A megnövekedett rezsiárak miatti uszodabezárási hullám megfékezésére több tízmillió forintos támogatásokat kezdett el odaítélni novemberben a Honvédelmi Minisztérium egyes uszodák fenntartóinak. Ennek a pozitív hozadéka, hogy hetvenhét uszoda az év végéig biztosan nyitva maradhat, így pedig 20 ezer gyerek úszásoktatása is folytatódhat.

A történetnek ugyanakkor van egy abszurd vonala is: hiába kérdeztük meg több mint két hete a minisztériumtól, továbbra sem árulják el, hogy melyek lesznek ezek a garantáltan nyitva tartó uszodák, ahogyan azt sem, hogy mekkora támogatásban részesülnek, és azokat pontosan mi alapján ítélték oda.

Képünk illusztráció.

Veres Viktor

Ebben a transzparensnek aligha nevezhető helyzetben pedig elindult egy bizarr politikai kommunikációs csata is: polgármesterek és országgyűlési képviselők a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ) igyekeznek egymásra licitálva a saját sikerükként tálalni a támogatott intézmények ügyét.

Kongatták a vészharangokat, érkezett a támogatás

Már nyáron lehetett sejteni, hogy a hideg hónapokban az elszálló energiaárak miatt sok helyen gondot okozhat majd az uszodák üzemeltetése. Számos ilyen intézmény önkormányzati fenntartásba működik, az önkormányzatoknak pedig a kormány döntése értelmében július elseje óta nem jár a rezsicsökkentett energiaár, vagyis csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Székesfehérvár fideszes polgármester konkrét számokat is megosztott arról, mit jelent ez:

a 97 ezer lakosú város uszodájának villamosenergia-költsége 39,5 millió forint volt 2021-ben, 2022 szeptemberében viszont már több mint 200 millió forintnál járt, és az akkori árakkal számolva úgy látta, több mint 330 millió lesz jövőre.

Az sem vetített előre rózsás képet a télről, hogy az állami tanuszodákat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) októberben már úgy számolt, 27 milliárdos veszteséggel fogja zárni az idei évet (azóta azt is tudjuk, hogy november 14-étől összesen nyolc NSK-s uszodát bezártak határozatlan időre). Sok helyen rövidebb nyitvatartással, hidegebb vízzel és korlátozott szolgáltatásokkal igyekeznek visszavágni a költségeiket az uszodafenntartók, de az ősz beálltával egyre több városból érkezett hír arról, hogy teljesen bezárhatnak egy-egy intézményt.

A Magyar Úszó Szövetség szerint az összes magyar uszoda feléről nem lehetett tudni szeptemberben, hogy üzemel-e majd egyáltalán a hidegben. Épp ezért, a szervezet már ekkor kongatta a vészharangokat, Wladár Sándor elnök többször is nyilatkozott arról, hogy bár a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívása előtt áll, gond lehet abból, ha nem sikerül nyitva tartani az uszodákat. Azt sem rejtették véka alá, hogy erősen lobbizni kell ennek a célnak az eléréséhez.

A rezsitől félve sorra zárják be az élsportolók által használt a csarnokokat és uszodákat

Másfél hónapra a tervek szerint leállítják a székesfehérvári futballstadion, a 14 milliárd forintból megújult, 2018 novemberében átadott Mol Aréna Sóstó fűtését - közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András a közösségi oldalára szerda reggel felkerült videóban jelentette be, hogy csütörtökön rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a rezsiemelkedés okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekről, amelyek között ez a javaslat is szerepel.

A lobbizás, úgy tűnik bejött, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis egy szűkszavú közleményben már november 3-án bejelentette: a Sportért Felelős Államtitkárság vissza nem fizetendő támogatást nyújt vizes sportlétesítmények üzemeltetésére. Akkor azonban még semmilyen konkrétumot nem lehetett tudni. Egy nappal később aztán megjelent a MÚSZ közleménye is, amelyben az már szerepelt, hogy

• 77 uszodát mentenek meg néhány hónapra, amik közül 30 NSK-s tanuszoda és 47 önkormányzatok/egyesületek által fenntartott intézmény van;
• a MÚSZ segítette a támogatási koncepciójának kidolgozást (többek között az összes uszoda üzemeltetési és sporttechnológiai szempontú felmérésével);
• úgy választották ki a támogatott intézményeket, hogy a bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek 30 kilométernél ne kelljen többet utazniuk a legközelebbi nyitva tartó helyszínig.

A MÚSZ égisze alá tartozó egyesületek, illetve az óvodások és kisiskolások tízezreinek úszásoktatásáért felelős Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartott foglalkozásokat a rezsiárak elszállása előtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi mentőövvel is csak az érintett intézmények felét sikerült kisegíteni.

Büszkélkednek vele, mégis titkolják

Mindez mégis fontos eredmény, egyrészt azért, mert Wladár Sándor szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy „több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben”. Másrészt azért, mert hazánkban a rezsipara előtt sem állt fényesen az úszásoktatás helyzete: a felnőttek alig 20 százaléka mondható jó úszónak, a tízévesek alig több mint harmada képes legalább 25 métert leúszni, ráadásul 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a mesterséges „vizes helyek” száma.

Nem csak a mostani uszodabezárások miatt nem tanulnak meg úszni a gyerekek

A 18 éven felüliek mindössze ötöde mondható jó úszónak, miközben az ENSZ-adatok szerint a vízbe fulladás a balesetek 7 százalékát teszi ki világszerte.

Azt azonban senki nem árulta el, hogy összesen mennyi közpénz kell ehhez, milyen feltételek alapján lehetett a támogatást elnyerni, az egyes uszodáknak mekkora összeg jutott és ebből meddig lehet biztosítani a működtetésüket.

Sőt azt is hetek óta titkolják, hogy egyáltalán hol találja meg az egyszeri úszni vágyó a 77, garantáltan nyitva tartó uszodát.

Amikor a MÚSZ-tól érdeklődtünk erről, azt a választ kaptuk, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportügyi államtitkárság adhatja ki ennek a 77 intézménynek a listáját. A minisztériumnak azonban hiába küldtük el a hvg.hu kérdéseit, az első hivatalos közleményük után, több mint két hete nemhogy válasz, még reakció sem érkezett megkeresésünkre.

MTI / Mohai Balázs

A nagy titkolózás ellenére Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás olimpiai bajnokok társaságában egészen Kaposvárig utazott, hogy az uszodatámogatással büszkélkedjen, és úszni tanuló kisdiákokkal fotózkodjon. Az ott elhangzottak alapján valószínűleg azért nem közölték eddig, hogy melyik 77 uszodát segíti ki a kormány, mert Schmidt szerint múlt héten még nem volt végleges a támogatottak listája, és a kifizetések is csak elindultak.

A babérokat azért mindenki learatná

Bár hivatalos lista nincs, azért sorra jelennek meg a hírek olyan uszodákról, amelyek a kormányzati támogatással maradhattak nyitva. A MÚSZ és az államtitkárság mellett ugyanis polgármesterek és országgyűlési képviselők is igyekeznek a saját eredményükként beszámolni egy-egy megmentett helyről. Székesfehérvár fideszes polgármestere például már októberben bejelentette, hogy a Csitáry-uszoda 2022 végéig biztosan nyitva maradhat. Cser-Palkovics András szerint a honvédelmi miniszterhelyettes (és egyben székesfehérvári országgyűlési képviselő), Varga Tamás közbenjárása is kellett ahhoz, hogy nagyjából 80 millió forintos állami támogatást kapjanak, ami a megnövekedett uszodaüzemeltetési költségek 70–80 százalékát fedezi három hónapra.

