Volt egy hét, amikor majdnem félmillióan jelentkeztek oltásért
A járvány harmadik hullámának kezdetén, illetve az arról szóló intenzív kormányzati kommunikációs offenzíva idején regisztráltak legtöbben oltásért. A Kabinetiroda titkolja, mikor hány e-mail-címre küldtek ki a regisztráltaknak "tájékoztató" e-mailt.
Enyhén szólva nem volt egyenletes a koronavírus-oltásra beérkező regisztrációk megoszlása azóta, hogy decemberben megnyílt ez a lehetőség. Mivel a kormányzat az első hónapokban nem is igazán közölt információkat, a Miniszterelnöki Kabinetirodától kértünk erre vonatkozó adatokat, végül közérdekű adatigénylésben adta ki a tárca a számokat. Ebből kiderül: a regisztrációk száma hullámzott, 2021 első két hetében volt egy kiugrás, illetve március és április fordulóján egy még nagyobb.
A legerősebb hét március első hete volt, akkor 432 ezren jelentkeztek oltásért. Ez hatalmas szám, egyrészt ahhoz képest, hogy a megelőző hétig az összes regisztrált száma épp csak meghaladta a 2,1 milliót, és ahhoz képest, hogy
május közepére a regisztráció lényegében leállt, a regisztráltak száma beragadt 5,1–5,2 milliónál.
Ez láthatóan a kormányban is tudatosult, legutóbb Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában igyekezett meggyőzni az embereket arról, hogy jelentkezzenek oltásra. A kormányfő azzal érvelt, hogy a vírus itt marad velünk, és csak a vakcina nyújt védelmet a fertőzés ellen.
A beragadást az is jelzi, hogy míg korábban konkrét célszámok és céldátumok hangzottak el a nyitással kapcsolatban, immár nincsenek ilyenek.
A csapból is az folyt, hogy oltani kell
Az év eleji kiugrás érthető, az ünnepekkor nyilván sok magyar sok minden mással volt elfoglalva. De mi okozhatta a március eleji kiugrást? A kérdés azért sem mellékes, mert jelenleg a regisztráció lényegében leállt, a kormányzati közlések szerint lassan elfogynak a beoltható felnőttek. Ha azonban azt akarjuk, hogy minél többen oltassák be magukat, akkor érdemes megnézni, mi történt akkor, amikor megszaladt a regisztrációk száma.
A regisztrációs hajlandóságra vélhetően hatással volt, hogy akkortájt kezdett felpörögni az oltási program, illetve akkor kezdett leérni a fiatalabb korosztályokba. Elég sokan gondolhatták addig úgy, hogy fölösleges regisztrálni, hiszen úgyis csak a jobban rászorulókat oltják egyelőre. És mivel addig elég kevesen regisztráltak, értelemszerűen sok új regisztráló tudott megjelenni.
Talán ennél is fontosabb tényező lehetett, hogy azokban a hetekben robbant be a járvány harmadik hulláma – legalábbis akkor váltott regisztert a kormányzati kommunikáció. Nem sokkal korábban még az újraindításról szóltak az üzenetek, beleértve a szinte napok alatt fatálisan elavult nemzeti konzultációt.
Müller Cecília tiszti főorvos február 18-án már a harmadik hullám kezdetéről beszélt. Másnap Orbán Viktor miniszterelnök már mindenkit oltásregisztrációra szólított fel.
Február 25-én pedig megérkezett az apokaliptikus üzenet a miniszterelnöktől: Az egész járvány legnehezebb két hete jön.
Orbán a rákövetkező napon újra mindenkit regisztrálásra kért, 28-án pedig nyilvánosan oltatta be magát. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter március 4-én jelentette be, hogy a kormány szigorítja a korlátozó intézkedéseket, hogy ne nőjön „radikálisan” a betegek és a halottak száma. A miniszter elismerte, hogy a vírus reprodukciós rátája Európában nálunk az egyik legmagasabb. A szigorítások március 8-án léptek életbe.
Aligha van olyan ember Magyarországon, akihez a fenti üzenetek és hírek ne jutottak volna el. A járványadatokról, a korlátozásokról, a lényeges politikusi nyilatkozatokról a teljes magyar sajtó beszámolt, a kormány és a Fidesz vezető politikusai pedig minden rendelkezésükre álló csatornán terjesztették az üzeneteket. Ha úgy tetszik, az oltásregisztrációs csúcsban egész biztosan jelentős szerepe volt a kommunikációs offenzívának.
Nincs átláthatóság
Persze így május végén jó volna tudni, hogyan alakultak az oltásregisztrációs számok március végét követően is. A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva megváltoztatta a közérdekű adatok szolgáltatásának (az átláthatóságot amúgy is kevéssé szolgáló) szabályait.
Az érvényes szabályok szerint a válaszadási határidő alapvetően 15 nap, azonban ez nem újabb 15 nappal hosszabbítható meg, mint a veszélyhelyzet előtt, hanem 45 nappal. Sőt azt követően újabb 45 nappal a járványhelyzet okozta terhelésre hivatkozva. A hosszabbítási lehetőséggel az állami szervek, intézmények és cégek jellemzően élnek (ahogy korábban a plusz 15 nappal).
