Tetszett a cikk?

A kormányzati kommunikációban eddig szóba sem került, hogy meddig akarják fenntartani az oltással és védettségi igazolással járó (még csak most bevezetendő) plusz jogosítványokat. Most még alkotmányosan megáll a különbségtétel, azonban Karsai Dániel ügyvéd azt mondja, a járványszámok javulásával idővel egyre nehezebben lesz ez védhető.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Mától egy kocsma teraszára bárki beülhet, a várhatóan jövő hét közepén nyíló belső részre viszont csak az mehet majd, akinek van védettségi igazolványa. Bár az igazi tavasz beköszöntével ez még irreleváns is lehet - hiszen ki akarna bent ücsörögni, mikor kint is lehet -, a különbségek itt nem állnak majd meg. Ahogy a miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban felsorolta,

moziba, színházba, zeneművészeti eseményre, edzőterembe, uszodába, fürdőbe, állatkertbe, vadas-, vidám- és kalandparkba, játszóházba, múzeumba, könyvtárba, meccsre, szállodába is csak az mehet, aki megkapta az első oltást vagy igazoltan átesett a betegségen, és erről megkapta a kártyáját is.

A kormány kifejezett szándéka ez a típusú motiváció: az oltással segíts megállítani a vírus terjedését, cserébe az összes, a régi életedben elérhető kényelmi szolgáltatást megkapod ismét. Ha nem, akkor kerítésen kívül maradsz.

Orbán Viktor április elején a Kossuth Rádióban beszélt erről:

Ha az emberek azt látják, hogy bizonyos szolgáltatásokat a boldog, közösségi élethez szükséges lehetőségeket összekapcsoljuk a védettséggel és a védettség igazolásával, akkor szerintem kap egy lökést a regisztráltak száma, akkor többen fogják úgy érezni, hogy érdemes beoltatni magukat, és akkor nem áll majd elő az a helyzet, hogy több vakcinánk lesz, mint amennyit regisztráltunk. Ez az én kalkulációm.

Az ösztönzés azért fontos, mert a koronavírus-járványt a jelenlegi tudás szerint oltással lehet legyőzni, és szükség van arra, hogy a társadalom minél nagyobb része védett legyen. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgató főorvosa szerint 60-70, de a koronavírus mutációinak megjelenése miatt akár 80 százalékos átoltottságra is szükség lehet.

©

Ettől a határtól még messze vagyunk, csütörtökig 4,4 millió ember regisztrált oltásra. Közülük négymilliót olthatnak be jövő hét közepéig, mikor is megnyílnak az imént felsorolt szolgáltatások. Ekkor durván 400 ezer ember irigykedhet, mert még került sorra, így kimarad, a többi nagykorúnak pedig, aki nem esett át a betegségen és nem akarja beoltatni magát, esélye sincs elérni ezeket.

Járványügyi szakemberek szerint jó, hogy a kormány a védettségi igazolvány nyújtotta előnyökkel ösztönzi a társadalmat, ugyanakkor felmerül, jogilag mennyire állja ez meg a helyét, esetleg nem diszkriminatív-e azokkal szemben, akik még önhibájukon kívül nem kaptak oltást vagy egyáltalán nem is vágynak rá.

Karsai Dániel alkotmány- és emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd azt mondja, önmagában attól, hogy a koronavírus elleni oltás nem kötelező, még nem diszkriminatív védettségi igazolványhoz kötni bizonyos jogok gyakorlását.

Jogosítványt sem kötelező szerezni, mégsem lehet vezetni nélküle, hiszen az autózás veszélyes üzem. A koronavírus is az.

Ezen az alapvetésen belül viszont már nagyon sok a nyitott kérdés az ügyvéd szerint, aki hangsúlyozta, hogy konkrétabb állásfoglalásra csak a majd megjelenő kormányrendelet pontos szövege ismeretében lesz mód. "Nagyon furcsa élethelyzetek alakulhatnak ki, például én, miután beoltottak, el tudok menni színházba jövő pénteken, a 20 éves gyakornokom viszont, aki regisztrált, de még nem került sorra, nem." Itt ugyan már felmerülhet a diszkrimináció kérdése, azonban Karsai szerint ha a kormány relatíve hamar biztosítja minden regisztráltnak az oltás lehetőségét, akkor nagyobb valószínűséggel menne át az Alkotmánybíróság szűrőjén egy ilyen eset, de még ekkor sem biztos.

Karsai szerint minél tovább kötnek jogosultságokat az igazolványhoz, annál kevésbé lesz tartható ez a rendszer és annál kevésbé lehet megindokolni a korlátozásokat. Ez különösen így van annak fényében, hogy a “védettségi igazolványt” az első oltás beadása után szinte rögtön kiadják, így valódi járványügyi védekezési bizonyítékul – legalábbis egy ideig – bizonyosan nem szolgál. A különböző jogosultságok a védettségi igazolványhoz kötése inkább bürokratikus, mint valódi szakmai intézkedés, amire viszont jogkorlátozást – főleg alapvető jogokét – csak elég szűk körben lehet alapozni - mondja az ügyvéd.

Egy ilyen esetleges ügy (alkotmány)bírósági megítélése nem fekete-fehér, mivel nagyon sok a mérlegelendő kérdés. Karsai szerint a diszkriminációt kiáltók kezében erős érv, hogy ha az oltás nem kötelező, akkor mire fel korlátozzák őket, de ez nem jolly joker érv, hiszen a társadalmi érdeket - azaz a járvány elleni védekezést - is figyelembe kell venni. Karsai szerint erős érv a szabályozási terv diszkriminatív volta mellett, hogy teljesen jóhiszemű, önhibáján kívül be nem oltott emberek is hátrányosan érintettek. "Az oltási programért az állam felel. Ha nem biztosította az oltást időben, miért sújtja a vétleneket?" - veti fel a kérdést.

Az ügyvéd azt mondja, a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos alapprobléma, hogy a társadalomfilozófiai-morális alapok valójában nincsenek átbeszélve. Például, hogy mennyiben felelős valaki másnak a haláért, aki tudtán kívül miatta fertőződött meg. A két végletet - akinek csak a saját élete számít és aki szerint bármi áron védeni kell minden életet - el kell engedni, és valahol "középen találkozva" le kellene vezetni, hogy mi a diszkrimináció és mi a megengedhető jogkorlátozás. Hozzátette,

azt is hangsúlyozni kell, hogy járványügyi veszélyhelyzetben az Alaptörvény alapján sokkal súlyosabb jogkorlátozások megengedhetők, mint normál jogrendben.

Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság is kimondta egy friss döntésében, hogy a kormánynak veszélyhelyzet alatt sincs korlátozhatatlan jogalkotói hatásköre, csak a kifejezetten a veszélyhelyzet érdekében hozott és azzal arányos intézkedések minősülnek alkotmányosnak - magyarázza az ügyvéd. "Amennyiben a kérdés kontextusának alapos vizsgálata után nem marad más racionális magyarázat a különbségtételre, minthogy a kormány ezzel próbálja növelni egy nem kötelező oltás felvételére az embereket –, ez alkotmányosan elég vékony jégnek tűnik, még veszélyhelyzeti jogrendben is. Miután a védettségi igazolvány csak a nevében az (legalábbis eleinte - a szerk.), valójában csak egy üres műanyag kártya, így az ehhez kötődő kormányzati logika legalábbis farizeus-gyanús."

©

Karsai szerint három főbb tényezőt kell mérlegelni a kérdés megítélésekor:

  • milyen jogaikban vannak korlátozva a be nem oltott emberek. Nem azonos súlyú korlátozás, ha valaki nem mehet egy ideig moziba vagy ha nem utazhat (és itt mindegy, hogy miért nincs beoltva, mert még nem került sorra, vagy gyanakvó a vakcinával szemben),
  • mennyi ideig tart a korlátozás – minél hosszabb ideig tart, annál nehezebben indokolható. Pár napot/hetet, maximum egy hónap türelmet talán még lehet kérni a be nem oltottaktól, de többet már szinte bizonyosan nagyon aggályos,
  • és milyen súlyos éppen a járványügyi veszélyhelyzet, és az egyes jogosultságok feloldása „mindenki” számára milyen veszélyekkel járna? A szállodás példánál maradva, be nem oltott emberek beengedése jelentősen növelné „gócpontok” kialakulását? Vagy ez a veszély nem jelentős?

A különbségtétel feloldásánál objektív mérőszám lehet például a november 11-i járványhelyzet, hiszen egészen addig mindenki szabadon járt-kelt. Aznap - a kijárási tilalom és egyéb korlátozások életbe lépésekor - 3945 új fertőzöttet találtak, 101 ember hunyt el, és 6352 embert ápoltak kórházban, közülük 473-an voltak lélegeztetőgépen. Ha ennél jobbak lesznek a számok, a különbségtételt akkor is nehéz lesz megindokolni, különösen, hogy most már számos ember védett – ellentétben az őszi helyzettel, amikor elvileg még mindenki veszélyeztetett volt - véli az ügyvéd.

