A tanúk meghallgatásával és a baleset idején készült radarképek bemutatásával folytatódott a Hableány-tragédia tárgyalása csütörtökön. Maga az ütközés a radarképeken nem látszik, mert a Margit híd „zaja” zavarta a radart. A szakértők azonban megállapították, hogy a radaron látszott a Hableány. Bemutattak egy újabb videót is, amelyen azonban csak az látható, ahogyan a kirándulóhajó elhagyja a kikötőt, és kihajózik a fősodorba.

A bíróság első tanúként az eljárás során az Európa rendezvényhajó kapitányát hallgatta meg, ami ellen Jurij C.-t, a Hableányt letaroló Viking Sigyn hajó kapitányát védő ügyvéd tiltakozott, mondván, a férfi nem látta a balesetet, és nem is vett részt a mentési munkálatokban. Az eljárásból kizáró érvként értékelte azt a tényt, hogy a kapitány ugyanannak a Panoráma Deck Hajózási Társaságnak az alkalmazottja, amely cég a Hableány tulajdonosa is. A védő szerint így a férfi gyakorlatilag a sértett felet képviseli jelenlétével, tőle elfogulatlan vallomást nem lehet várni.

A bíró ebben egyetértett a védelemmel, nem engedte meg, hogy a kapitány szakértőként szerepeljen az ügybe, így ő nem vetíthette le azt a prezentációt, amellyel tanúvallomását alátámasztani akarta. Vallomásában a baleset napján általa tapasztalt hajózási körülményekről beszélt. Elmondta, hogy aznap ő is hajózott a Dunán, normál látási viszonyokat és átlagos forgalmat tapasztalt. Az útvonalát nem tudta pontosan felidézni, arra viszont emlékezett, hogy este kilenc órakor kötöttek ki a Szilágyi Dezső téren. A balesetet valóban nem látta, de megjegyezte: „ha néhány percet késünk, pont be tudtunk volna kapcsolódni a mentésbe”.

Az Európa kapitányának elmondása szerint a 2019. május 29-i tragédia napján ő a rendezvényhajó irányításakor nem a radarra, hanem a szemére támaszkodott. Elmondása szerint a vízen több mint három kilométerre el lehetett látni, de egy adatbázisból letöltötte az aznap esti láthatósági adatokat – ezeket az Országos Meteorológiai Szolgálat tartja nyilván –, és azok alapján azt állította, hogy az ország egész területén három és hat kilométer közötti látási távolságról számoltak be.

A férfi hozzátette, hogy a hajósok többsége általában több eszközre is támaszkodik a Dunán, ezek között van olyan rendszer, amellyel a vízen több száz kilométerre lehet „ellátni”. Mint mondta, a hajós hagyatkozhat a szemére, a radarra, az AIS műholdas navigációs rendszerre, valamint a hajó kamerarendszerére is. Utóbbira kitérve elmondta, hogy a Viking Sigyn olyan infravörös hőkamerákkal van felszerelve „amik közül egy darab többe kerül, mint az én hajóm 43 kamerája”. A bíró a jelen lévő nautikai szakértőknél kérdezett rá, hogy volt-e a Viking Sigynre felszerelve ilyen jellegű kamera, válaszuk szerint igen, de nem megállapítható, hogy működött-e a baleset időpontjában. A sértetteket védő egyik ügyvéd kérdésére a kapitány hozzátette, hogy ezeken a kamerákon – ha működtek – látni lehetett volna a vízbe esett embereket is, így a mentésük is könnyebb lett volna. Az Európa kapitánya kitért a Duna akkori magas vízállására is, amivel kapcsolatban megjegyezte: ez nem jelenthetett egyik hajónak sem nehezítő körülményt a baleset éjszakáján.

A Viking Sigyn kapitánya a vád szerint elmulasztotta a Hableány utasainak mentését is a baleset után, az Európa kapitánya pedig megkapta a kérdést, hogy hasonló tragédia esetén mit tenne. Az Európa kapitánya elmondta, hogy a történtek észlelése után először a legénységét utasítaná azonnal a mentési munkálatok megkezdésére, majd a közelben lévő összes hajónak leadná a vészjelzést („mayday”). Hozzátette, hogy jogszabályi kötelezettségük ezt minden hónapban egyszer ilyen jellegű vészhelyzetet szimulálni.

Tanúként hallgatták volna meg azt a férfit is, aki a baleset idején a Panoráma Deck műszaki igazgatója volt. A férfi nem látta a balesetet, így sem a bíróság, sem az ügyészség, sem a védelem nem kérdezte.

Vallomást tett az a nő is, aki a baleset idején a két ütköző hajó mögött vezetett egy kisebb sétahajót. Ő kijelentette, hogy az ütközést nem látta, viszont nem emlékszik arra, hogy rádiózott-e a Viking Sigyn kapitánya a baleset után. Bár kapott értesítést arról, hogy emberek vannak a vízben, nem emlékszik, hogy ez kitől érkezett, illetve hogy melyik hajóról estek a folyóba az emberek.

Nem látta az ütközést az a kapitány sem, aki a Vikinggel és a Hableánnyal szemben hajózott dél felé a Dunán. Neki annyi tűnt fel, hogy a két jármű rendkívül közel van egymáshoz, majd már csak a süllyedő Hableányra lett figyelmes. Elmondása szerint több hajónak is jelezte a katasztrófát, ők maguk pedig ezt követően kezdtek a vízben sodródók mentésébe. A férfi azt vallotta, hogy két nőt ők mentettek meg, egy harmadik nő pedig ugyan meg tudott kapaszkodni a hajójuk farában, de mire segíteni tudtak volna neki, már elvitte a víz.

A Hableányt 2019. május 29-én gázolta el a Viking Sigyn turistahajó a Dunán, a Margit híd közelében. A Vikingnél jóval kisebb sétahajó fedélzetén 35-en utaztak, többségében koreai turisták. A balesetet csak heten élték túl, 27-en életüket vesztették, egy áldozatot a mai napig is keresnek. A Viking Sigynt vezető Jurij C. ukrán kapitányt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével, valamint 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolják.