Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarországon szinte azonos mértékben van képviselve a konzervatív és a liberális oldal a médiában – mondta Orbán Viktor a Budapester Zeitungnak adott interjújában, hozzátéve, ezzel a magyar társadalom lényegesen szabadabb és békésebb, mint Németország. Utóbbiban ugyanis a miniszterelnök szerint liberális hegemónia uralkodik, amely csak egy nézőpontnak ad teret a nyilvánosságban és elnyomja azokat, akik nem értenek azzal egyet.
A két ország közötti kapcsolatról beszélve kitért arra is, hogy a magyarok ellenálltak az Oszmán Birodalom, a náci Németország és a szovjet rezsim nyomásgyakorlásának, a belügyekbe való beavatkozás vörös vonallá vált a történelem során. Így a magyarok nem fogják tűrni azt sem, hogy „a mai német baloldal – az Európai Parlamenten keresztül – megmondja, hogyan éljünk és gondolkodjunk [...], mert ez a mi dolgunk”.
Bár sok politikai kérdésben nem ért egyet a Scholz-kormánnyal – és láthatóan még mindig nem tette túl magát Angela Merkel távozásán –, bízik benne, találnak olyan közös pontokat, amelyek mentén együtt tudnak működni.
Mint Orbán elmondta, legutóbbi találkozójukon a német kancellárral arról is beszélt, nem hajlandó elfogadni Németországnak azt a tervét, hogy az uniós intézmények egyhangú döntés helyett többségi szavazásra álljanak át, mert ezzel a nyugat-európai nagyhatalmakat erősítenék, és nem adnának esélyt a kisebb országoknak (ez esetben Magyarország nem tudna egyedüliként vétózni, amivel korábban számtalan uniós intézkedést blokkolt).
“Magyarország egy olyan hely, ahol sokkal többen elférnek, mint ahányan jelenleg lakják. Örülünk neki, amikor külföldiek, akiknek tetszik az életstílusunk, idejönnek velünk lakni” – mondta a miniszterelnök, aki nem győzte hangsúlyozni, a szívélyes fogadtatás csak nyugat-európai bevándorlókra vonatkozik. Orbán egyébként arra számít, az ő számuk rohamosan növekedni fog az elkövetkező 10-20 évben, mert egyre többen akarnak majd egy „biztonságos, keresztény, hagyományokat tisztelő országban élni”.
Merkel–Trump–Netanjahu: ezzel a felállással lehetne legkönnyebben véget vetni az orosz–ukrán háborúnak Orbán szerint, mert úgy látja, a háborúk kitöréséért a gyenge vezetők felelősek, véget vetni nekik azonban csak az erősek tudnak. Továbbra is meg van győződve róla, hogy a háború nem tört volna ki, ha az Egyesült Államok elnökét Donalt Trumpnak hívnák, így bízik a visszatérésében, ahogyan abban is, Olaf Scholz és kormánya „felnőnek a feladathoz”, hogy európai nagyhatalomként véget vessenek a háborúnak.
Ha arra kerülne sor, biztosítana budapesti helyszínt a béketárgyalásoknak, de ismét elmondta, az csak akkor lenne eredményes, ha az amerikaiak és oroszok ülnének az asztal két oldalán.
Orbán az EU-s pénzek visszatartását tisztán politikai játszmának tartja, a jogállamisági eljárást pedig csak az unión belüli egység bomlasztásának. Bár bízik benne, hogy még idén születhet megállapodás, és a pénzek egy részét is megkapjuk, szerinte Magyarországot zsarolja az EU, mert – Lengyelországhoz hasonlóan – nem tagja egyik nagy európai pártcsaládnak sem, és a továbbiakban újabb követeléseknek kell majd eleget tennünk.
Bár sok tekintetben a kisebb uniós befolyást preferálja, támogatna egy közös katonai-védelmi programot, amellyel szerinte a tagállamok szuverenitása is biztosított lenne. „Ameddig nem tudjuk saját magunkat megvédeni, Amerikára vagyunk utalva, akik – joggal – várnak majd valamit ezért cserébe” – mondta Orbán.
