A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elemezte a hétvégén megjelent egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló rendeleteket. Azt már elöljáróban megjegyezték: a most megjelent kormányrendeletek nem mindig vannak összhangban a törvénnyel és egymással, így értelmezési különbségek még felmerülhetnek.

Az egyik legfontosabb kérdés az volt, kiket érint az új szolgálati jogviszony.

A MOK elemzése szerint a törvény alá azok az egészségügyi dolgozók tartoznak majd, akik ma állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál alkalmazottként dolgoznak és vállalják az új jogviszonyba lépést. Ebből következik, hogy a vállalkozókra és a magáncégek alkalmazottjaira ez nem vonatkozik.

A kamara hozzátette, az egyházi intézmények saját döntésük alapján csatlakozhatnak a törvény alá tartozókhoz. Az egyéb (pl. magántulajdonú vagy alapítványi fenntartású) szolgáltatók számára ez a lehetőség nem nyitott.

A jogviszony átalakulásáról azt írják az elemzésben, hogy az érintett munkavállalót a kínált munkaszerződésről tájékoztatni kell, majd azt meg kell kötni február 28-ig. A MOK szerint azt is fontos megjegyezni, hogy az új szerződést csak március 1-től lehet alkalmazni. Aki nem írja alá az új szerződést, annak az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya 2021.március 1-től megszűnik.

"A fenti közalkalmazotti kör 2021. január elsejével – függetlenül attól, hogy mikor írja alá a munkaszerződést, vagy aláírja-e – már a MOK bértáblájának megfelelő bérre jogosult" – írják.

A jogszabályok elfogadása előtt a részletekről hosszú vita zajlott, az egyik neuralgikus pont az átvezénylési szabály volt.

Az október 6-án megszavazott egészségügyi törvény alapján összesen két évre át lehetett volna vezényelni az orvosokat, amit az egyeztetéseken a MOK-nak sikerült 44 napra lealkudnia. Az is újdonság, hogy nem lehet kirendelni azt, aki várandós, illetve a gyereke még nincs 3 éves; nagycsaládos; a gyerekét egyedül nevelő; a szakvizsgája előtt áll; vagy nyugdíjas és nem egyezik bele a kirendelésbe.

Egészségügyi jogviszony: két hónappal később lép hatályba az átalakulás

El kell napolni az egészségügyi dolgozók korlátozását - írta a Magyar Rezidens Szövetség. A végrehajtási szabályokkal a kiszivárgott hírek szerint alaposan átírja a kormány a törvényt, csakhogy az még nem jelent meg.

A MOK szerint rossz hír, hogy míg a tervezet 50 százalékos többletbért ígért a kirendelés időtartamára, addig a megjelent rendelet a díjazás mértékét már az országos kórházfőigazgatóhoz rendeli.

A másik érzékeny terület volt a rendeletek megjelenése előtt a másodállások kérdése, itt a MOK javaslatait nem fogadta el a kormány. A kamara azt akarta elérni, hogy 2 év haladékot kapjanak az egészségügyi dolgozók, azaz, hogy 2023-ig ne kelljen engedélyt kérni másodálláshoz. Az egyetlen változás, hogy nem külső hatóság (pl. kormányhivatal) fogja engedélyezni a másodállásokat, hanem a saját intézmény felett álló egészségügyi szervezet vezetője.

Ameddig nincs eltérő részletszabályozás, január elsejétől a törvény rendelkezései lépnek életbe, azaz minden szakterületre vonatkozik majd az, hogy az orvos közfinanszírozott ellátásban nem kezelheti (sürgősségi esetet kivéve) azt a beteget, akit magánellátásban is kezel. Az EESZT teljeskörűen alkalmas ennek a ténynek az ellenőrzésére. A MOK az elemzésében megemlíti, itt várhatók még részletszabályok.

A bérekkel kapcsolatban a kamara arról számolt be, hogy a többletmunkáért járó díjazást nem állapították meg a rendeletben, hanem az országos kórházfőigazgató fogja ezt megtenni. A MOK szerint aggályos, hogy egy személyi döntés szabályozza majd ezt, és nem egy jogszabály. Szintén problémának tartják, hogy hiányzik a vezetői pótlékok mértékének a rögzítése is, és ezt a rendelet a fenntartó és a tulajdonos hatáskörébe utalja.

Az orvosi kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy bérfeszültséget fog okozni, hogy az alapellátásban dolgozók helyzetét nem rendezték, csupán annyi történt, hogy a kormány külön rendeletben 72 milliárd forint forrásnövekedést biztosít 2021-re a háziorvosi rendszerben dolgozók számára. Pintér Sándor belügyminiszter sem beszélt konkrétumokról, mindössze “érzékelhető jövedelemnövekedésről” beszélt.