Majdnem szó szerint az egy évvel ezelőtti választ adta a Fővárosi Főügyészség a hvg.hu kérdésre, hogy hol tart a Híd a munka világába program ügyében még 2015-ben indult nyomozás.

A nyomozó hatóság öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként

– írta rövid válaszában Bagoly Bettina sajtószóvivő, csaknem szó szerint egyezően azzal, amit 2020 áprilisában az ügy után érdeklődő független Hadházy Ákos kérdésére válaszolt a legfőbb ügyész.

Amit Polt Péter akkor úgy fogalmazott, hogy „a vádemelés kérdésében jelenleg nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani”, azt a szóvivő most, egy év elteltével így írta le:

Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli.

A nyomozás során a magyarázat szerint „elsőként a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket, majd folytatni kell a nyomozást addig, amíg eldönthető, hogy az ügyben vádemelésnek vagy más intézkedésnek van helye”.

Az öt kihallgatott gyanúsított között egyelőre biztosan nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, Farkas Flórián. A visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) vezető fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől – ahogy történt anno a többi, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított szintén fideszes képviselő, Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esetében. A miniszterelnök korábbi romaügyi tanácsadójával kapcsolatban azonban nem kezdeményezett eddig ilyet Polt Péter.

A Farkas Flórián kihallgatását, illetve mentelmi joga esetleges felfüggesztését firtató kérdésünket az ügyészségi szóvivő azzal hárította el, hogy

konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésére sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módunkban válaszolni.

A büntetőeljárási törvény főszabályként az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 évet szab a nyomozás határidejeként, amely ez ügyben 2021 decemberéig tarthat – ám ez még mindig nem garancia rá, hogy Farkas Flórián ügye a 2022-es választás előtt újabb korrupciós vádakkal árnyékolja be a Fidesz kampányát. A határidőt ráadásul egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügyészség. 

MTI / Koszticsák Szilárd

A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira már 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat.  A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. Az összegből az ORÖ-nek végül azonban csak 300 millió forintot kellett kifizetnie, az önkormányzatot ugyanis – a nyilvánvalóan a botrány elkerülésére – 1,3 milliárd forinttal kisegítette a kormány.

A költségvetési csalás gyanúját felvető ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, majd nem sokkal később az az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el sem ment el az első érintetti meghallgatására. A másodikra végül Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nyomására igen, de sokáig semmilyen hír nem érkezett, hogy mit tárt fel a csalás elleni hivatal vizsgálata. A projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet összefoglalóját 2019-ben a 24.hu hozta nyilvánosságra, idézve a dokumentum általános megállapításait, miszerint

• a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
• Az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni.
• A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az előírt irodahálózatot sem építették ki.
• A gellérthegyi irodához hasonlóan négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy bútorüzletet vásároltak 25 milliótért, ami csak további több tízmilliós felújítás után lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására.
• A hátrányos helyzetű romákat a programba bevonni hivatott mentorokként többségében az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel.
• A nagy számú toborozott jelentkező csak papíron létezett, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött, nem vett részt semmilyen képzésben.

Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott beszerzésekkel kapcsolatban, ezekből tizenegyben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Az elszámolásra benyújtott, összesen 1,6 milliárd forintnyi tételekről pedig azt írta a csalás elleni hivatal, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.

A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.