Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Hetekig tartó várakozás után a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kiadta az adatokat, melyek alapján látható, hogy a járvány kezdetétől március 4-ig a falvakban és városokban hány koronavírusos beteg halt meg. Addig a napig hivatalosan 15 659 elhunytat regisztráltak, vagyis a merítésben még nem szerepelnek a harmadik hullám legkeményebb heteinek áldozatai.
A K-Monitornak kiadott adatok alapján a 444.hu arról ír, hogy ma már tisztábban látható, milyen pusztítást végzett a járvány első két hulláma az ország különböző területein.
A cikk szerint a szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék. Azaz: az ottani fertőzöttek haltak bele nagyobb valószínűséggel a betegségbe. Ezzel szemben a kapuvári járásban ez az arány a 2 százalékot sem érte el.
A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.
A portál mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között. Ugyanis ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap, ott akik elkapták a vírust, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban. Ennek oka, hogy a szegénységben élő emberek nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, és nem állnak át távmunkára olyan könnyen, mint egy jobb helyzetben levő irodista.
A portál szerint településtípusok alapján a megyei jogú városokban és a fővárosban volt a legalacsonyabb a halálozási arány. Előbbinél ez 3,6 százalékot, utóbbinál 3,9-et tesz ki. A városokban 4, a községekben 4,3, a nagyközségekben pedig 4,4 körüli arányról lehet beszélni.
Lakosságarányosan a Veszprém megyei Szőcön volt a legmagasabb a halálozás az első két hullámban: itt 436 lakosból 13-an vesztették életüket. Ezután csupa kis falvak következnek: a baranyai Illocska és a somogyi Nemeskisfalud.
