Több milliós órákat vásároltak közpénzből a II. kerület egyik cégénél „időmérő eszköz” gyanánt

Összesen 450 millió forintnyi közpénzt költött el a II. kerületi önkormányzat egyik cége az előző vezetés idején luxusutazásokra, hotelszámlákra, Rolex-órára. A polgármester közlése szerint a cég mostani vezetése feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.

  • hvg.hu hvg.hu
Több milliós órákat vásároltak közpénzből a II. kerület egyik cégénél „időmérő eszköz” gyanánt

Valaki több milliós luxusórákat vett, luxushotelekben szállt meg a társaival, és milliós luxusruhákat vásárolt a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. előző ügyvezetőjének regnálása alatt – írja Őrsi Gergely (képünkön) II. kerületi polgármester.

Őrsi elmondása szerint az ügyben elrendelt könyvvizsgálói eljárás megdöbbentő eredménnyel zárult. Az uszodaberuházásért is felelős cég korábbi vezetésének időtartama alatt valakik a rendelkezésre álló dokumentumok, bizonylatok tanúsága szerint milliós luxusórákat, külföldi meccsbelépőket és első osztályú repülőjegyeket vásárolhattak, illetve luxushotelekben tölthették az idejüket a kerületi adófizetők pénzén.

Időmérő eszközként tüntettek fel például egy 2018-ban vásárolt 18600 eurós, azaz 6 061 326 forintos Hublot Big Bang karórát. A dolog érdekessége, a nyilvánvalón túl, hogy Őrsi a posztjához csatolt egy fényképet, ahol a sportközpont egy korábbi vezetőjének a karján pont egy ugyanilyen óra látható. De vásároltak egy még drágább, 11,5 milliós Rolexet is – derült ki a dokumentumokból.

A könyvvizsgálat végére az derült ki, hogy az előző vezetés regnálása alatt valakik 450 millió forintnyi közpénzt vertek el luxusszállodákra, utazásokra, luxuscikkekre és világszínvonalú sporteseményeken való részvételre. A II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. mostani vezetése ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?