Pánikra nincs, de vizsgálatokra mindenképpen szükség van az AstraZeneca koronavírus vakcinája miatt, melynek használatát sorra függesztik fel az európai uniós országok. A döntés hátterében az áll, hogy egyes országokban az oltóanyag beadása után több embernél mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát jelentettek, ami egyes esetekben halálhoz vezetett.

Az első aggasztónak tűnő hírek vérrögképződéses esetekről Ausztriából érkeztek, ahol egy ápolónő meghalt, egy pedig kórházba került. Az osztrákokat követte Dánia, ahol egy 60 éves nő vesztette életét, a norvégoknál pedig négy súlyos vérrögképződéses esetet regisztráltak, egy ember elhunyt. A fenti országok után hétfőre már több nagy uniós ország egészségügyi hatósága is úgy döntött: jelenleg nem használják az oltóanyagot Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Szlovéniában, Bulgáriában, Hollandiában, Írországban, Svédországban és Lettországban sem.

AFP / FRANK HOERMANN

Ezek közül az országok közül azonban nem mindegyikből jelentettek trombózisos megbetegedést: az írek, a franciák és a lettek elővigyázatosságból döntöttek a felfüggesztés mellett. A svédek tíz, AstraZeneca-vakcinával oltott embernél találtak vérrögképződést, egy esetben pedig alacsony trombocitaszámot. Spanyolországban is előfordult már ilyen eset, a németek hét esetet regisztráltak.

Fontos információ ugyanakkor, hogy a felfüggesztés minden esetben csak ideiglenes, elővigyázatossági lépés és

az összes ország hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen bizonyítékuk nincs arra, hogy ok-okozati összefüggés lenne a vérrögképződés és az oltás között.

Az Európai Bizottság hétfő déli sajtótájékoztatóján pedig azt emelte ki, hogy ez minden esetben a tagállamok önálló döntése volt.

Kitart viszont a véleménye mellett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, a két csúcsszerv szerint semmi nem indokolja az oltások leállítását. Az EMA a hétfői közleményében azt hangsúlyozta, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát, a vérrögképződéssel járó megbetegedés pedig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében.

MTI / Mohai Balázs

A példátlan érdeklődés miatt az EMA kedd délutánra sajtótájékoztatót hívott össze, ahol Emer Cooke, a szervezet igazgatója megismételte: továbbra is úgy gondolják, hogy az oltóanyag előnye bőven meghaladja a kockázatokat.

„Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy az oltás okozta az eseteket” – mondta.

Az EMA tagállami szakértőket is felkért az adatok vizsgálatára, melyeknek első kiértékeléséről csütörtökön adnak tájékoztatást, addig viszont ragaszkodnak a tudományos alapon folytatott vizsgálatokhoz.

Az EMA véleményét veszi figyelembe Magyarország is, az operatív törzs közlése szerint itthon tovább folytatják az oltást az AstraZeneca vakcinájával. Müller Cecília országos tiszti főorvos megismételte a gyógyszerügynökség adatait, eszerint az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beoltott 17 millió emberből került ki 15 trombózisos és 22 tüdőembóliás eset.

Müller szerint ezt összehasonlították azzal, amit egyébként oltás nélküli időszakban történhet egy országban, ilyen számok tükrében és arra jutottak, hogy egyrészt nem haladja meg ezeknek az eseteknek száma az oltás nélküli időszak esetszámait, másrészt sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a Covid–19-betegségbe, vagy azok szövődményeibe halunk bele.

Reviczky Zsolt

„Nem szabad, hogy a félelmek visszatántorítsanak” – mondta Müller Cecília. A tiszti főorvos azt is hangsúlyozta, hogy a Covid–19-betegség is vérrögképződéssel jár. Az operatív törzsnek feltettük a kérdést, hogy milyen tüneteket tapasztaltak a Magyarországon AstraZenecával beoltottak körében, de kérdésünkre nem válaszoltak.

Az oltóanyag gyártója közleményében szintén arra tért ki, hogy az AstraZeneca vakcina alkalmazása nem mutat nagyobb kockázatot tüdőembólia, mélyvénás trombózis vagy trombocitopénia tekintetében bármely életkori, nem, gyártási tétel szerinti vagy országcsoportban. Sőt, az eddig ismert számok lényegesen alacsonyabbak annál, mint az az általános gyakorisági adatok alapján várható lenne egy ekkora népcsoportban, s hasonló ahhoz, amit más törzskönyvezett Covid–19-vakcinák esetén is észleltek.

„Bár kevés trombózisos eset előfordult a klinikai vizsgálatok során, ezek száma a vakcinát kapott csoportban kisebb volt, mint a kontroll csoportban. A vizsgálatokban részt vevő 60 ezer önkéntesnél viszont nem fordult elő egyetlen vérzékenységgel járó szövődmény sem” – írták.

A dán gyógyszerügynökség mindenesetre levelet küldött mindenkinek, aki az elmúlt 14 napban kapta meg az AstraZeneca vakcináját, melyben arra kérik őket, hogy figyelje az esetleges gyanús tüneteket, ami vérrögképződésre utalhat, ilyen például a bőr vagy a nyálkahártya vérzése, vagy szokatlan, apró piros foltok a bőrön. Ha valaki ezeket, vagy a trombózisnak bármely más tünetét észleli, azonnal forduljon orvoshoz.

AFP / LISELOTTE SABROE

Óvatosságra szükség van

Túlzott aggodalomra nincs ok az AstraZeneca oltások körül, de óvatosnak kell lenni, ezért is fontos, hogy jelenleg is folyamatban van a vérrögképződést érintő esetek vizsgálata – mondta a hvg.hu-nak Ferenci Tamás biostatisztikus, a ’Védőoltásokról – a tények alapján’ szakkönyv szerzője.

