Miről ismerhetjük fel a kamupártokat, és mi a céljuk, ha nem a jó választási szereplés?
Hiába küzd hangosan a Fidesz a kamupártok ellen, valójában nem nehezítette meg túlságosan sem az indulásukat, sem azt, hogy adóforintok százmillióit éljék fel könnyedén – valójában egyik sem az érdeke. Így a tavaszi választáson is biztosan lesz néhány versenyző. De hogyan szűrhetjük ki őket a versenyből?
„Pont az bennük a gyanús, hogy nem gyanúsak” – igazítja el a kémeket illetően Virág elvtárs Pelikánt A tanúban. A kamupártok felismerésénél azért kicsit egyszerűbb a dolgunk, mert ha nem is teljesen egyértelmű, de van néhány közel biztos jele, ha egy párt megfelelni látszik a klasszikus definíciónak. E szerint a kamupárt célja, hogy érdemi kampánytevékenység és reális részvételi, győzelmi esély nélkül felvehesse az állam által folyósított kampánypénzeket, miközben
a pénzlenyúlás mellett mellékesen egy-egy egyéni körzet eredményét befolyásolhatja, vagy a kampányban más politikai erők céljait is szolgálhatja.
A kamupártok meghatározása ugyanakkor jogilag és politikailag is nehezen megfogható, így a lassan már 10 éve létező jelenség vizsgálatakor általában a gyakran előforduló jellemzőik alapján azonosítjuk őket. Óvatosnak kell azonban lenni, mert nem minden igaz rájuk egyszerre, és az is lehet, hogy valamelyik illik ugyan rájuk, mégse kamupártok. Alább a leggyakoribb jellemzőket, és azok esetleges buktatóit is sorra vesszük.
Gyakran mondják például, hogy kamupárt az, amelyiknek a jelöltje még annyi szavazatot sem kap a parlamenti választáson egyéniben, mint ahányan előzőleg jelöltnek ajánlották. Ez jó indikátornak tűnik, de mivel a törvény nem zárja ki a többes ajánlást – vagyis egy választó akárhány jelöltet támogathat a saját választókerületében –, előfordulhat, hogy komolyan vehető pártok 500 ajánlást megszerző jelöltjei sem kapnak végül csak száz-kétszáz, vagy még kevesebb voksot.
Ez gyakran előfordul például a Munkáspárt jelöltjeivel, a párt mégsem kamupárt. Már 1989 óta léteznek és az összes parlamenti választáson elindultak, csak sosem jutottak be a Parlamentbe, mert a jelek szerint egyszerűen nincs rájuk társadalmi igény. Ráadásul nem mondható róluk, hogy direkt a kampánytámogatásokra utaznának: 2018-ban felvették ugyan, de abból egy fillért nem költöttek el, és az előírt 1 százalékot el nem érő listás eredményük után azonnal vissza is fizették a pénzt.
A győzelem vagy a szándék a fontos?
Sokkal egyértelműbb jellemzője a kamupártoknak a tevékenységük, pontosabban annak hiánya. Egy, a választásra komoly megmérettetésként tekintő, a jó listás szereplés és az egyéni győzelmek érdekében dolgozó párt ugyanis igyekszik felkészülni a választásra: időben megszervezi és bemutatja magát, a jelöltjeit és a programját. Vagyis jelen van a közéletben – honlappal, Facebook-oldallal, hirdetésekkel, plakátokkal, politikai rendezvényekkel.
Tehát, ha egy párt az utolsó pillanatban alakul a választás előtt, aztán politikai aktivitással nem áll elő, vezetői vagy jelöltjei nem mutatkoznak, sőt akár titkolóznak is, netán még programjuk sincs, az már erős gyanúra ad okot. Persze utóbbi sem csalhatatlan jel, hiszen a Fidesz például 2010-es győzelme óta nem készített tételes választási programot.
A kamupártok először a 2014-es választásra időzítve bukkantak fel, és ekkor vált egyik gyakori jellemzőjükké a már említett, a jelöltek indulásához előírt ajánlásokkal való visszaélés. Akkoriban több esetben kiderült, hogy csomagban adják-veszik az állampolgárok személyes adatait, melyeket több párt jelöltjének ajánlóívére is bemásolnak. A többes jelölés lehetősége miatt ez nem mindig feltűnő, mégis törvénytelennek számít: személyes adattal visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény.
Rossz hír, hogy a kamupártok talán legcsalhatatlanabb jele, miszerint az állami kampánytámogatások lenyúlására és eltüntetésére mennek, leginkább csak azután válik bizonyossá, amikor az már megtörtént. A kampánypénzek utólagos elszámolásakor szokott ugyanis csak gyanús lenni, hogy egy párt a teljes, akár százmilliós nagyságrendű kampánypénzt egyetlen közreműködő szervezetnek, egyetlen, tételes felsorolást sem tartalmazó számla alapján fizette ki – legalábbis papíron.
