Más lesz a csütörtöki államfőválasztás, mint az öt évvel ezelőtti, az eljárásrendet pedig részben Kövér László fideszes házelnök egyszemélyi döntései alakítják – tudta meg a hvg.hu. A tíz év után hivatalából távozó Áder János köztársasági elnök utódjáról csütörtökön délelőtt szavaz az Országgyűlés, és gyors, papírforma szerinti döntés várható a volt családügyi tárca nélküli miniszter és egykori Fidesz-alelnök Novák Katalin megválasztásával.

Az Országgyűlés ülése reggel 8-kor kezdődik, és úgy tudjuk, Orbán Viktor nem beszél napirend előtt, viszont a fél 10-kor kezdődő államfőválasztáson már a miniszterelnök is biztosan jelen lesz, mivel a hvg.hu információi szerint mindenképpen ott akar lenni az eseményen, még sűrű programja – a délután kezdődő versailles-i EU-csúcstalálkozó – ellenére is. Úgy tudjuk, részint éppen emiatt és az ő kedvéért tették át a választás időpontját az eredetileg szóba került csütörtök délutáni időpontról délelőttre.

Kövér László házelnök döntött több részletről

Túry Gergely

Az elnökválasztás folyamata tehát fél 10-kor kezdődik, méghozzá a két köztársaságielnök-jelölt, a Fidesz–KDNP által jelölt Novák Katalin és az ellenzéki pártok közös jelöltje, Róna Péter közgazdász 15-15 perces programbeszédével – először hölgyként és a névsor szerint is előrébb állóként Novák Katalin beszél, utána Róna Péter. Itt máris lesz egy változás a legutóbbi választáshoz képest. Akkor ugyanis ismertették a beszédek előtt a két jelölt – a Fidesz–KDNP jelöltje második ciklusára is Áder János volt, míg az ellenzéki pártoké Majtényi László jogász, volt ombudsman – életrajzát is.

Ezúttal is tervben volt a jelöltek által előre leadott életrajzok változtatás nélküli felolvasása, ám a hvg.hu információi szerint végül Kövér László házelnök úgy döntött, nem olvassák fel őket. Még hétfőn kerestük az Országgyűlés sajtóirodáját azzal a kérdéssel, hogy mi indokolta Kövér döntését, de választ nem kaptunk. Úgy tudjuk azonban, hogy az ellenzéki jelölt Róna Péter erősen szakmai, míg a kormánypárti jelölt Novák Katalin jobbára politikai életútja közti különbség indokolhatta a döntést.

Novák Katalin, a Fidesz-KDNP államfőjelöltje és Orbán Viktor kormányfő a parlamentben

Vörös Szilárd

Tény, hogy az életrajzok felolvasása nem előírás, inkább egy szokás, hiszen legutóbb 2017-ben ez része volt a programnak, és 2012-ben, amikor Schmitt Pál lemondása után Áder egyedüli államfőjelölt volt, akkor is. Viszont 2010-ben, amikor Schmitt Pál volt a Fidesz–KDNP, Balogh András egyetemi tanár pedig az MSZP jelöltje, akkor nem olvasták fel az életrajzokat. Előzőleg, 2005-ben Sólyom László és Szili Katalin volt a két jelölt, és akkor sem olvasták fel az életrajzukat.

A két jelölt beszédének elhangzása után szünetet rendelnek majd el 10-től háromnegyed 11-ig, ez idő alatt lesz lehetőség a képviselőknek titkos szavazáson leadni a voksukat valamelyik köztársaságielnök-jelöltre. A hvg.hu úgy tudja, hogy Orbán Viktor kötelező megjelenést rendelt el minden Fidesz–KDNP-s képviselőnek, így teljes lesz a létszám, vagyis a kormánypárti kétharmados többség biztosított lesz. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy már első körben eredményes lehet a választás, és nem lesz szükség második fordulóra, amikor feles többség is elég már egy jelölt győzelméhez.

Róna Péter közgazdász, az ellenzék közös államfőjelöltje

Fülöp Máté

A hvg.hu információi szerint az életrajzok mellőzésén túl szintén Kövér László házelnök döntése volt, hogy az ellenzéki jelölt Róna Péter nem tarthat sajtótájékoztatót a Parlamentben a választás után – meg előtte sem. Kövér arra hivatkozva döntött így, hogy a házszabály szerint a törvényhozás épületében csak országgyűlési képviselő tarthat formális sajtótájékoztatót, márpedig Róna Péter nem az. Igaz, ezzel nem kerül hátrányba Novák Katalinhoz képest, mert a tervek szerint ő sem tart sajtótájékoztatót a megválasztása után a Parlamentben, pedig képviselő.

Az államfőválasztás eredményének ismertetése után a megválasztott köztársasági elnök leteszi a hivatali esküt. Ezután megint szünetet tartanak, majd utána interpellációkkal, kérdésekkel, és szavazásokkal folytatódik az ülés. Szavaznak például az MSZP-s Tóth Csaba képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről – ezt Polt Péter legfőbb ügyész korrupciógyanú miatt kérte, és az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúan támogatta is – ugyanez történt decemberben hasonló gyanú alapján a fideszes Völner Pállal, aki viszont azóta is bejár szavazni a Parlamentbe.

Csütörtök este még egy rendlívüli ülést is lenne – várhatóan a kormánypártok nélkül

Túry Gergely

Az ülés várhatóan fél hatig tart majd, ezután viszont este 8 órakor még egy, az ellenzék kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülést is tart az Országgyűlés, amelyen az ukrajnai háborúról és annak hazai vonatkozásairól lenne szó. Azért csak lenne, mert a hvg.hu információi szerint a Fidesz–KDNP politikusai nem vesznek részt az ülésen, amelyet így a napirend előtti felszólalások után határozatképtelenség miatt várhatóan be is kell majd rekeszteni. Emlékezetes, a kormánypártok korábban több más, ellenzéki kezdeményezésű ülést is bojkottáltak.

Ha rendkívüli ülés nem is lesz, a Parlament még elfogadhat egy, az Ukrajna mellett kiálló és az orosz támadást elítélő nyilatkozatot. Ilyet nyújtottak ugyanis be szerda délután kormánypárti képviselők az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A bizottsági önálló indítványként benyújtott nyilatkozat vitájában a testület jelen levő ellenzéki tagjai nem vettek részt. A politikai nyilatkozat szerint

Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását, és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazza a harci cselekmények haladéktalan leállítását és a béketárgyalás megkezdését.

A parlament Ukrajna mellett kiálló és az orosz támadást elítélő nyilatkozatot fogadhat el

A 10 pontból álló nyilatkozat egy részén külön kiemelik, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre.