“Nagykövetjelöltek kinevezés előtti meghallgatása” – ennyi szerepel az Országgyűlés külügyi bizottságának szeptember 27-én 14 órára meghirdetett ülésének napirendi pontjaként. Az ülés nem nyilvános, hanem zárt, így hivatalosan a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Sztáray Péter által jegyzett előterjesztésről több nem is tudható, ám a hvg.hu forrásai szerint

két nagykövetjelöltet hallgat meg a bizottság, méghozzá Balogh Istvánt és Magyar Józsefet.

Információnk szerint Balogh István a NATO katonai szövetség brüsszeli központjában vezeti majd Magyarország állandó képviseletét nagyköveti rangban. A jelenlegi NATO-nagykövet, Nagy Zoltán – aki azelőtt brüsszeli nagykövet volt – 2017-ben került a posztjára, ahol immár öt éve szolgál, őt válthatja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szándékai szerint a 38 éves Balogh.

Balogh István egészen a közelmúltig a külügyi tárca helyettes államtitkára volt, amíg idén július 15-én, a Magyar Közlönyben közzétett miniszterelnöki határozattal Orbán Viktor július 31-i hatállyal – a megfogalmazás szerint “más fontos megbízatására tekintettel – fel nem mentette.

Szijjártó Péter miniszter mellett a jobb oldalon szemüvegben Balogh István helyettes államtitkár 2019-ben, Helsinkiben

MTI/KKM/Burger Zsolt

Balogh már 2014 óta a külügyi tárcánál dolgozott, és még az előző ciklusban, 2018 nyarán lett biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár és “politikai igazgató”. Ezt a pozícióját a májusban megalakult új kormányban is megőrizte nyárig, amikor is a helyére Bunford Zsolt, a hírszerző titkosszolgálat, az Információs Hivatal addigi főigazgatója került.

A NATO-nagykövetnek kiszemelt Baloghnak a katonai szövetséggel egyébként eddig nem volt olyan szoros munkakapcsolata, mint elődjének, Nagy Zoltánnak, aki nagyköveti kinevezése előtt összesen 8 évet töltött a NATO magyar képviseletén, illetve nemzetközi titkárságán. Mindenesetre Balogh kinevezése fontos időszakban történik – az Ukrajnában zajló háború miatt. Baloghról a honvedelem.hu-n találtunk egy hírt, miszerint 2019 nyarán Szarajevóban találkozott az EUFOR és a NATO-erők parancsnokaival, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján egy másikat szintén 2019-ből, amikor Balogh a NATO fennállásának 70. évfordulója alkalából rendezett konferencián megállapította, hogy

a NATO-együttműködésben az a legfontosabb, hogy a magyar nemzeti érdek a szövetségi érdekkel együtt érvényesüljön."

A másik nagykövetjelölt, a belgrádi magyar képviselet élére kiszemelt Magyar József is volt korábban helyettes államtitkár a külügynél: az előző ciklus felétől, 2020-tól felelt az európai kapcsolatokért, ám ő májusban, az új kormány megalakulása után nem őrizte meg pozícióját. Az angol mellett horvátul, szerbül és szlovénul is beszélő, 55 éves Magyarnak régi, erős balkáni tapasztalatai vannak, nagykövet is volt.

Magyar már a Boross-kormány alatt is a külügynél dolgozott szerb, macedón és horvát referensként, majd 1995-1999 között a zágrábi nagykövetségen szolgált, az első Orbán-kormány alatt pedig visszatért a minisztériumba referensnek. 2002-2006 között az eszéki főkonzulátust vezette, 2006-tól 2 évig ismét a Külügyminisztérium, majd 2008-tól 4 évig megint a zágrábi követség következett. Ezután a Külügyminisztériumban főosztályvezető, majd 2015-2020 között Horvátországban volt nagykövet, amíg helyettes államtitkárként vissza nem tért a tárcához.

Az eddigi belgrádi nagykövetet, a szerbiai magyar külképviseletet vezető Pintér Attilát 8 év után egyébként annyira nem éri váratlanul a váltás, hogy szeptember elején már el is búcsúzott a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakciójától – a búcsúlátogatásról a Szabad Magyar Szó is beszámolt. Néhány napja pedig a Magyar Szó készített interjút a leköszönő nagykövettel, aki azt is elárulta, hogy Szijjártó arra kérte, Isztambulban folytassa külszolgálatát.