Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Az MSZP hétvégi tisztújító kongresszusának személyi döntései aligha okoznak majd meglepetést, az pedig aztán már a régi-új vezetésen múlik, hogy a párt képes-e még egyáltalán meglepetést okozni a magyar politikában. A szocialista párt az utóbbi tíz évben a Fidesz vetélytársából leküzdötte magát az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöbre. A most az MSZP előtt álló kihívás nem ismeretlen, de talán minden eddiginél nagyobb.

Október 22-én tartja tisztújító kongresszusát az MSZP, amely a tavaszi vereség, és sorozatban a negyedik ellenzéki választási kudarc után az elmúlt bő évtized legsúlyosabb válságát éli át. A 2014-es választásra még a „kormányváltó erőként” készülő szocialista párt nemhogy kormányváltó erő nem tudott lenni sem egyedül, sem az összellenzék részeként azóta sem, de

az utóbbi tíz évben a Fideszt valóban megszorongatni képes ellenzéki vezető erőből az MSZP leküzdötte magát az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöbre.

Tíz éve ugyanis, 2012 októberében az MSZP-re a biztos pártválasztók mintegy 33 százaléka szavazott volna, ami egy ma már elképzelhetetlenül magas érték, hiszen a most áprilisi választáson az MSZP az ellenzéki összefogás másik öt pártjával együtt szerezte meg a közös listás voksok 34,4 százalékát.

„Most az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöb környékén vagyunk, és az a célunk, hogy tartósan a felett maradjunk” – fogalmazta meg a hvg.hu-nak az elérendő – nem túl ambiciózus – célt az MSZP egyik meghatározó politikusa. Az évtizedes lejtmenetet, népszerűségvesztést pedig arra vezette vissza, hogy „2010 óta szenvedjük azt a hitelességi deficitet, amit a 2008–2009-es válság miatti megszorító politika okozott, és amilyen megszorító politikát egyébként most a Fidesz is véghez visz”.

Csizmadia Ervin׃ Megújítható-e a magyar politika?

Mi van azzal az országgal, amely sose volt kísérletező, és persze most sem az? Ha ennek az országnak a hagyományai pont olyanok, amelyeket ma is megmutatnak nekünk a politikai szereplők. E hagyomány lényege - hogyan is mondjam szofisztikáltan - a kölcsönös utálat. Vélemény.

Az MSZP-ben forrásaink szerint ezért is várnak eredményt az elmúlt hetek országjárásán ismertetett szocialista rezsistop-programtól, amely nem megszorításokra, hanem ellenkezőleg, az emberek segítésére épít, és amelyre állítólag „a belső méréseink szerint jól reagálnak a szavazók”. Ettől

a markáns, szociáldemokrata gazdaságpolitikai fordulattól, amit a két – kihívó hiányában biztosan befutó – leendő társelnök, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre erősen képviselne, az MSZP-ben azt várják, hogy a párt támogatottsága az 5 százalékról felfelé mozdul, és eléri akár a 7–8 százalékot is.

Az igyekezetet érzékeli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető elemzője is, aki a hvg.hu kérdésére azt mondta, a többi ellenzéki párthoz hasonlóan az MSZP lassan tér magához az áprilisi választási kudarc okozta sokkból, de mostanra „egy markánsabb baloldali fordulat jelei látszanak”, ami abból a szempontból érthető is, hogy szerinte a „balliberális arcélt a DK már lefoglalta”.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető elemzője
Túry Gergely
Értesüléseink szerint rövid távon erre a fordulatra építenek mindent a pártban, és azért bíznak a sikerben, mert úgy látják, hogy az övék „az egyetlen, valódi válságkezelő program, amely nem csak egy-egy szakpolitikai területre fókuszál, hanem komplex megoldást kínál, ráadásul a válságkezelés forrásigényének bevételi oldalát is megteremtve”. Ahogy egy MSZP-s forrásunk mondta,

ez egy felelős irány és program, és talán valamivel komolyabb politikai teljesítmény is, mint kiültetni egy asztalhoz pár árnyékminisztert”.

Ami a Dobrev Klára vezetésével nemrég árnyékkormányt alakító DK-t illeti, Mikecz kérdésünkre azt mondta, a DK politikai érdeke az ellenzéki pártpolitikai paletta szűkítése, ami az MSZP helyzetét eddig sem könnyítette meg és a jövőben is nehezíti, viszont a szocialisták még profitálhatnak a Jobbik népszerűségvesztéséből, tekintve, hogy „a Jobbik szavazóbázisának egy része gazdasági értelemben baloldali szavazó, vannak köztük, akik korábban éppen tőlük szivárogtak el”.

Az elemző szerint „óriási kihívás előtt áll az MSZP”, a jövője pedig sokban függ a 2024-es európai parlamenti (EP) választástól, hogy azon akár egyedül, akár például a Párbeszéddel közösen eléri-e az 5 százalékos mandátumszerzési küszöböt, hiszen – emlékeztetett –, a 2009-es EP-választáson az SZDSZ e küszöb alá került, és „onnan vége is volt a pártnak.”

Horn Gábor: Önfelszámolás vagy újratervezés - az ellenzék választásai

Az ellenzéknek van kiút. Rá kell lelnie, mert különben az országnak sem lesz kiút, írja szerzőnk, miután áttekintette, mit tudnak felmutatni az ellenzéki pártok fél évvel a szövetségben elszenvedett választási vereség után. Vélemény.

