Megnézzük az érvényes szavazatokat, és aki hajlandó volt elmondani a véleményét a gyermekeink védelméről, mi azt alkotmányozási kötelezettségünknek tartjuk, a szerint fogunk eljárni, ami a népszavazás eredménye”

– jelentette ki Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a kormánypártok választási eredményváróján vasárnap este. Amikor felvetették neki, hogy az is szavazás, ha valaki érvénytelen voksot ad le, úgy felelt: az nem a gyerekek védelméről szól, „az pártpolitikai vélemény”.

A Kúria kitart: Nem lehet népszavazás az óvodások nemátalakító műtétjéről

A bíróság szerint továbbra sem egyértelmű a kérdés megfogalmazása.

A népszavazás érvénytelen lett, mivel az érvényességhez az kellett volna, hogy az összes, kb. 8,2 millió választópolgárnak több mint fele érvényesen szavazzon. Ennek alapján a kormány által kezdeményezett, „gyermekvédelminek” nevezett referendum érvénytelen lett, hiszen a négy közül egy kérdésre sem érkezett legalább 4,1 millió érvényes szavazat (az érvényes szavazatok száma 3,3–3,6 millió között volt az egyes kérdéseknél).

Ráadásul a magyar népszavazások történetében példátlan mennyiségű, legalább 1,5 millió érvénytelen szavazatot adtak le minden felvetésre – sok esetben igen kreatív formában. 98,96 százalékos feldolgozottságnál így áll a helyzet:

MTI

Emellett nagyjából 60 ezren voltak, akik fel sem vették, vagy felvették, de az urnába már nem dobták be a szavazólapjukat.

Ez részben nyilván annak köszönhető, hogy számos civil szervezet és ellenzéki párt érvénytelen szavazásra buzdított a kampányban. Úgy vélték, „a népszavazás két okból is különösen aljas. Egyrészt a kérdések megfogalmazása azt sugallja, hogy a fiatalok sérülnek attól, hogy hallanak a szexuális és nemi kisebbségekről, másrészt sérti az LMBTQI emberek méltóságát. A szóhasználat szándékosan manipulatív: a szülők gyermekük iránti természetes aggodalmát és védelmező szándékát akarja saját politikai céljaira használni. A Fidesz–KDNP-kormány immár másodszorra építi a választási kampányát egy sérülékeny csoport ellen irányuló gyűlöletkeltésre”. Az utóbbi megállapítás természetesen a 2016-os migrációs kvóta elleni népszavazásra utal.

Nagy volt a csend

Az népszavazás érvénytelenségéről azonban mintha elfelejtette volna tájékoztatni a szavazókat a kormányoldal és több hozzá közelálló médium. Az idén 130 milliárd forintból működő közmédiához tartozó hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda például cikkünk megjelenéséig sem írta le egyetlen hírében sem, hogy

a referendum érvénytelen lett,

ez csupán két grafikonján elhelyezett szimbólumokból derül ki. Illetve abból, hogy előre jelezték: az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság sajtótájékoztatót tart az ügyben. Magáról az eseményről azonban nem számoltak be. A hirado.hu-n sem szól hír a népszavazás érvénytelenségéről, az oldalon még most is csupán egy olyan cikket találtunk, amelynek az utolsó bekezdésében említést tettek erről. Abban, amelyikben a Nemzeti Választási Iroda részleges feldolgozású adatait ismertették hétfőre virradóra.

Az origo.hu-n sem említették meg a referendum érvénytelenségét, az Alapjogokért Központ vasárnap késő esti közleményét azonban lehozták. Ebben a kormányközeli „elemzők” még arról írtak, hogy a népszavazás várhatóan érvényes és eredményes lesz.

A Magyar Nemzet „Elsöprő a nemek aránya a gyermekvédelmi népszavazáson” címmel közölt cikket a honlapján, ugyancsak hétfőre virradóra. Ebben leírták ugyan, hogy hány érvényes és hány érvénytelen szavazat született, és azt is hozzátették, hogy az a referendum érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, a konkrét érvényességi küszöbszámot nem közölték. Ugyanez volt a helyzet a TV2 „híroldalán”, a tenyek.hu-n is.

A Pesti Srácokon viszont megjelent az érvénytelenségről szóló hír, kétszer is. Az egyik alkalommal ott is a nem szavazatok arányával kötötték össze az információt, később aztán megjelent az „Örülhetnek Soros álciviljei: érvénytelen lett a gyermekvédelmi népszavazás” című cikk is.

Az általunk felkeresett megyei online lapok ugyanazokat a híreket közölték a választásról és a referendumról, az utóbbiról szóló egyencikkben pedig szintén a nemek elsöprő arányát emelték ki címként, a bevezetőben már megemlítették, hogy mégsem tekinthető érvényesnek a voksolás.

