Az állami források elköltésének hatékonyabb nyomon követését és ellenőrizhetőségét ígéri az a törvényjavaslat-csomag, amely a kormány által az Európai Bizottság kérésének megfelelő “EU-s pénzszerző” jogszabályok sorába illeszkedik és kedden nyújtotta be a kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter.

 

Zöld út az „EU-s pénzszerző" törvényeknek, jön az Integritás Hatóság

Futószalagon fogadta el az EU-s pénzkifizetéseket segítő, a kormány által benyújtott törvényeket a parlament kedden - többet ellenzéki támogatással. Így létrejön például a szemérmesen "Integritás Hatóságnak" nevezett korrupcióellenes szervezet, a törvények többségét társadalmi vitára bocsátják, a vagyonkezelő alapítványokból pedig sok politikus távozhat.

Az újabb változtatásokat tartalmazó friss javaslatcsomag több ponton átírja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvényt, röviden az infotörvényt, elfogadása esetén 2023. január 1-jétől a főbb változások ezek lennének:

• Létrehozzák a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, amely tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási adatait.
• A sikertelenül igényelt közérdekű adatok megismerésére indítható bírósági perek gyorsabbá válnának.

A Központi Információs Közadat-nyilvántartás valóban megkönnyítené a közpénzek elköltésének ellenőrzését, mivel a minisztériumok és más költségvetési szervek eddig külön-külön és meglehetősen hektikusan közzétett gazdálkodási adatait, szerződéseit ezentúl egy helyen tenné hozzáférhetővé, ráadásul szigorú, kéthavi rendszerességgel való feltöltési kötelezettséggel.

Ez

az új központi nyilvántartás tartalmazná minden, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatás, közbeszerzés, szerződés és kifizetés adatát.

Az infotörvény másik módosítása az ilyen módon meg nem ismerhető közérdekű adatok megszerzését könnyíti meg bírósági úton. Természetesen eddig is volt lehetőség a kikért, de valamiért nem vagy nem olyan formában és tartalommal megkapott közérdekű adatok kiadását bírósági úton kikényszeríteni, de ezek a perek – más bírósági eljárásokhoz hasonlóan – hosszú ideig húzódhattak, most ezekkel összefüggő bírósági eljárási hatáirdőket szabna rövidre a törvény.

Más kérdés, hogy a kormány egyéb eszközökkel közben igyekszik szűkre szabni a megismerhető közérdekű adatok körét. Ilyen kreatív jogi eszköz volt például pár hete az a kormányrendelet, amely az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva, visszamenőleges hatállyal titkosította a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.

A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései

Visszamenőleges hatályú rendeletében titkosította és kizárta a bírósági peres eljárások hatálya alól a kormány az operatív törzsek ülésein született döntéseket – éppen akkor, amikor egy ilyen ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.