Karsai Dániel azt mondja, egy jogkorlátozás indokoltságát a kormánynak kell tudnia igazolni. Nincs ez másképpen a járványügyi korlátozások nem mindenkit érintő feloldása esetén sem. A “járványügyi veszélyhelyzet van” mantra ismételgetése önmagában nem lesz elégséges - mondja. "Számtalanszor elhangzott már az a jogos kritika, hogy a kormány alaptörvény-ellenesen nem szolgáltat elégséges információt, súlyosan megsértve ezzel a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot. Könnyen lehet, hogy ez most vissza fog ütni. A titkolózás miatt most az esetlegesen egyébként indokolt, nem mindenkire egyből kiterjedő nyitást a kormány nem fogja tudni alkotmányosan alátámasztani. Magára vessen."

Az nagyon nehéz kérdés, hogy pontosan milyen számoknál mit lehet lépni, és mit kockáztatunk a lazítással. Ebben a kérdésben járványügyi szakemberek és az orvosok sokkal elővigyázatosabbak, mint mondjuk a gazdaság szereplői. Azt is mérlegelni kell, hogy mennyire fertőzőképes az országban jelenlévő vírus, a jelenleg terjedő brit mutáns például sokkal fertőzőbb, mint az "eredeti" volt.

Azt pedig nem tudjuk, hogy maga a veszélyhelyzet meddig fog tartani: a kormány valóban benyújtotta az őszig tartó meghosszabbítást lehetővé tévő törvénymódosítást, azonban Gulyás Gergely azt mondta, amint lehet, visszavonja ezt a kormány, a miniszterelnök pedig azzal érvelt, a kabinet cselekvőképességének lehetőségét akarják fenntartani nyárra is, mikor nem ülésezik a Parlament, de a mindennapi életben egyre kevesebb korlátozás lesz.

©
Visszatérve a védettségi igazolványra, Karsai Dánielnél élesebben fogalmazott a Társaság a Szabadságjogokért, amely szerint a kormány alaptörvény-ellenes szabályozás bevezetésére készül, és a legrosszabb forgatókönyvet valósítja meg. A szervezet kifogásolja, hogy a kártyát pár nappal az oltás után kapják meg az emberek, amikor a vakcinák többségénél még nem alakul ki megfelelő szintű védettség.

Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni. Mindez romba dönti azt a jogi érvelést is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek. Ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes - véli a TASZ.

A Magyar Közlönyben egyelőre nem jelentek meg a részletszabályok, így nem tudni, hogy valójában meddig tartaná fenn a különbséget a kormány a védettek és nem védettek között. A védettségi igazolványok többségén nincs lejárati határidő - mert nem tudni, meddig véd a vakcina -, csak a fertőzésen átesetteké érvényes négy hónapig. Ugyan ki lehetne indulni abból, hogy ilyen időtávra tervez a kormány, vagy akár abból is, hogy a szabályok a veszélyhelyzet végéig maradnak, de erről eddig semmilyen tájékoztatás nem hangzott el.

Az viszont biztos, a kormány sok mindent megtesz azért, hogy minél hamarabb minél nagyobb legyen az átoltottság. Egyet kivéve: nem fogja kötelezővé tenni a koronavírus elleni védőoltást. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ugyanis egy demokráciába nem fér bele, hogy felnőtt embereket ilyenre kötelezzenek. Marad tehát a kerülőút.

©

Azt sem tudni egyébként, hogy milyen szabályok vonatkoznak majd a 16 évnél idősebbekre. Orbán Viktor pénteken bejelentette, Pfizer vakcinával be lehet oltani a 16 évnél idősebbeket, de arról nem beszélt, hogy ezek után ettől a korosztálytól is megkövetelik-e a védettségi igazolványt a szolgáltatások igénybe vételéhez. Ez egy kényesebb kérdés, hiszen fiatalkorúakról van szó. A kérdést feltettük az operatív törzsnek még pénteken, de nem olvasták fel, így válasz sem érkezett rá.

A diszkrimináció megítélésén túl az is egy nagyon lényeges kérdés, hogy a munkáltató kirúghatja-e azt a dolgozóját, aki nem hajlandó beoltatni magát. Viszló László ügyvéd, munkajogász a hvg.hu-nak azt mondta, amíg az állam nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni oltást, addig nem. Azt viszont megteheti, hogy csak a beoltottakat foglalkoztatja, a többieket mentesíti a munkavégzés alól.

Ilyenkor meg kell állapodni többek közt a díjazásban is, ami vélhetően jóval alacsonyabb lesz a normál fizetésnél. Ha ebbe nem egyezik bele, akkor állásidőre is rakhatja a cég a dolgozót, aki ilyenkor alapbérre jogosult.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI / Balogh Zoltán)

További részletek itt:

Mit tehet a cégünk, ha nem vagyunk hajlandóak beoltatni magunkat?

Számos kérdés máig nem egyértelmű az oltásokkal kapcsolatban, sokan nem tudják például, milyen jogaik vannak nekik a cégükkel szemben, illetve éppen a munkáltatónak velük szemben. Viszló László ügyvéd, munkajogász segítségét kértük.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!