Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az olajszállítási alternatívák hiánya miatt az olajembargó nem politikai ízlés vagy politikai szándékok kérdése, hiszen nem veszíthetjük szem elől az ország energiabiztonságát – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán a BBC-nek nyilatkozva.
Az államtitkár, a BBC rádiójának kedden adott interjújára utalva hangsúlyozta, hogy az orosz olajembargó ügyében hozott döntést "a józan ész és az európai összetartás" győzelmeként fogják fel.
Kovács Zoltán elmondta, hogy Magyarország álláspontjának nincs köze a Budapest és Moszkva közti "pragmatikus, üzleti kapcsolatokhoz", amelyeket az elmúlt években, évtizedben kiépítettek. Mint mondta, az embargó "nem politikai ízlés vagy szándékok kérdése", Magyarországnak ugyanis hozzávetőlegesen négy vagy öt évre volna szüksége, hogy megfelelő technológiai alternatívát építsen ki ahhoz, hogy teljes mértékben függetlenné váljon az orosz energia-szállítástól. "Ez technológiai probléma, amivel meg kell küzdenünk: időbe telik és rengeteg beruházásra van szükség ahhoz, hogy olyan megfelelő távvezeték-infrastruktúrát építsünk ki, amely biztosítani tudja a kellő energiaszállítási teljesítményt" – tette hozzá.
Az államtitkár ismét kiemelte, hogy azon szárazföldi országok, amelyeknek nincs tengerkapcsolatuk, jóval korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek az energiaimport terén; felhívta a figyelmet arra, hogy e földrajzi adottságok miatt Magyarországhoz hasonlóan több európai ország is kiszolgáltatott az orosz kőolajszállításnak, köztük Szlovákia, Csehország, de még Ausztria is.
A műsorvezető többször is rákérdezett a magyar kormány álláspontjára az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban, mire Kovács Zoltán elmondta: a magyar vélemény "igen világos: szeretnénk mind az agresszort, Oroszországot, mind Ukrajnát az azonnali fegyverletétel és béke felé terelni".
Mondanom sem kell, szomszédos ország vagyunk (...), így a háború fokozódása nemcsak Magyarország érdekeivel ellentétes, de az európai érdekekkel is
– fogalmazott. Hozzátette, nem tiszte nyilatkozni az amerikai és az orosz katonai tervekről, de azt bizton állíthatja, hogy Magyarország "határozottan kiáll a közös NATO-álláspont mellett", és "amilyen hamar csak lehet, véget kell vetni" a háborúnak.
Miután a műsorvezető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök "erős kapcsolatára" és annak befolyására kérdezett rá, az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök diplomáciai tekintetben nem "erősebb" egyik nyugat-európai vezetőnél sem. Kovács Zoltán szerint
nemcsak Magyarország méreténél, hanem a (nemzetközi) biztonsági és katonai ügyekből kivett részénél fogva" sem várható el Orbán Viktortól, hogy nagyobb nyomást helyezzen Putyinra, mint bármely másik nyugat-európai ország vezetője.
