Magyarország kész kompromisszumot kötni Brüsszellel annak érdekében, hogy megszűnjön a régóta húzódó patthelyzet, amely megakadályozta az ország hozzáférését az EU koronavírus utáni helyreállítási alaphoz – közölte Navracsics Tibor . „Bízom abban, hogy ez a változás, vagyis az új miniszteri kinevezésem segíthet új lendületet adni a tárgyalásoknak” – mondta Navracsics, akit nemrég neveztek ki Magyarország regionális fejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterré, csütörtökön az Euronewsnak. „Mivel Magyarország az utolsó olyan uniós tagállam, amelynek még nincs megállapodása az Európai Bizottsággal a nemzeti gazdaságélénkítési tervről, az a célunk, hogy minél jobban felgyorsítsuk a tárgyalásokat, hogy az év végéig aláírhassuk ezt a megállapodást” – mondta.

A Bizottság, jogállamisági aggályokra hivatkozva, továbbra is elutasítja a magyar gazdaságélénkítési terv jóváhagyását. Az aggályok az egész országot érintő korrupcióval, klientelizmussal, közbeszerzési csalásokkal és a közpénzek elosztásához fűződő szisztematikus szabálytalanságokkal kapcsolatosak. Magyarországon az EU-ban az egyik legmagasabb az egy ajánlattevővel kiírt pályázatok aránya, amelynek keretében a közbeszerzési szerződést az egyetlen pályázó cégnek ítélik oda – írja a portál.

Budapest eredetileg 7,2 milliárd eurós támogatást kért az EU 750 milliárd eurós gazdaságélénkítési alapjából. A negatív gazdasági tényezők – a tartós energiaválság, a megszakadt ellátási láncok, az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók és a szárnyaló infláció – együttese azonban arra késztette a kormányt, hogy meggondolja magát, és a csomag kiegészítéseként alacsony kamatozású hiteleket kérjen. Magyarország legfeljebb 9,6 milliárd eurónyi hitelt igényelhet, amelyet idővel vissza kell fizetnie. Ahhoz, hogy a Bizottság zöld utat adjon, minden országnak bele kell egyeznie egy sor reform végrehajtásába és több, a nemzeti sajátosságoknak megfelelően kialakított mérföldkő teljesítésébe.

Navracsics, aki korábban uniós biztos volt, elmondta, hogy a Brüsszellel folytatott, kulisszák mögötti tárgyalások technikai szinten „elég jó megoldásokat” hoztak. „A közbeszerzés és a korrupcióval kapcsolatos kérdésekben is olyan dolgokat javasolunk, amelyekkel a Bizottság szakértői egyet tudnak érteni. Remélem, hogy politikai szinten is megállapodásra jutunk” – mondta. „Ezek a lépések jelenleg finomhangolás alatt állnak.” A miniszter optimista értékelése napokkal azután hangzott el, hogy a Bizottság jóváhagyta Lengyelország gazdaságélénkítési tervét, amelyet több mint egy évig blokkoltak a vitatott igazságügyi reformok miatt. Varsó kötelezettséget vállalt arra, hogy változtatásokat hajt végre a jelenlegi jogszabályokon, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak, bár jogi szakértők szerint a módosítások kozmetikai jellegűek, és még mindig túl nagy hatalmat biztosítanak a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatás felett.

A lengyel terv zöld utat kapott, így Magyarország és Hollandia maradt az utolsó két olyan uniós ország, amely nem rendelkezik jóváhagyott gazdaságélénkítési tervvel. A holland kormány még nem nyújtotta be programját. A Budapest és Brüsszel közötti tárgyalások azóta folynak, hogy Magyarország 2021 májusában benyújtotta tervét, de az előrelépés lassú. Navracsics szerint a kormány által ígért változtatások között, amelyekkel a tárgyalásokat előre lehet lendíteni, szerepel egy olyan terv, amely csökkenti az egy ajánlattevővel kiírt tenderek arányát a közbeszerzésekben.

Magyarországot évek óta azzal vádolják, hogy az ország politikai elitje és oligarchái gyakran az európai adófizetők pénzével tömik meg saját zsebeiket. Az ország az úgynevezett feltételességi mechanizmus hatálya alatt áll, ez egy olyan újszerű eljárás, amely a blokk pénzügyi érdekeinek veszélyeztetése esetén befagyaszthatja az uniós forrásokat.