A szakember úgy fogalmazott: az irodalmi adatok szerint, tehát oltás nélkül, a tüdőembólia előfordulása – kerekítve – 1/1000 fő évente. Azaz, ha 100 ezer embert vizsgálunk, közülük 100 tüdőembóliás eset fordul elő egy év alatt, átlagot nézve egy hét alatt kettő.

Ha tehát az oltás beadása után eltelt egy hetet tartjuk a gyanús időszaknak, akkor abban az esetben, ha az oltóanyagnak nincs semmi ilyen mellékhatása, 100 ezer oltott után két tüdőembóliás esetet várhatunk, tízmillió után kétszázat.

A gyártó adatai szerint ugyanakkor eddig 17 millió beoltottból 22 ilyen esetet regisztráltak.

„Az a gyanús, hogy hogyan lehet ilyen alacsony” – tette hozzá Ferenci Tamás, aki szerint valószínűleg nem is mindegyiket jelentették.

Óvatosságra ugyanakkor mindenképpen szükség van, a többi között azért, mert a fenti csak nagyvonalú számítás, aminek három problémája is van, amelyek csak a részletes adatok ismeretében válaszolhatóak meg – hangsúlyozta.

MTI / Mészáros János

Egyrészt nincs arról adat, hogy ezek a tüdőembóliás esetek mennyire az oltáshoz közel következtek be – ha nem egy hetet nevezünk gyanús időszaknak, az rögtön módosítja a számítást. Másrészt nem tudjuk az érintettek nemét, életkorát, az esetleges alapbetegségeit, pedig ezek mind befolyásolják az alapkockázatot.

A harmadik probléma, hogy fontos lenne azt is tudni, hogy a trombózis melyik fajtája, súlyossága érintette a betegeket. Ha például halálos esetekről beszélünk, akkor azok előfordulása természetesen rögtön alacsonyabb, mint a fenti szám. A másik figyelemfelhívó jel, hogy Németországban 7 vénás sinustrombózist is jelentettek, ami viszont, szemben általában a trombózissal, egy nagyon ritka betegség. Nem ezerből, hanem inkább százezerből egyszer fordul elő, vagy még annál is ritkábban, így rögtön aggasztóbb a helyzet – mondta Ferenci Tamás, hozzátéve, hogy ezeket a kérdéseket a részletes adatok birtokában lehet megválaszolni, aminek a módszertana jól bejáratott, így remélhetjük, hogy mihamarabb, és transzparensen megismerhetjük e számítások eredményeit.

Hasonlóról írt Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus is. Mint fogalmazott, az AstraZeneca vakcináját már több mint 11 millióan megkapták, a mostani vizsgálat pedig a rutin gyógyszerhatósági engedélyezési folyamat része.

"Az ún. safety signal során bármilyen gyanús esetet eképpen vizsgálnak ki" – tette hozzá Kemenesi, aki szerint a tudomány jelenlegi állása szerint továbbra is az egyetlen kiút a járványból az emberek átimmunizálása a vakcinákkal és így a járvány elcsendesítése.

Kiállt az AstraZeneca mellett Szlávik János infektológus is.

„Aki már megkapta, nyugodtan fogadja el másodszorra is. A gyógyszergyártók persze óvatosak, de eddig semmilyen jel nem utal arra, hogy aggódni kellene bárkinek is, ha csak normális oltási reakciói voltak, azaz láz, fejfájás vagy fáradékonyság” – mondta a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

MTI / Mohai Balázs

A Kovidők tájékoztató oldal kutatói pedig posztjukban azt emelték ki, hogy a vérrögképződés kockázatát számos tényező fokozza: az örökletes véralvadási zavarok mellett elsősorban a műtét és a hosszan tartó immobilitás (pl. utazás), a daganatos betegségek és kezelésük, illetve a terhesség – ilyen kockázati tényezők azonban vélhetően nem álltak fenn az oltottaknál. Más fontos és gyakori, általános rizikótényezők jelenléte viszont nem zárható ki az oltott populációban: ilyenek a 60 év feletti életkor, az elhízás, a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás.

Nem mindenki kéri

Azt, hogy a szakvélemények ellenére az emberek aggódnak, jól bizonyítja, hogy magyar háziorvosok is találkoztak már olyanokkal, akik a hírek miatt inkább nem kérték a brit vakcinát. Volt olyan fővárosi háziorvos, aki a hvg.hu kérdésére egyenesen úgy fogalmazott, hogy mivel az ő praxisában ezen a héten csak AstraZenecával fognak oltani, fennáll a veszélye annak, hogy a nyakukon marad a kapott oltóanyag egy része. Elmondása szerint

az elmúlt hét napban három páciense is előre megbeszélt oltási időpontot mondott le, amikor kiderült, hogy az oxfordi vakcinát kapná.

Telefonos időpontegyeztetetésnél is többen jelezték, hogy nem kérik az oltóanyagot annak esetleges mellékhatásai miatt.

MTI / Vasvári Tamás

Van viszont olyan kollégája is, aki szerint egyre kevesebb ember válogat a vakcinák között. Tapasztalatai szerint a legtöbben mára eljutottak odáig, hogy bármit beadatnának maguknak, hogy elkerüljék a fertőzést, de azért nála is akad olyan, aki elutasítja valamelyik vakcinát. Egy agglomerációban dolgozó háziorvos arról beszélt, többen kizárólag olyan vakcinát szeretnének, amit később vakcinaútlevelében az Európai Unió is elismer.