A gyakorlat ugyanis az, hogy semmi nem írja elő a pártoknak a komolyan vehető kampányelszámolást. A Transparency International Magyarország 2020 végi, a bíróságon kiperelt 2018-as kampányelszámolásokat érintő elemzése alapján így papíron rendben lévőnek tűnik, hogy egy párt kétmillió forintért vásárolt médiaszolgáltatást egy szociális szövetkezettől, egy másik egyetlen számlán utalt át csaknem 50 milliót, míg egy harmadik több tonnányi nyers húsról adott le számlát.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: változatosak a kamupártok céljai és "különös ismertető jelei”, de mindegyikre igaz, hogy valójában nem törekszenek a politikai hatalom megszerzésére, nem céljuk a parlamentbe bekerülni.
| Mindenkinek jut egy kis közpénz |
Választások idején a jelölő szervezetek kampányához az állam is hozzájárul: minden pártot és jelöltet pénzzel támogat. Minden egyéni választókerületi jelölt kap a költségvetésből a saját kampányára egymillió forintot kincstári kártyán, amiről készpénzben nem vehet fel pénzt. Bizonyos esetekben ezt a pénzt azonban utóbb vissza kell fizetni az államnak: akkor, ha a jelölt nem szerzi meg a voksok 2 százalékát. Továbbá minden országos listát állító párt is kap támogatást. Ennek összege attól függ, hogy a párt hány egyéni választókerületben állít jelöltet, és százalékosan számolják az összes, 199 képviselői mandátum és az egyenként 5 millió forint szorzatából adódó 995 millióból. Ha a minimálisan szükséges 71 egyéni jelöltje van egy pártnak (a közös listát állító pártok egy pártnak számítanak) akkor a 995 millió 40 százalékát, legalább 80 jelölt esetén az 50 százalékát, 106 jelölt esetén pedig a 60 százalékát folyósítja az állam (egy, még az inflációt is figyelembe vevő indexálás után). Az országos listás összegnél is van visszafizetési kötelezettség, méghozzá akkor, ha a lista nem szerez legalább 1 százaléknyi listás szavazatot. |
Milliárdokat tüntetnek el – behajthatatlanul
Noha már nyakunkon a 2022-es választás, az állam még a 2018-as voksolás után is milliárdos nagyságrendű összeget próbál – inkább kevesebb, mint több sikerrel – behajtani azokon a pártokon, amelyeknek visszafizetési kötelezettsége keletkezett. A kamupártok ilyenkor is könnyen lelepleződnek, hiszen hiába felelnek elvileg a vezetőik is személyes vagyonukkal ezért, ha éppen papíron nincstelenek. Gyanús az is, ha a kamupártok a választás után megszűnnek, ilyen is előfordul.
A hvg.hu tavaly nyáron írt arról, hogy 3 év alatt csak a negyedét szerezte vissza az állam annak a 3 milliárd forintnak, ami 16 párt listás visszafizetési kötelezettsége a 2018-as választás után. Voltak pártok, amelyek maguktól, a teljes összeget visszaadták. Az Együtt például abba ment tönkre, majd szűnt meg, hogy betartotta a törvényt, míg tucatnyi másik párt nem csinál gondot abból, hogy eleve az állami támogatás lenyúlása volt a célja, ezért nem is fizet vissza semmit.
A 3 év alatt egy fillért sem fizetett például vissza a 153 milliós tartozásából a Közös Nevező 2018 nevű párt, amelynek vezető tisztségviselője a járványszkeptikus gyógyszerész-fitneszedző Gődény György. A párt – amely jelöltjeit ráadásul vélhetően részint hamis ajánlásokkal indította – adószámát 2019 végén törölték, de tavaly megalakult a Gődényhez ezer szállal kötődő új formáció, a Normális Élet Pártja, amely már a most áprilisi választásra készül.
Még több, 306 milliós tartozást nem tudott 3 év alatt sem behajtani az állam az Összefogás Párton, amely nem sokkal a választás után be is jelentette a feloszlatását. Pedig a párt indulását éppen azért próbálta – sikertelenül – megakadályozni a Nemzeti Választási Bizottság, mert vezető tisztségviselője, Szepessy Zsolt volt monoki polgármester ellen büntetőeljárás folyt, amiért az Összefogás Párt már a 2014-es választásokon felhasznált kampánypénzzel sem tudott elszámolni.
A hvg.hu tárta fel még a 2018-as választások előtt, hogy Szepessy körül egész kamupárthálózat sejthető: ennek része az Összefogás Párt mellett a százmilliónál is többel tartozó Családok Pártja vagy az ugyanennyivel adós – időközben magát felszámoló – Medete Párt (Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja). Tavaly utóbbi kért pártot érintően költségvetési csalás és választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat többekkel szemben az ügyészség.
