Csapdát állíthat a kormány azzal, hogy egyszerre lesz az EP- és az önkormányzati választás

Már tíz éve tervbe vette a Fidesz az EP- és az önkormányzati voksolás összecsúsztatását, de csak most – amikor az ellenzék pártjai az előbbin önállóan, a másikon közösen akarnak indulni – készül ezt alaptörvénybe vésni. Karácsony szerint így is, úgy is nyernek - írja a HVG.

  • HVG HVG
Csapdát állíthat a kormány azzal, hogy egyszerre lesz az EP- és az önkormányzati választás

A korlátlan anyagi erőforrások és a tájékoztatásnak álcázott pártpropaganda mellett már most két további tényező garantálja a Fidesznek, hogy komoly versenyelőnyből várhassa a 2024-ben esedékes európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választásokat: az ellenzék helyzete és a politikai felálláshoz igazítandó új választási szabályozás – írja e heti számában a HVG.

A kormány korábban is kacérkodott már a gondolattal, hogy a két választást egy napon, „csomagban” kellene lezavarni, de most, a negyedik kétharmad megszerzése után rá is szánta magát az ehhez szükséges lépésekre.

Bárhogy taktikázik is a kormány, „így is, úgy is mi nyerünk” – jelentette ki a HVG-nek Karácsony Gergely főpolgármester. Azt azonban még az ellenzéknek is el kell – vélhetően közösen – döntenie, hogy ha azonos időpontra kerül a két választás, melyikre koncentrál, mert az egyiket valószínűleg el kell engednie.

A kormány azonban még így is helyezhet el újabb aknákat. Nem tisztázott például, hogy ugyanannak a politikusnak a neve mindkét szavazólapon szerepelhetne-e. Ha nem, azzal nemcsak a párbeszédes Karácsony, de sok más „húzónév” egyik vagy másik kampányban való szerepeltetését is korlátozni tudná.

Elemzésünket az önkormányzati és az európai parlamenti választások közös megtartásáról elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.

 


Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?