Szó szerint nem teszi zsebre a magyar kormány azt a tavalyi döntését, amellyel inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárd forintos támogatásáról, nehogy a civileknek járó pénzeket – amely a teljes összeg 10 százaléka lett volna – a pályázaton legtöbb pontszámot kapó Ökotárs Alapítvány kezelje.

Magyarország tavaly nyáron bukta el a Norvég Alap teljes összegét, miután az Orbán-kormány el akarta érni, hogy beleszólása legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, ez a 77 milliárdos összeg körülbelül 10 százaléka lett volna. Hosszas huzavona után a magyar és a norvég kormány abban állapodtak meg, hogy nyílt pályázaton választanak egy független alapkezelőt, amely rábólint majd a civileknek járó összegek szétosztására. Csakhogy amikor kiderült, hogy a pályázaton a megadott szakmai szempontok alapján az Ökotársat találták a legalkalmasabbnak, a magyar kormány nem volt hajlandó azt elfogadni.

„A hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – indokolta döntését akkor a Miniszterelnökség.

Az Ökotárs elleni kormányhadjárat persze nem ekkor kezdődött, a kormány lényegében tíz éve próbálta ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil pénzeit, melyet az alapítványt kezelt. Ennek érdekében először 2014-ben KEHI-ellenőrzést kaptak a nyakukba, majd szeptemberben házkutatást is tartott náluk a rendőrség. Erről a bíróság később megállapította, hogy törvénysértő volt. A KEHI hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentését az ügyészség is elutasította, és a NAV is megszüntette az alapítvány ellen indított eljárást. Ezen kívül a norvégok ellenőrzése is mindent rendben talált. Az csak egy évvel később derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a rendkívüli ellenőrzés megindítására.

Míg a norvégok a magyar kormánnyal kialakult vita miatt végül egyetlen fillért sem küldtek Magyarországra, az Európai Bizottság segítségével most jelentős pénzhez fognak jutni helyi magyar nonprofit szervezetek, NGO-k. A Bizottság a következő két évben erre szolgáló körülbelül 50 millió eurós (20 milliárd forintos) keretéből már most biztos, hogy

3,4 millió eurót, vagyis 1,4 milliárd forintot éppen az Ökotárs Alapítvány oszthat szét köztük az uniós értékek, köztük a jogállamiság védelmére – tudta meg a hvg.hu.

A Norvég Alappal ellentétben ráadásul a magyar kormánynak semmilyen beleszólása nem lehet majd abba, hogy a pénzt mely nonprofit szervezetek kapják és milyen célokra, a támogatások ezúttal közvetlenül Brüsszelen keresztül érkeznek.

Se pénz, se posztó

Abban semmi különleges nincs, hogy az Európai Bizottság civileket támogat, a 2014-2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A célra a 2021-2027-es uniós költségvetésből is jutott, ezúttal azonban több fontos újdonságot is bevezettek. Ezek egyikeként létrehozták a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) programot, amely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Azért csak lényegében, mert a program most először egy új támogatási ággal is bővült: az Európai Parlament és az uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban az uniós értékek (így a jogállamiság és a demokrácia) védelmét és népszerűsítését is belefoglalta a célok közé, és a keretet is megemelte.

A program három másik ága szintén fontos célokat támogat, ezek mind olyanok, amelyekre korábban is áldozott már pénzt az Európai Bizottság:

• az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség,
• a polgárok szerepvállalásának elősegítése és
• az erőszak, így a nők és gyermekek elleni erőszak megakadályozása.

A megemelt összeggel együtt a CERV program teljes kerete a 2021-2027-es időszakra másfél milliárd euró. Ebből a következő két évben csak az uniós értékek védelmére 50 millió euró, vagyis 20 milliárd forint jut a tagállamokban.

Brüsszel azt sem titkolja, hogy a célok közé miért emelte be most az uniós értékek védelmét. A programról szóló végrehajtási határozatukban külön megemlítik, hogy „a közelmúlt fejleményei” alapján az uniós értékek tiszteletben tartása néhány tagállamban „nem magától értetődő”. Arra is utalnak, hogy „egyes tagállamok” ellen megindult a hetes cikk szerinti eljárás – azt nem nehéz kitalálni, hogy ez Magyarországot és Lengyelországot jelenti.

Szintén a magyar szálat lehet felfedezni abban a mondatban, amelyben kitérnek a Tanács javaslataira, vagyis hogy „néhány tagállamban” meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes keretet, a közérdekű információkhoz való hozzáférést, vagy éppen a nyilvános társadalmi konzultációk biztosítását. Ezek mind szerepelnek abban a 17 vállalásban, amelyeket a magyar kormánynak kellett teljesítenie a kondicionalitási eljárásban, hogy megkapja az uniós pénzeket.

Tényleg búcsút mondhatunk 3000 milliárd forintnak? Minden, amit az uniós fenyegetésről tudni kell

A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.

