Az év kudarcait és nehézségeit szedte össze a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Ezek jó részének köze van a kormány gyermekvédelmi politikájának, vagy egyéb intézkedéseinek.  

A kudarcok között beszámolnak arról, hogy annyi gyermekjogi ügy történt ebben az évben, hogy minden napra jutott egy olyan ügy, amit erőforrás-hiány miatt nem tudtak elvállalni. Állításuk szerint van olyan iskola, ahol feketelistára tették őket és emiatt nem kerülhetett ki a gyerekek jogairól szóló plakát.

Az alapítvány egyetlen hazai pályázaton sem kapott támogatást. Posztjuk szerint a dezinformáció és hamis hírek miatt több együttműködéstől visszaléptek a partnerek, mert féltek a következményektől.

Szinte biztos, hogy ezt a cikket gyerekpornó-fogyasztók is olvasni fogják - interjú

A gyermekvédelminek nevezett jogszabálycsomagnak vannak jó oldalai is, bár sokkal kevésbé azt hangsúlyozza a kormányoldal. Azért ezzel együtt is is előfordulhat, hogy évekig pingponglabdaként dobálja a gyerekeket a gyermekvédelmi rendszer, így lesznek a tragikus sorsokból csupán akták egy névvel. Interjú Bárdossy-Sánta Nórával, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi vezetőjével.

Mint írták, a "gyermekvédelminek" nevezett törvény betiltotta az összes olyan iskolai foglalkozásukat, ami az online biztonsággal, az internet veszélyeivel, a gyerekek mentális jóllétével, a gyerekjogok ismertetésével foglalkozik.

Mindez az alapítvány szerint azért is fontos, mert a gyerekjogok régen voltak akkora krízisben, mint 2021-ben. Szerintük a politikai érdekek fontosabbak lettek, mint a gyerekjogok védelme, többek közt azért, mert a kormány megvétózta az EU gyermekjogi stratégiáját. Ezen felül a gyerekjogok ismertetését is hiányolják a Nemzeti Alaptantervből.

Nehézségnek értékelik, hogy a gyerekeket az összes politikai párt felhasználja biodíszletként. Szerintük 2021-ben ráadásul már iskolaújságok miatt támadtak iskolákat és törvényi szinten tabusítják a szexuális felvilágosítás és a szexedukáció témáját, pedig pont ez védené meg a gyerekeket a szexuális kizsákmányolástól.