szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vesztergom Dóra, az állami meddőségi kezelésekkel megbízott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője, Novák Katalin sógornője a Mandinernek adott interjúban profitorientáltnak nevezte az egykori meddőségi magánklinikákat és azt is kifejtette, hogy felesleges külföldre menniük a magyar pároknak. Ugyanebben az interjúban az egészségtelen életmódot is felelőssé tette, mert világszerte egyre több pár küzd termékenységi problémákkal. Az interjúra az egykori Kaáli meddőségi centrumot vezető Kaáli Géza nyílt levélben válaszolt, többek között azt is felemlegetve, hogy Vesztergom rendelőjében 200 ezer forint egy meddőségi kivizsgálás.

Profitorientáltnak nevezte az egykori meddőségi magánklinikákat Vesztergom Dóra, az állami meddőségkezelési rendszerért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője a Mandinernek szeptember elején adott interjújában. A nemrég kinevezett szakember – aki Novák Katalin köztársasági elnök sógornője – a meddőségi klinikák államosítását kommentálva egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „a korábbi nagyrészt profitorientált rendszer vizsgálata” nem az ő feladatuk.

Erre a kijelentésére reagált most nyílt levélben az Országos Sajtószolgálaton keresztül Kaáli Géza, akinek meddőségi klinikáját – választási lehetőséget nem hagyva –, 2019-ben vette meg és államosította a magyar kormány. A professzor most azt írta, kifejezetten rosszul esett neki olvasni Vesztergom szavait, akivel korábban „hálapénz elfogadása nélkül” együtt gyógyították a meddő betegeket az intézetben.

Kaáli Géza
Fazekas István

„Jól megismerted intézetünket, és remélem, hogy nálunk a politikusok által hangoztatott "anyagi visszaélések" léte sohasem merült fel benned, hiszen ezt biztos szóvá tetted volna” – írta volt kollégájának a professzor.

Kaáli azt is hozzátette, hogy eleve nem érti a „profitorientált” szó jelentését, azt pedig végképp nem, hogy miért és kinek kellene vizsgálnia egy olyan intézményt, amelyet az állam megvétel előtt alaposan átvilágított és "anyagi visszaéléseknek" nyomát sem találták. A professzor azt is Vesztergom szemére vetette, hogy a nő magánrendelőjében az árlista szerint egy komplett női és férfi meddőségi kivizsgálásért közel 200 ezer forintot kell fizetni egy meddő párnak.

Nem áll szándékomban ezt az összeget profitorientáltságnak minősíteni, de sokaknak úgy tűnhet, hogy az emberi élet mégiscsak üzlet” – írta.

Kaáli szerint ez azt bizonyítja, hogy „újra megindult az átjárás a nemzetstratégiai fontosságú finanszírozott meddőségi kezelések és a fizetős magánellátás között”, ami véleménye szerint nemcsak ellentétes a kormányzati szándékkal, hanem szakmailag is kifogásolható. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis, ha valaki egy bizalmon alapuló magánorvosi rendelésen kezdi el a kivizsgálásokat, akkor fizetett orvosa jogszerűen már nem tudja elvégezni a kezelés ingyenes részét az állami intézetben.

A professzor ezért arra kéri Vesztergom Dórát, hogy ezzel kapcsolatban nyilvánosan is fejtse ki véleményét vagy állásfoglalását.

Átalakítják a rendszert

A kormány idén januárban döntött úgy, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül koordinálják majd az állam által átvett meddőségi intézetek munkáját. A Vesztergom Dóra által vezetett Humánreprodukciós Igazgatóság lesz a felelős az ágazati finanszírozási rendszer kialakításért is.

Eközben a kormány azonban lényegében megtiltotta a meddőségi magánklinikák működését Magyarországon, az utolsó két klinika – a Reprosys és a Versys – a nyáron szüntette be ezirányú tevékenységét. Ez tehát azt jelenti, hogy az érintett párok mostantól csak hosszú várakozás után, az állami rendszerben vehetik igénybe az egyébként ingyenessé tett kezeléseket.

Vesztergom Dóra a meddőségi rendszer átalakításáról elmondta azt is, hogy céljuk egy komplex, modern és mindenki számára elérhető, országos lefedettségű meddőségi ellátórendszer létrehozása. Hamarosan pedig azt is nyilvánosságra fogják hozni, milyen eredményességgel dolgoznak az egyes intézetek.

Elismerte azt is, hogy a most működő 12 állami meddőségi klinikának rossz a területi eloszlása, ezen is javítani akarnak. Azt azonban cáfolta, hogy 45 éves kor felett a magyar nők ne vehetnének részt meddőségi kezelésekben. Ezt ugyanúgy megtehetik, de akkor már fizetniük kell érte. (Ennek részleteit egyébként a kormány a mai napig nem dolgozta ki.)

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy az államosítás miatt nagyon sok magyar nő utazik külföldi klinikákra, azt válaszolta: ezt azért tartja indokolatlannak, mert ezek az „üzleti vállalkozásként működő intézetek közel sem szolgáltatnak egységes színvonalon”.

Emellett arról is beszélt, hogy elő kell segíteni a társadalom termékenységtudatát, ösztönözve az életkor szerinti ideális gyermekvállalást. Csák János kulturális miniszterrel ellentétben azonban Vesztergom Dóra ennek felelősségét nem csak a nőkre hárítaná. Kiemelte, hogy az egyre gyakoribb meddőségi problémák hátterében ugyanúgy ott vannak a környezeti faktorok, az egészségtelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testtömegproblémák, valamint a szexuális úton terjedő betegségek is.

Azt is mondta, hogy az egész világon nagymértékben nőtt a férfieredetű nemzőképességi zavar:

korábban nőknél fordult elő nagyobb számban meddőség, mostanra ez az arány 50-50 százalékra módosult.

Borítóképünkön Vesztergom Dóra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Serdült Viktória Itthon

Milliárdos kutatóközponttal javítaná a meddőségi kezelések hatékonyságát a kormány

A Magyarországon működő 13 állami meddőségi klinikának sokan felróják, hogy évek óta változatlan a sikerességi rátájuk. Szakemberek szerint ennek az is az oka, hogy egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne javítani az eredményeken. A Pécsi Tudományegyetemen 2,8 milliárd forintos állami támogatásból most megnyíló Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontban erre keresik a megoldást, ugyanakkor a több gyermek születéséhez jogszabályi változásokra is szükség lenne.

Serdült Viktória Itthon

„A meddőségi problémákról azért nehéz beszélni, mert az anyaság túl van idealizálva”

Magyarországon több százezer embert érinthet a meddőség, pszichológiai segítséget viszont csak nagyon kevesen kapnak. Pedig a veszteség ugyanolyan trauma, mint amikor valakinek meghal a rokona, a gyászfeldolgozásra azonban az újabb és újabb kezelések miatt sokszor nincs idő. Soltész Krisztina, a Budai Termékenységi Centrum klinikai szakpszichológusa szerint az érintett párok helyzetét megnehezíti a társadalmi nyomás is, és fontos az is, hogy a kívülállók tudják: hogyan segíthetnek és hogyan nem.