Elszakadt a póráz

A CERV program uniós értékeket támogató ágának másik újdonsága, hogy a támogatásokat közvetlenül, a tagállami kormányok beleszólása nélkül osztják ki, mégpedig egy helyi közvetítő, vagyis koordinátor segítségével. A megoldás hasonlít a Norvég Alap működéséhez, ahol szintén egy alapkezelőn keresztül oszthatták volna ki a pénzeket a kisebb NGO-knak – már ha engedte volna a magyar kormány.

Mivel a Bizottság célja az, hogy a sokszor mellőzött, helyi civilek is részesüljenek a támogatásokból, amelyeknek erre egyébként nem sok esélye lenne, ebben a koordinátorokra támaszkodik Brüsszel, és csak általánosságban mondja meg, hogy ki a célcsoport, és mik a fő célok. A koordinátorok határozzák meg a részleteket (mivel a helyi viszonyokat és NGO-kat ők ismerik a legjobban), és kifejezetten nagy szabadságot kapnak.

Magyarország esetében ennek a szabadságnak más oldala is van:

az Európai Bizottság módszere lényegében a magyar kormány befolyását csökkenti, hogy ne tudja rövid pórázon tartani a tőle független civileket.

A programot tavaly hozták létre, honlapján pedig már az első nyerteseket is közzétették, ami Magyarország esetében egy meglepetést is tartogatott. Az uniós értékek védelmében szétosztott támogatások egyik koordinátora éppen az az Ökotárs Alapítvány lesz, amely miatt korábban a kormány lényegében lemondott a Norvég Alap pénzeiről.

Civil szervezetek tüntetése a Parlament előtt 2018 májusában

Máté Péter

Az összesen négy civil szervezetből álló konzorcium összesen 4 millió eurót, vagyis 1,6 milliárd forintot kap Brüsszeltől, hogy pályázatokon keresztül szétossza azt magyar civilek között. Ebből

• az Ökotárs Alapítvány egész pontosan 3 601 160 euró (1 milliárd 472 millió forint)
• a Közösségfejlesztők Egyesülete 145 202 euró (60 millió forint)
• a Kárpátok Alapítvány-Magyarország 126 794 euró (52 millió forint)
• az Autonómia Alapítvány szintén 126 794 euró (52 millió forint)

felett diszponál. (Fontos tehát, hogy ezt a pénzt ők továbbosztják.)

A hirdetményből a részletek nem derülnek ki, hiszen azt majd az érintett alapítványok teszik közzé, valószínűleg december elseje után, amikor a program indul. Ők fogják megmondani azt is, milyen célokra és módon lehet arra majd pályázni, és később ők követik nyomon azt is, a pénzt hogyan és mire költik majd a nyertesek.

Annyi viszont már az Európai Bizottság hirdetményéből is kiderül, hogy ebből a több mint másfél milliárd forintból 170-180 magyarországi civil szervezetnek jut majd, hogy segítsék az uniós értékek – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – érvényesülését Magyarországon. A pályázatok jellemzően 15-60 ezer euró közötti összegről szólnak majd, és akár kommunikációs kampányra, hálózatépítésre is lehet majd használni. Az összegből jut kapacitásépítésre is, vagyis képzéseket, workshopokat is tartanak majd, és a koordinátorok külön odafigyelnek majd a vidéki civilekre is.

Máshova is jut majd

Bár kétségtelenül nekik jut a legnagyobb összeg, nem az Ökotárs az egyetlen – a kormány által gyakran támadott – civil szervezet, amely a CERV programon nyertes volt. Ők azonban jellemzően a CERV másik ágaiban nyertek pénzt, közvetlen támogatásként (mint ahogy az korábban is működött.)

Több mint 165 ezer eurót, azaz közel 68 millió forintot kap a Háttér Társaság vezetésével felállt konzorcium, mely az LMBTQI emberek egyenlőségét segítené a magyarországi szakmai szervezetek munkájában. A pénzből azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a melegekkel szembeni diszkrimináció az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, vagy éppen a pszichológiában. Többek között kutatásokat végezhetnének, képzéseket és szemináriumokat tarthatnának, sőt a kiadványokat is készítenének, hogy csökkentsék a diszkrimináció mértékét.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig közösen arra kap 186 ezer eurót (több mint 76 millió forintot), hogy képzéseket, workshopokat tartson jogászhallgatók, ügyvédek és NGO-k számára az Alapjogi Chartáról és annak alkalmazásáról.

A Magyar Helsinki Bizottság molinója a civilek demonstrációján 2017.május 30-án

Túry Gergely

Az, hogy a kormány hogyan reagál majd a civilek brüsszeli támogatására, valószínűleg borítékolható – ebben az esetben azonban nagy különbség, hogy bármit is mondanak, a pénzek kiosztásába és elköltésébe semmilyen módon nem szólhatnak bele. A felelősség minden esetben az Európai Bizottságé, mint ahogy annak lehetősége is, hogy ha úgy látják, eredményesek voltak a programok, a következő két évre még ennél is nagyobb összeget osszon szét a folyamatos kormányzati támadás alatt álló NGO-knak.