A szovjet tankokról Brüsszel jutott eszébe Orbánnak, aki szerint "akárki akar a nyakunkra ülni, halálra van ítélve"

Harcias párhuzamok jutottak eszébe Orbán Viktornak az '56-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, amikor Zalaegerszegen, kordonokkal védve beszélt a forradalom évfordulóján. A miniszterelnök összehasonlította a szabadságharcot eltipró szovjeteket és "a brüsszeli magaslesről lövöldözőket", majd arra jutott, hogy utóbbiak "ott fogják végezni, ahol az elődeik". Orbán sűrűn emlegette a kommunistákat és az összefogást, majd mindenkit megnyugtatott: a kormány a helyén van, és jó, hogy nem baloldali.

Most érkezett

10 36

Tüntetők várják a kormányfőt a beszéd helyszínén

Tüntetők gyülekeznek Orbán Viktor beszédének helyszínén Zalaegerszegen: sípolva, fütyülve várják a kormányfőt.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

10 28

De vajon miről beszél Orbán?

A szabadságharcos hősök méltatása, magasztos jelzők és jelenkori párhuzamok a 66 évvel ezelőtti eseményekkel egészen biztosan előkerülnek Orbán Viktor idei, október 23-i ünnepi beszédében, ám annak jellege és stílusa erősen kérdéses. A körülmények sem szokványosak: a miniszterelnök nem állami vagy pártrendezvényen, nagy tömeg előtt, hanem egy – Mindszenty József bíborosról elnevezett – múzeum szűk körű megnyitóján beszél, és bár az oroszbarát gesztusokkal az Ukrajnában zajló háború kitörése óta sem fukarkodik a kormány, ilyesmiből aligha lesz sok az ‘56-os beszédben, ahogy

a megélhetési válság emlegetése is inkább csak a bűnbakkeresés szintjén várható – utóbbi pedig azt is jelenti, hogy a “brüsszelezés" esélyes, ahogy a kommunistázás, baloldalizás is erősen borítékolható.

Egy utcai harcos a négy fal között: miben lesz más Orbán október 23-i beszéde?
Ha sarokba nem is, de a négy fal közé szorul október 23-án Orbán Viktor, aki nem tömegrendezvényen, hanem egy szűk körű múzeumavatón beszél majd, ráadásul vidéken. Emiatt egészen más is lehet a mostani - egy immár nyolc hónapja tartó háború árnyékában mondott - ünnepi beszéd, mint amilyeneket megszokhattunk a miniszterelnöktől.

10 23

30 évvel ezelőtt ordították le a színpadról Göncz Árpádot

A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét 1992. október 23-án a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.

A kormány fütyülői - 30 évvel ezelőtt ordították le a színpadról Göncz Árpádot
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren.

10 18

Tüntetésre hívták a kormányfőt október 23-án

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ezúton szeretném meghívni önt a 2022. október 23-án Zalaegerszegen, 17 órakor megrendezésre kerülő a Szolidaritás ünnepe rendezvényre” – írta ki a Facebookra annak az oktatás helyzete ellen demonstráló tüntetésnek a szervezője, amit Zalaegerszegen tartanak, pont azon a napon, amikor Orbán Viktor is a városban lesz.

Orbánt is meghívták a zalaegerszegi tüntetésre október 23-án
Ha a miniszterelnök nem megy el, akkor a tüntetés szervezője „ezredmagával" megy el hozzá.

10 12

Azért vidéken beszél Orbán, mert ott többen laknak

A miniszterelnök a forradalom és szabadságharc ünnepén Zalaegerszegen, egy, a széles nyilvánosságtól elzárt eseményen, szűrt közönség előtt mond beszédet – ráadásul úgy, hogy ezen a napon pártja, a Fidesz sem tart “központi” megemlékezést. A miértre Gulyás Gergely miniszter adott választ a szombati kormányinfón. Eszerint Orbán azért beszél vidéken, mert