnik, az ágyak felszabadítása mellett vagy helyett más megfontolás állhatott a kiürítés mögött. A Jahn Ferenc Kórház főigazgatója ugyanis, mikor hozzátartozók beszámolói alapján arról érdeklődtünk, hogy folyamatos ápolásra szoruló, adott esetben rákos beteget miért küldenek haza a krónikus belgyógyászati osztályról, azt írta,

a koronavírus járvány megfékezése, valamint a járványkórházi feladataink ellátása, továbbá dolgozóink és a kórház által ellátott, kiemelten a 65 év feletti betegek egészségének védelme érdekében 2020. április 10-én elrendeltük csepeli telephelyünkről a feltétlen kórházi kezelést és állandó, folyamatos orvosi felügyeletet nem igénylő, otthonukban megfelelő elhelyezésben, illetve ellátásban részesíthető betegek lehetőségek szerinti elbocsátását.

Vagyis nagyon leegyszerűsítve: a veszélyeztetett 65 év fölöttiek így legalább nem kapják el bent a vírust. Ez a nézőpont még véletlenül sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, holott járványügyi szakemberek véleménye, és előbb a külföldi, azután már a hazai tapasztalatok szerint is a zárt intézmények – mint idősotthonok, kórházak – a járvány terjedése szempontjából veszélyeztetett helynek bizonyultak. Azt, hogy hány beteg kapta el kórházban a koronavírust, nem tudni, vonatkozó kérdéseinkre nincs pontos válasz, az viszont kiderült, az igazolt koronavírus-fertőzöttek 14 százaléka, vagyis 576 ember egészségügyi dolgozó, sokan voltak karanténban.

A drasztikus kórházkiürítéseknél ugyanerre az elvre utalt az Indexnek korábban Balkányi László egészségügyi szakértő, aki korábban 12 évig dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban. Azt mondta, a kormány döntése

elsősorban nem is arra irányulhat, hogy legyen elég szabad ágy a kórházakban, hanem az orvosokat, ápolókat tehermentesítik így.

Ha ugyanis csökkentik a kórházi dolgozók kontaktusszámát, a fertőzés lehetősége is csökken – magyarázta.

A két érvelésnél a lényeg ugyanaz: a vírus terjedését próbálhatták megfékezni, ilyen módszerekkel is.

©

Széttárták a kezüket

Hogy konkrétan hány beteget küldtek haza vagy helyeztek át más intézménybe, nem tudni: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Bencsik János parlamenti képviselő közérdekű adatigénylésére azt közölte, nem gyűjtenek erre vonatkozó adatot, ahogy Szél Bernadett sem járt nagyobb sikerrel az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, akik azt írták,

ezen adatok tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs nyilvántartás-vezetési kötelezettsége.

Az kiderült, 33 ezer ágyat tettek szabaddá (ezek egy része amúgy is szabad volt már), Kásler Miklós miniszter pedig próbálta elbagatellizálni az ágyfelszabadítás mértékét és az orvosok nyakába varrni azt, ha a rokonok szerint kórházi ápolást igénylő beteget küldtek haza.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisi kimutatása mindenesetre beszédes:

©

A táblázatból látszik, hogy a tavalyihoz, de a márciusihoz képest is milyen drasztikusan csökkent az ágyak kihasználtsága (vagyis a betegek száma) az ápolást igénylő pácienseknél.

Az ápolási osztályokon 6, a krónikus ellátási osztályokon 23, a rehabilitáción pedig 57 százalékkal csökkent a kihasználtság az egy évvel korábbi békeidőhöz képest.

Ez a jövő?

Nagy kérdés, hogy vajon melyik szám mutatja a valósághoz, illetve az ideális ellátáshoz legközelebbi képet. Szakemberek ugyanis már régóta mondják, a krónikus ágyak jó részét le lehetne építeni, és átrakni a szociális szférába, ugyanis a bent fekvő betegek sokszor csak ápolást, gondozást, de nem kórházi ellátást igényelnek. Erről kormányzati szinten is volt már szó, annak idején Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár nyilatkozta,

maga Orbán Viktor utasított arra, hogy az egészségügyi problémákat az egészségügyben kezeljék, a szociálisakat a szociálisban.

Ami számokban annyit tett volna, hogy 2019-re 12 ezer ágy (vagyis ellátandó beteg) kerül át a szociális ellátórendszerbe a kórházakból, ahol emelt szintű ellátást kaptak volna. Egy ilyen "konfliktusos munkához", nagyon úgy fest, még a Fidesz kétharmad sem feltétlenül elég. A kórházátalakítás, az ágyszámok csökkentése ugyanis az egyik legrosszabban eladható akár kommunikációs, akár helyi politikai szinten.

©

Ennek alapján viszont el lehet játszani a gondolattal: vajon a drasztikus lépés csak az előszele-e egy mélyebb átalakításnak. Az ágyszámok visszarendeződéséből talán látszik majd az irány. Az, hogy valami készül, tény: Pintér Sándor belügyminiszter sorra tárgyal a különböző orvosi, kórházi szervezetek képviselőivel. A beszélgetésekről a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula annyit árult el,

Pintér a különböző szakértőkkel, szakmai csoportokkal tárgyalva azt vizsgálja, hogyan lehet egy olyan ellátórendszert kialakítani, amely egyszerre képes békeidőben hatékony minőségi ellátást nyújtani, és elég rugalmas ahhoz, hogy újabb járványhelyzet esetén megfelelően reagáljon.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy a szereplők meghallgatása után mire jutott a miniszter, mikor és milyen irányban alakulhat át az ellátás, de egyelőre nem kaptunk választ.

Nem tudni azt sem, hogy a több száz vagy ezer hazaküldött, otthoni ápolásra alkalmasnak vélt krónikus beteg visszakerülhet-e a kórházakba, és ha igen, vajon hányan és mikor. Erre a kérdésünkre ugyanis Müller Cecília kedden azt mondta,

nem biztos, hogy pont azokat a betegeket kell visszavenni, akiket hazaküldtek.

A kórházi kezelés szükségességéről a kezelőorvos, háziorvos dönt, akinek a beutalója alapján visszavehetik a betegeket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ha az ellenzék nyer az időközin, matematikailag oda Orbán kétharmada

Ha az ellenzék nyer az időközin, matematikailag oda Orbán kétharmada

Alapvetően szép, nyári idő lesz, néhol előfordulhat 70 kilométeres szél

Alapvetően szép, nyári idő lesz, néhol előfordulhat 70 kilométeres szél

99 tudós számolta össze, hányféle növény van Új-Guineán – az eredmény 13 634

99 tudós számolta össze, hányféle növény van Új-Guineán – az eredmény 13 634