Nemcsak a Szepessy-hálózathoz tartozó pártok ügyében folyik büntetőper, hanem egy másik, gyaníthatóan kamupárthálózat működtetőivel szemben is. Öt év nyomozás után, 2020-ban emeltek vádat Seres Mária és férje ellen a Seres Mária Szövetségesei párthoz kötődő költségvetési csalás miatt: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el. Tavaly karácsonykor Seres Mária egyébként már Gődény mellett kampányolt.
Inkább csak szavakban küzd a Fidesz
A kamupártok elleni jogi fellépésre hivatkozva az elmúlt években többször is módosították ugyan a kormánypártok a választási törvényt, ám László Róbert a hvg.hu-nak korábban úgy értékelt: a Fidesz a látványos igyekezet ellenére nem akarja megszüntetni ezt a jelenséget, csupán kontroll alatt akarja tartani ezeket a pártokat. A számos, szigorításként előadott módosítás közül László szerint
eddig a 2017-es tekinthető érdeminek, amely éppen az 1 százalék alatti listás szereplés utáni visszafizetési kötelezettséget írta elő, bár az elhúzódó bírósági ügyek és a behajthatatlan, milliárdos hátralékok is jelzik, hogy a jogsértés szankcionálása nem túl hatékony.
A 2020 év végi törvénymódosítás pedig, amely már 71 egyéni jelölthöz köti az országos listát, a szakértő szerint a komoly szervezettséget felmutatni képes kamupártok dolgát megnehezítheti, de nem lehetetleníti el. László Róbert úgy véli, a Fidesz szándéka az, hogy legfeljebb tucatnyi kamupárt elindulhasson az idei választáson is, de túl sok azért ne, nehogy sok kampánytámogatást kelljen kifizetni, vagy a sok párt között elvesszen a szavazólapon a Fidesz–KDNP logója.
László emlékeztetett, hogy a visszaéléseknek gátat szabni képes, a Political Capital által évek óta sürgetett intézkedésekre a Fidesz nem hajlandó. Szerinte ilyen lenne az egyéni jelöltekéhez hasonlóan csak kincstári kártyáról felvehető pártlistás támogatás és a kampányköltésekkel való szigorú elszámolás, ezek nélkül megismételhető Seres Mária pártjának 2014-es beszámolója, amelyik a teljes, 356 milliós összeget “anyagjellegű ráfordításként” írta le.
Mint mondta, már tavaly felhívták a figyelmet, hogy míg 2014-ben 3–4 százalékot vittek el a kamupártok, 2018-ban már csak 1-et, a választók tehát hamar megtanulták, hogy jól csengő, de ismeretlen formációkra nem érdemes szavazni. A Political Capital szakértője ehhez ma azt teszi hozzá, hogy jóval profibban űzik már a megtévesztést: Gattyán György felbukkanása szerinte mással nem magyarázható, hiszen
a „mezei” kamupártokkal ellentétben Gattyánnál egy jól felépített, látványos, erőforrást nem kímélő, a választókat összezavaró hadműveletet láthatunk, aminek nyilvánvalóan nem a kampányszázmilliók bezsebelése a célja, hiszen az alapító számára az aprópénz.
Ami a most rajthoz állni készülő kamupártokat illeti, nehéz még azonosítani őket. Egyrészt csak most indult a nyilvántartásba vétel, első körben 11 jelölő szervezetet hagytak jóvá a választási szervek, köztük régebbi és újabb pártokat is. De az indulni szándékozók folyamatosan jelentkeznek, kedden hét másik párt kérte a nyilvántartásba vételét, köztük olyan is, amelyiket alig több, mint két hónapja jegyeztek be.
További pártok felbukkanása nagyon is várható, hiszen a hvg360 írt róla korábban, hogy a békési kisvárosban, Gyomaendrődön és szűkebb környezetében fél éven belül három, két év alatt öt, a 2022-es választáson indulni akaró párt is alakult. De mint azt László Róbert is említette, indulni kíván az új formációk között a milliárdos Gattyán György pártja is, amit az egyesült ellenzék a Fidesz céljait szolgáló lépésnek tart, maga Gattyán viszont ezt cáfolja, és saját indíttatásról, valamint kétmillió potenciális szavazóról beszél.
Indul a 20 milliárdos demokráciajáték: mi, és hogyan történik április 3-ig?
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény - választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Két hónapja jegyezték be a friss pártot, be is jelentkezett a választásokra
Indulna az áprilisi választáson a Thürmer-féle Munkáspártból kivált új Munkáspárt, a KDNP (amely majd a Fidesszel együtt indul), egy egészen friss, alig több, mint 2 hónapos formáció, valamint egy olyan is, amelynek elnöke 1990-ben alapított először pártot, és azóta a mostani a negyedik, ahol megfordul.
Indul a 20 milliárdos demokráciajáték: mi, és hogyan történik április 3-ig?
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény – választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