A népszavazás szavazólapja

Reviczky Zsolt

Az sem baj, ha nem érvényes

Az eredménytelen népszavazásról a miniszterelnököt is kérdezték szerdai, nemzetközi sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor azt mondta, hogy egy választás után, amikor vége van a feszültséggel teli versenynek, a győztes felelőssége a nemzet újraegyesítése. Ezt szerinte olyan témákkal lehet megtenni, amelyek átnyúlnak a párthatárokon. A genderügy, a népszavazás például ilyen volt, hiszen többen szavaztak nemmel abban az ügyben, mint ahány voksot a Fidesz kapott. Ezért azt egy nemzetegyesítés irányába tett lépésnek tekinti Orbán. Egy későbbi kérdésre pedig úgy felelt: nem hogy politikai felhatalmazást jelent az eredmény, hanem

egyenesen politikai kötelezettség áll fönn, amit a kormánynak végre kell hajtania”.

Úgy fogalmazott: „Nagyszerű eredményt értünk el a népszavazással, soha semmilyen népszavazáson ennyien nem szavaztak egy irányba, mint most.”

Hogy a gendertémát nem engedi el a kormány, az több korábbi nyilatkozatból is világossá vált. Például abból, ahogy a fentebb már idézett interjúban Hollik István erre a kérdésre válaszolt: akkor is felhatalmazásnak fogják-e érezni a kialakult eredményt, ha nem érik el az érvényességi küszöböt?

Mi mást tehetnénk? Főképp abban az esetben, ha a válaszok egy irányba mutatnak. Ezt tettük a kötelező kvótával kapcsolatos népszavazás után is”

– felelte.

Emlékezetes: 2016. október 2-án, a migrációs válságra reagálva a kormány kezdeményezésére arról zajlott országos népszavazás, hogy az Európai Unió a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa-e nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését Magyarországra. Az a referendum is érvénytelen volt – a mostani után a második legnagyobb arányban –, mert a szavazásra jogosultaknak csupán a 41,32 százaléka adott le érvényes szavazatot. Igaz, azok 98,36 százaléka a kormányzati álláspontot támogatta. Orbán akkor is történelminek nevezte az eredményt, és bejelentette, hogy bár közjogi értelemben nem kötelezi a parlamentet a referendum eredménye, a Ház érvényt szerezhet neki. Ezért kezdeményezte az alaptörvény módosítását, ami azonban nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.

Az „egy irányba mutatás” ez alkalommal is világos, az érvényes válaszok között 92–95 százalékban voltak a kormányzati sugalmazással egy irányba mutató „nem válaszok”.

Orbánék gendernépszavazása a fideszesek választási mozgósítására jó, más értelme nincs

Annak ellenére is várható tehát az ügy napirenden tartása, hogy a népszavazás kérdései jogilag szinte semmi újdonságot nem tartalmaztak, hiszen a legtöbb témát jelenleg is egyértelmű törvényi szabályozás rendezi. A lehetséges változtatásokhoz azonban támpontot adhat a nemrég alakult kormányközeli szervezet, a Védett Társadalom Alapítvány közleménye, amelyet a Magyar Nemzet is lehozott, s amelyben azt javasolják, hogy „az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogvédelmi részét terjessze ki a kiskorúak erkölcsi fejlődésével kapcsolatos szülői rendelkezési jogra. Így minden szülő előzetes döntési jogot kap afelett, hogy gyermeke részére homoszexualitást, különböző szexuális irányultságokat, nemváltást vagy nemi átalakító kezeléseket megjelenítő, a születési nemnek megfelelő önazonosságot relativizáló vagy megkérdőjelező előadások vagy más foglalkozások tarthatók-e.”

A kérdés előkerült azt követően is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: megindul a jogállamisági eljárás Magyarország ellen. Bár a vita az unió és Magyarország között a magyar igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes intézményrendszer ügyében van, a magyar kormány azonban igyekszik úgy láttatni, hogy a hátterében az Európa-szerte nagy felháborodást kiváltó melegellenes (a kormány szóhasználatában gyermekvédelmi) törvény áll.

Úgy tűnik, ezt a narratívát igyekszik fenntartani a kormány, az eljárás megindításának hírére ugyanis Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy „Brüsszel hibázik, amikor ugyanazt a nótát fújja", mint a magyar baloldal, azt ugyanis a magyarok most utasították el nagy többséggel, és azt kérte, hogy Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a nekik tetsző véleményt fogalmazták meg.

A népszavazás plakátján elhelyezett ellenvélemény

Túry Gergely

A civilek kukáznák

Eközben az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság amellett érvel, hogy a népszavazás érvénytelensége miatt vissza kell vonni a homofób irányba eltérített „gyermekvédelmi” törvényt. Közös közleményükben hétfőn azt írták:

Az eredmény világos: az emberek nem akarnak egy olyan országban élni, ahol a családtagjaik, barátaik és munkatársaik ellen hergel a kormány. A homofób és transzfób propagandatörvényt haladéktalanul vissza kell vonni.”

Nemzetközi sajtótájékoztatóján erre reagálva Orbán Viktor azt mondta: érti a civilek álláspontját, hiszen jogi értelemben nem kötelező érvénnyel végződött a népszavazás.

Ők ezzel érvelnek. Én pedig azzal, hogy soha még egyetlen kérdésben sem voltak ilyen egységesek a magyarok.”