De politikusok Facebook-bejegyzéseiből derült is az is, hogy

• közel 70 millió forintot kap Miskolc a Kemény Dénes Városi Sportuszoda nyitva tartására (ezt a hírt Veres Pál, független polgármester posztolta);
• 59 millió forinttal segíti a soproni Lőver Uszoda fenntartását (ezt Farkas Ciprián, fideszes polgármester írta meg);
• több mint 42 millió forint támogatást ad a kormány az Érd Aréna Uszoda megemelkedett rezsiszámláira (erről Csőzik László, ellenzéki polgármester posztolt);
• 38,1 millió forintot kap Szentendre a V8 Uszoda működtetésére (ezt a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, Vitályos Eszter osztotta meg);
• 38 millió forint fűtési támogatást kap Balatonfüred a városi uszoda számára (erről Bóka István, fideszes polgármester számolt be);
• 33 millió forint rezsitámogatást biztosítottak a pécsi Hullámfürdő működtetésére (erről, Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat fideszes elnöke számolt be);
• összesen több mint 25 millió forint állami támogatás jár a békési és a szarvasi uszoda fenntartóinak (ezt Dankó Béla, fideszes országgyűlési képviselő jelentette be);
• és Nyíregyházán az Eissmann Városi Sportuszoda is a minisztériumi támogatásnak köszönhetően nyitott újra, (erről Kovács Ferenc, fideszes polgármester posztolt).

Szeged esete bonyolultabb a fentieknél, ott a kormánypárti országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla bejelentette, hogy a kormány közel 70 millió forintos rendkívüli rezsitámogatásának hála az önkormányzat tovább üzemeltetheti a Tiszavirág Sportuszodát. Az ellenzéki vezetésű város viszont azt közölte, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez és december 19-én bezárják az uszodát, mivel a jövő évi támogatásról még szó sem esett a kormány részéről.

Képünk illusztráció.

Veres Viktor

A legnagyobb kommunikációs adok-kapok viszont Vácon lett ebből az egészből. Matkovich Ilona, a város ellenzéki polgármestere november elején jelentette be, hogy a helyi uszoda közel 23 millió forint állami támogatást kap a kigazdálkodhatatlan áram- és gázszámláinak kiegyenlítéséhez 2022 utolsó három hónapjára. A helyi Fidesz-elnök erre a Hír Tv riportjában is betámadta Matkovichot, azt állítva, hogy „más tollával ékeskedik”, mert igazából a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence járta ki a támogatást.

Ahogy az az itt idézett példákból is látszik, az ínséges időkben egy-egy ilyen jó hír remekül kommunikálható, az uszodák nyitva tartásáért épp ezért sokan le is aratnák a babérokat. Hogy ennek ellenére pontosan mi indokolhatja az uszodatámogatások körüli titkolózást, azt csak találgatni lehet.

Egyrészt a kapkodás is állhat a háttérben, az államtitkár kaposvári mondatai ugyanis arra utalnak, hogy jóval azelőtt bejelentették a támogatások tényét, mielőtt letisztázódott volna, hogy kinek adnak majd pénzt. Másrészt, az is felmerülhet kérdésként, hogy egy nem transzparens rendszerben vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál. Ennek a kételynek az eloszlatását ráadásul nem segítik az államtitkárnak személyesen hálálkodó politikusi posztok. Az biztos, hogy a nyilvánosságra került uszodák között vannak ellenzéki vezetésű városok által üzemeltetett létesítmények is, de a támogatások mértéke jelentősen különbözik, és részletesebb tájékoztatás híján nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.

Végső soron viszont mégis csak arról van szó az uszodatámogatások kapcsán is, hogy a rezsicsökkentés megvonásával minden önkormányzat költségvetését megterhelte a kormány, miközben az ebből fakadó többletköltségeket már csak néhányak esetében kompenzálják, ráadásul egy egyelőre átláthatatlan rendszerben.