szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

A már most is csúcsra járatott koronavírustesztelési rendszer kormányzati akarattal még bővíthető, ehhez azonban a jelenlegi protokollt is felül kellene írni. Az elmúlt napokban valami megmozdult, a minták szállítását végző mentők kapacitását ugyanis megnövelték Müller Cecília utasítására. Közben a szakmai vita sokkal inkább akörül zajlik, szükség van-e egyáltalán a lakosság tömeges tesztelésére.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Magas kapacitáson pörög a magyarországi koronavírustesztelés, a kijelölt laboratóriumok sokszor késő este is a minták kiértékelésén dolgoznak, egyre több páciens panaszkodik azonban arra, hogy hosszú napokat kell várniuk, mire megkapják az eredményeiket. Egy vidéki háziorvos a hvg.hu-nak azt mesélte, van olyan páciense, aki több mint öt napja vár az eredményére. Aki a lassan eltelő napokat karanténban tölti, ahelyett, hogy negatív eredményével esetleg már visszamenjen dolgozni, az joggal türelmetlen.

Tudunk viszont olyan járványkórházról is, ahol a reggel leadott mintákat már estére kiértékelik, azaz 24 órára sincs szükség arra, hogy megállapítsák a fertőzöttséget.

©

A tavasz óta fennálló járványhelyzet ellenére még mindig nem mennek gördülékenyen a dolgok, hogy miért, a mentők, az állami laboratóriumok, vagy éppen a közigazgatás túlterheltsége miatt, azt nehéz szétszálazni, és ha az állami hatóságokon múlik a dolog, akkor nem is lesz tisztább a kép: lapunk gyakorlatilag március óta próbálja megtudni a kormánytól, hány tesztet tudnak egy nap elvégezni az országban és mi akadályozza meg, hogy ezeket el is végezzék, eddig azonban egyszer sem kaptunk értékelhető választ. Amikor májusban a járóbeteg-ellátás feltételéül szabták a negatív PCR-tesztet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal nyugtatott minket, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata alapján kijelölt laboratóriumok kapacitása meghaladja a várható terhelést, amihez Müller Cecília tiszti főorvos hozzátette, hogy ezt szükség esetén bővíteni is tudják.

Azt nem tudjuk, hogy azóta bővítették-e a laborkapacitást, mindenesetre a Nemzeti Népegészségügyi Központ kedd este (az MTI-vel) közölte, hogy az országos tiszti főorvos keddi utasításának megfelelően

növelik a koronavírustesztek szállításához szükséges kapacitást.

Erre az elmúlt 24 órában tapasztalható megnövekedett koronavírustesztek iránti igény miatt van szükség. Az országos tiszti főorvos határozata értelmében betegszállítónak jelölte ki valamennyi közfinanszírozott, működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató tartalék gépjárművét, továbbá bevonta őket a PCR-tesztekhez levett minták szállításába is. A feladat koordinálást az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) végzi, a laboratóriumi kapacitásról viszont nincs szó, így azt sem lehet tudni, hogy ez ténylegesen több tesztet fog-e jelenteni a közeljövőben.

©

Május elején nemcsak a regisztrált fertőzöttek, hanem az elvégzett mintavételek száma is alacsonyabb volt a jelenleginél. Csak egy példa: a már idézett cikkünk megjelenésének napján – azaz május 5-én – összesen 1599 tesztet végeztek az országban és 30 új fertőzöttet találtak. Néhány héttel később már napi 5000 tesztről számolt be a koronavírusról tájékoztató oldal, a legmagasabb érték pedig május 22-én volt, ekkor 8290 minta érkezett a laborokba (érdemes megjegyezni, hogy ezekből mindössze 37 lett pozitív).

Ehhez képest Magyarországon az elmúlt két hétben ugrásszerűen megnőtt a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Az eddigi rekordot szeptember 7-én regisztrálták, akkor 576 pozitív esetet találtak, ami a májusi átlagadatokhoz képest majdnem tízszeres növekedés. Ha abból indulunk ki, hogy ennyi embernek hány lehetséges kontaktja van, a mintavételek számának is jelentős arányban kellett volna növekednie, ez azonban nem így történt. Némi emelkedés persze látható, de korántsem a várható mértékben: szeptember első hetében 6-7000 körül alakult a napi tesztelési szám. A kivételt csak a szeptember 7-e jelentette, amikor 11 424 mintát küldtek be a laborokba.