Az MSZP-t azért a Republikon Intézet vezető elemzője még nem temetné, mert mint mondta, a párt polgármesterei sikeresek, és „az MSZP a fővároson kívül is létezik, bázisa, infrastruktúrája vidéken is van, még ha nyilvánvalóan nem is egy néppártról van szó". Ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a főleg a fővárosban erősödni látszó fiatal baloldali réteget hogyan tudja megszólítani az MSZP.

Mikecz szerint az MSZP évtizedes brandje előny, mivel „tudható, mire lehet tőlük számítani”, de hátrány is, mert „negatív képzetek is társulnak hozzá”. Az önálló, autonóm MSZP brandjét viszont még építeni kell, hiszen – emlékeztetett Mikecz –, a tavaszi ellenzéki összefogásban nem látszott igazán az önálló arcél, saját miniszterelnök-jelöltje sem volt az MSZP-nek az előválasztáson, ahogy már 2018-ban is a párton kívüli Karácsony Gergelyt indították kormányfőjelöltként.

A tisztújító kongresszus előtt amúgy nem volt tolongás a vezetői posztokért, a női társelnökségre csak Kunhalmi Ágnes indult újra, míg a férfi társelnökségért – miután Tóth Bertalan nem indult újra – bejelentkezett az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István a párt alapos reformjának szándékával, majd visszalépett és kilépett a pártból is, mondván: reformjavaslatait „megfojtották”:

Üzent az MSZP-nek a pártból kilépő Ujhelyi: reformjavaslatait „megfojtották", és megüzenték, hogy „nincs helye"

Békésnek nem nevezhető válás zajlik az MSZP és a pártból kilépő EP-képviselőjük, Ujhelyi István között. A szocialisták szerint még többmilliós tartozása van, nem fizetett be mindent a párt szolidaritási alapjába, míg Ujhelyi azt állítja: rendezte adósságát. A politikus szerint nem azért lép ki, mert nem lenne 2024-ben EP-listavezető, hiszen így, pártnélküliként meg el se tud várhatóan indulni.

A hvg.hu-nak az Ujhelyivel való – békésnek nem nevezhető – szakítását a szocialista pártban azzal magyarázták, hogy a politikus terve gyakorlatilag az MSZP megszüntetését célozta, még a nevet is eltörölte volna, a párt vezetésében a többség azon az állásponton volt, hogy ezt ebben a formában nem támogatta volna a 350 ezres szavazói kör jelentős része, és féltek, hogy elriasztják őket, ráadásul

az újítások lehetnek jók, de megreformálni csak azt lehet, amit nem szüntetünk meg előtte”.

Arra a kérdésre, hogy Ujhelyinek a párt markáns megújítását célzó ötlete működött volna-e, Mikecz Dániel azt mondta: nehéz megítélni, de szerinte ez nem az MSZP megszűnését jelentette volna, amitől a párton belül félhettek, inkább egy nagyon erős brandváltást – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a Fideszből a név megtartása mellett előbb polgári pártot, majd szövetséget formáltak. Az MSZP név sem tűnt volna el szerinte, hiszen Ujhelyi javaslata szerint Esély – Magyar Szociáldemokraták Pártközössége név második felében

ott maradt volna az MSZP rövidítés, amúgy pedig a pártnak az a kitartó szavazói bázisa, ami még mindig megmaradt, aligha morzsolódott volna le érdemben emiatt.

A Republikon Intézet vezető elemzője úgy látja, ha a DK felől a jövőben erősödik az igény az ellenzék összeolvasztására, akkor a másik oldalon a szavazók egy részének Gyurcsány-ellenessége miatt – amit a Fidesz ki is használt a kampányban –, az identitás-erősítésre is lesz igény, amit az MSZP okos politizálással a maga javára fordíthat. Mikecz Dániel elismerte, hogy „kényelmesebb a döntések halogatása, hiszen a döntés mindig veszéllyel is jár, ám a mostani ellenzéki kampányban láthattuk hová vezet a halogatás és az identitás feladása.”

A DK árnyékkormánya nyílt hadüzenet az ellenzéknek

Azt a DK szerint "nem kizárható" forgatókönyvet leszámítva, hogy lehet előrehozott választás a közeljövőben, ahol a párt jól szerepelhet, a DK árnyékkormány-alakítása a szavazói bázis mozgósításán túl leginkább politikai erődemonstráció az ellenzék többi szereplője felé: mi vagyunk a legnagyobbak közületek. A DK azt üzeni nekik: az együttműködés helyett a jövőben inkább magát építi.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Üzent az MSZP-nek a pártból kilépő Ujhelyi: reformjavaslatait „megfojtották”, és megüzenték, hogy „nincs helye”

Békésnek nem nevezhető válás zajlik az MSZP és a pártból kilépő EP-képviselőjük, Ujhelyi István között. A szocialisták szerint még többmilliós tartozása van, nem fizetett be mindent a párt szolidaritási alapjába, míg Ujhelyi azt állítja: rendezte adósságát. A politikus szerint nem azért lép ki, mert nem lenne 2024-ben EP-listavezető, hiszen így, pártnélküliként meg el se tud várhatóan indulni. A Szabad Európának azt mondta, azért nem marad, mert a párt megújítását célzó programját megfojtották, ő pedig "nem illett a képbe".