Így praktikusan egy adatigénylés beadása és a válasz megérkezése között akár 105 nap, vagyis több mint három hónap, megint másképp negyed év telhet el.
Ami az oltásregisztrációs számokra vonatkozó adatigénylésünket illeti, azt március 25-én adtuk be, a számokat május közepén kaptuk meg. Természetesen csak március végéig bezárólag. Ráadásul több kérdésre egyáltalán nem kaptunk választ, mert a Kabinetiroda szerint nem ők az adatkezelő – ennek közlése is közel két hónapot vett igénybe.
A kormány a járványszámokat tartalmazó napi közleményben április közepétől a regisztráltak aktuális számát is elárulta. Legalábbis közelítőleg. Ezekből az látszik, hogy a regisztrációs kedv április elején még erős lehetett, a regisztráltak száma április 25-én haladta meg a 4,4 milliót. A hvg.hu-nak kiadott adatok szerint március végén még csak 3,16 millión állt. A regisztráltak száma ezek után lassacskán nőtt, május 12-én közelítette meg az 5 milliót. Ahogy említettük, mostanra a regisztráció lényegében kifulladt, május 28-án 5,2 millión állt.
Hány e-mailt küldtek ki?
A Kabinetirodától arra a kérdésre válaszoltak, hogy hány e-mail-címre küldtek ki a regisztráltakat tájékoztató körlevelet. Ennek józan paraszti ész alapján egyeznie kellene a regisztráltak számával, azonban a regisztrációs procedúra elég kaotikusra sikeredett, például egy tajszámmal több e-mail-címet lehet regisztrálni. Ezért valójában nem triviális, hogy a rendszerben annyi e-mail-cím van, mint ahány regisztráció – már ha a sikeres regisztrációkat tajszámonként számolják.
A Kabinetiroda válasza szerint
az oltásregisztráció megkezdésétől számítva, 2020 decembere óta 14 alkalommal, esetenként több mint 3 millió különböző e-mail-címre került kiküldésre az oltási programmal kapcsolatos elektronikus hírlevél.
Ez válasznak ugyan válasz, de adatközlés aligha, az „esetenként több mint 3 millió” legfeljebb becslés, nem pontos adat. Pedig elméletileg pár mozdulattal lekérdezhetőnek kellene lennie, hogy egy-egy kör-e-mailt hány címre küldtek ki.
Ha a címzettek száma nem, vagy csak nehezen hozzáférhető, akkor nagyon nagy gondok vannak az oltásregisztráció körül.
És – tegyük hozzá – az „esetenként több mint 3 millió” címzett nem lehet igaz, hiszen a regisztráltak száma csak március végén haladta meg a 3 milliót. A szám még a 9. heti nagy hajrá után is épp csak 2,5 millió fölött volt. Tehát vagy nem ment ki „esetenként” (vagyis minden esetben) 3 millió e-mail, vagy pedig jóval többen kaptak hírlevelet, mint ahányan regisztráltak az oltásra.
A Kabinetiroda jó nagy címlistát szedett össze hírleveléhez
Egyébként már a regisztráció elindulásakor felmerült, hogy a folyamattal komoly problémák vannak. A regisztráció során az adatok kitöltése után be kell ikszelni az adatkezelési tájékoztató elfogadását, és van még egy rubrika, ahol engedélyt lehet adni későbbi kapcsolattartásra is, amely a visszavonásig szól.
Az adatkezelési tájékoztatóból kiderül, hogy az első esetben csak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) kerülnek a jelentkező adatai – amelynek ezekre szüksége van az oltások megszervezéséhez. A második lehetőség bepipálásával a regisztráló ahhoz adja beleegyezését, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda kereshesse őt meg, például véleménykérés és tájékoztatás céljából.
Ha valaki csak elfogadta az adatkezelési tájékoztatót, de nem járult hozzá a kapcsolattartáshoz (A eset), akkor az ő adatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda a NEAK-nak adja át és addig is egy titkosított adatbázisban tárolja.
Ha viszont hozzájárulunk a kapcsolattartáshoz is (B eset), akkor rábólintunk, hogy “további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából” a közölt kapcsolattartási adatainkat használják visszavonásig. Ekkor azonban az adatainkat (a tajszám kivételével) az Idomsoft Zrt. (is) tárolja. Az informatikai szolgáltatásnyújtással foglalkozó cég 2013-ban került állami tulajdonba, ők működtették a 2018-as választások informatikai rendszerét. A vezérigazgató, Karlócai Balázs pedig szerepelt a 2010-es választások alatt Orbán Viktorról készült képen, ahol stábjával az eredményeket figyeli a leendő miniszterelnök.
A kapcsolattartási adatainkhoz adott hozzájárulást (B eset) egyszerűen visszavonhatjuk. Ezt 3 munkanapon belül kötelesek törölni és nem használhatják fel automatizált döntéshozatalhoz és profilalkotáshoz sem. Ha valaki vissza akarja vonni a hozzájárulását, e-mailt, vagy levelet kell írnia a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagy a NEAK adatvédelmi tisztviselőjének, illetve jelezheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