©

A májushoz képest az is jelentős változás, hogy Magyarországon rengeteg tesztet nem fertőzésgyanú, hanem a szeptember elsején bevezetett határzár miatt végeznek. Ha ugyanis valaki külföldi országból jön haza, csak úgy válthatja ki a kéthetes karantént, ha be tud mutatni két – két napon belül készült – negatív PCR-teszteredményt. Sokan emellett azért szeretnének teszteltetni, mert a környezetükben koronavírus-fertőzöttet találtak, ők viszont nem tartoznak a szoros kontaktok közé, így magánlaboratóriumokhoz fordulnak.

Mennyi az annyi?

Nem csoda, hogy az elmúlt hetekben nemcsak a laboratóriumok, hanem a mentők is brutális terhelésről számoltak be. A Világgazdaság információi szerint a múlt héten nem volt ritka, hogy mintavételt végző mentőegységek egy nap alatt 25 címre mentek ki, sőt előfordult az is, hogy 100 km-es távolságból rendelték őket budapesti munkára. Így pedig szinte kizárt, hogy 24 órán belül le tudják tesztelni a gyanús eseteket. Erről beszélt a hvg.hu-nak korábban az az édesanya is, akinek fia lázasodott be először, de mire a mentő kiérkezett, a tünetmentes apáról már magánúton kiderült, hogy fertőzött.

Eközben egyre több szakértő beszél arról, hogy ha eredményesen akarjuk felvenni a harcot a koronavírus második hullámával szemben, stratégiát kell váltani és többet kell tesztelni. Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa egy konferencián egyenesen azt javasolta: emelni kell az ingyenes tesztelések számát, ahogy azt egyébként számos külföldi ország meg is teszi. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádió Aréna című műsorában pedig arról beszélt, hogy meggondolná a magas rizikójú emberek állami szűrését, ide sorolva a tanárokat is.

Ezzel azonban egy nagy probléma van: hiába lenne létfontosságú minél több ember szűrése, hivatalosan semmilyen információ nincs arról, pontosan mekkora tesztelési kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon. Az adatokról most is kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az operatív törzset is, akiktől azt is szerettük volna megtudni, hogy mi magyarázza a már említett csúszásokat, de cikkünk megjelenéséig most sem kaptunk választ.

©

Más forrásból viszont úgy tudjuk, Magyarországon a jelenlegi körülmények között naponta körülbelül 10-11 ezer PCR-tesztet tudnak elvégezni az NNK által akkreditált laboratóriumok. Ez azt is jelenti, hogy szeptember 7-én valószínűleg csúcsra járatták a rendszert, amit alátámaszt, hogy azóta sem volt ennél magasabb a szám.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint bár nem menne egyik napról a másikra, ezt a kapacitást még lehetne tovább bővíteni, akár a már meglévő laborok bővítésével, akár újak létrehozásával. A szükséges anyagok is rendelkezésre állnak, egyelőre nincs probléma az ellátásában. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos a hvg.hu-nak azt nyilatkozta: sok olyan labor van még, amit be lehet vonni a tesztelésbe, ilyenek például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erre alkalmas intézményei.

Biztosra mennek

Az NNK honlapján felsorolt táblázat szerint egyébként jelenleg 154 helyszínen lehet PCR-tesztet végeztetni az országban (államilag ingyenes, magánúton az ára 30 ezer forint körül van), a mintákat kielemző laboratóriumok száma azonban ennél lényegesen kevesebb: az állami intézményeken kívül 5 nagyobb akkreditált magánlabor végzi a munkát, amelyek kis túlzással éjjel-nappal dolgoznak.

A Synlab Kft. központi laborjában például naponta körülbelül 1500-2000 PCR-vizsgálatot végeznek, az elmúlt hónapokban megháromszorozták a kapacitást – mondta el a hvg.hu-nak Póda Tamás, a cég kereskedelmi és marketing igazgatója.

©

Mint mondta, a cégnek a járványügy sosem volt ismeretlen terep, ezért gyakorlatilag a koronavírus-járvány nulladik napjától kezdve tudták végezni az ehhez szükséges PCR-teszteket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik háttérintézményeként hónapokig nem is fogadtak magánpácienseket, teljes kapacitásukkal az állami ellátórendszert segítették. Jelenleg a területi ellátási kötelezettségük Budapestre és néhány közeli megyére terjed ki, innen érkeznek hozzájuk a minták.

Az, hogy egy teszt elvégzése és kiértékelése mennyi ideig tart, nagyon sok tényezőtől függ, a Synlab jelenleg 48 órás határidővel vállalja a munkát. Ez persze lehet kevesebb vagy több is, de Póda Tamás szerint két kezén meg tudná számolni, hogy a náluk eddig elvégzett 60 ezer tesztből hányszor volt csúszás.

A kétnapos határidőre esetükben azért van szükség, mert egy PCR-teszt elvégzése után a beérkező mintát először adminisztrálják, utána – emberi munkával – szeparálják, ezt követően kerül az izoláló robotba, majd a PCR-készülékbe. Ebből kapják meg az első eredményt, ami lehet negatív, pozitív, inkonkluzív (azaz nem egyértelmű) vagy invalid – ez utóbbi akkor történik meg, ha a páciens nem tartotta be az előírásokat, például a mintavételt megelőző négy órában evett, ivott, cukorkát szopogatott, allergia elleni orrsprayt használt vagy elszívott egy cigarettát, esetleg szállítás közben sérült az anyag, és azért nem tudnak vizsgálatot végezni.

A teljes feldolgozási idő egy minta esetében akár négy-hat órát is igénybe vehet, ezt követően pedig még validálni is kell az eredményeket, ezt egyébként minden alkalommal mikrobiológiában jártas szakorvosok végzik. Nem negatív eredmény esetén a mintát többször is lemérik, hogy biztosan megbízható legyen. Így annak ellenére, hogy a leletek nagyobb részét 24 órán belül kiadják, az ismétlések, ellenőrzések megfelelő minőségű elvégzése miatt szükséges a 48 órás határidő fenntartása.

©

Póda Tamás a nehézségek közé sorolta, hogy a labor terhelése nem állandó, előfordulhat olyan nap, amikor kiugróan sok minta érkezik hozzájuk. Ilyenkor a már korábban elkészített laborbeosztás miatt történhetnek kisebb csúszások, de ez nagyon ritka, ennél sokkal gyakoribb, hogy a munkatársak önként bejönnek dolgozni, hogy mindennel időben végezzenek.

A Synlabnak egyébként 900 munkavállalója van Magyarországon, a koronavírus-PCR-tesztekkel jelenleg 60-100 ember dolgozik, forgó rendszerben. A hálózatos működés lehetővé teszi, hogy ha nagy a terhelés a központon, akkor vidékre is le tudják küldeni azokat az egyéb mikrobiológiai mintákat, melyek feldolgozását a regionális laboratóriumok is el tudják végezni.

De kell-e egyáltalán ennyi teszt?

Az NNK honlapján elérhető, legutolsó járványügyi eljárásrend szerint csak azokat kell tesztelni, akik tüneteket mutatnak, a kontaktok esetében szintén ez az eljárás, nekik 14 napra kell karanténba vonulniuk. Ez viszont nemcsak a munkahelyeken, hanem az iskolákban is egyre nagyobb zavart okoz, hiszen egész osztályok eshetnek ki hetekre az oktatásból. Az eljárásrend ezért nemrég azzal módosult, hogy a szoros kontaktok elzárását is ki lehet váltani két negatív teszttel, de a kormány a tömeges tesztelést továbbra sem tartja indokoltnak, erről nemrég Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is beszélt lapunknak.

Póda Tamás szintén kiemelte, hogy a bár a PCR jelenleg a legjobb mérési módszer a fertőzőképesség megállapítására, azt sem lehet elfelejteni, hogy bonyolult folyamat, ezért nem alkalmas a teljes lakosság szűrésére. „Nem olyan, mint egy egyszerű vércukor vizsgálat” – mondta.

Ráadásul ha rengeteg ember akarja elvégeztetni, akkor tényleg túlterhelődik a rendszer, és sokkal tovább tart a minták kiértékelése. Arról nem is beszélve, hogy a PCR-teszt csak egy pillanatfelvételt készít szervezetünk aktuális állapotáról, épp ezért előfordulhat, hogy a vizsgálat után felszállunk egy buszra és elkapjuk a vírust. A PCR-tesztnek emellett magasak a költségei, hiszen nagy értékű, speciális automatákon készülnek a vizsgálatok drága reagensekkel, amit külföldről kell behozni és humán erőforrásra is szükség van. Póda Tamás szerint ezért a vírus elleni védekezés legfontosabb része továbbra is a felelősségteljes gondolkodás, a maszkviselés és az előírások betartása, ezzel ugyanis minimalizálhatjuk a rizikót és gócpontok sem alakulnak ki olyan könnyen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Magyarországon az új Mercedes S-osztály

Magyarországon az új Mercedes S-osztály

Egész Amerikát átszabhatja Trump az új főbíró jelölésével

Egész Amerikát átszabhatja Trump az új főbíró jelölésével

Állami segítséggel lehet elektromos kerékpárt vásárolni októbertől

Állami segítséggel lehet elektromos kerékpárt vásárolni októbertől