Múlt héten közölte a 444.hu annak a nem a nyilvánosság számára készült közvélemény-kutatásnak az eredményét, amely jelentős hátrányba mérte az ellenzéket a kormánypártokhoz képest. A felmérés szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága 46 százalékos, míg az ellenzéki összefogás csupán 32 százalékon áll. Az Index hétfőn azt írta, hogy birtokukba került a kutatás, amelyet az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont készített december 6-a és 11-e között amerikai tanácsadók bevonásával, amerikai módszertan alapján. Ez az úgynevezett „regressziós modell”, ennek alkalmazása miatt születhettek a rendhagyó eredmények.

Az Index cikke szerint a teljes, 69 oldalas, a módszertant is ismertető anyag a birtokukba került, amelyből a 444.hu csupán a kutatás részeredményeit ismertette. Ennek alapján írják azt, hogy a Fidesz és a Demokratikus Koalíció bázisa a legstabilabb.

A felmérés szerint közös ellenzéki lista esetén rájuk 32, a Fidesz–KDNP-re 46 pedig százalék szavazna. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 4 százalékot kapna, 2 százalék nem szavazna, 10 százalék pedig nem adott választ a kérdésre.

Külön lista esetén a Fidesz–KDNP 40 százalékot szerezne, a Jobbik 11-et, a DK tízet, a Momentum hetet, az MKKP hatot, a Mi Hazánk ötöt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom hármat, az MSZP és az LMP két-két százalékon osztozkodhatna, a Párbeszéd pedig egy százalékkal állna. Erre a verzióra öt százalék mondta, hogy szavazni sem menne el.

A kutatásban 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást akarnak, és 52 százalékra azokét, akik nem. Váltást leginkább a fiatalok szeretnének, a 65 év felettiek a legkevésbé. Budapesten 55 százalék vágyik másik kormányra, a falvakban azonban csupán 34. A kutatás kiemeli, hogy az iskolázottság mértékével együtt növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel bírók csupán 31 százaléka, középfokú végzettségűek 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 55 százaléka akar kormányváltást.

A közvélemény-kutatás egyik legmeglepőbb állítása azonban az, hogy

az ellenzéki szavazók egy jelentős része nem akar kormányváltást és a közös listán nem voksolnának az ellenzékre. Ennek egyik okául a készítők azt jelölték meg, hogy sokan úgy érzik, anyagilag nem járnának jól a kormányváltással.

A közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter ismertsége a kutatás szerint 55 százalékos, ennyien tudták, hogy ő Hódmezővásárhely polgármestere. A politikus a számok nyilvánosságra kerülése után a Szabad Európának úgy fogalmazott, hogy szerinte elképzelhető, hogy az ellenzékben előállnak a miniszterelnökjelölt-csere gondolatával, erre volt is korábban példa (itt Botka Lászlót emelte ki) ám még mindig ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus.

A kutatásban megjelent számokról Simon András, az ellenzéki kampány kommunikációjának vezetője lapunknak azt mondta, szerinte egy olyan anyag, amit nem névvel publikálnak, csupán ködszurkálás, nem valódi kutatás. A számokat maga Márki-Zay is komolytalannak nevezte:

Az ellenzék "sztorija" egyelőre népszerűsége csökkenése

Elfogyott az előválasztási lendület, a szavazók érdeklődése is alábbhagyni látszik, több elemző szerint az ellenzéki szövetség nagyobb aktivitással, jó témák felvetésével tudná lelkesíteni támogatóit, a Fudan-népszavazás valószínűleg nem ilyen. Több ellenzéki politikus is azt mondja, nagyobb sebességbe kellene kapcsolni, mások szerint gondosan fel kel készülni, nincsenek elkésve.