.Fájdalmas  lépéseket kellene tennie a kormánynak, „az infláció leszorítása magas kamatokat és általában a kereslet korlátozását igényli, ami cégeket és a lakosságot is sújtja.”  - mondta Simor András a Népszavának adott interjújában. Láthatóan azonban a kormány számára kiemelten fontos, hogy a kiigazítás nem ássa alá a kormány népszerűségét- mondta az MNB egykori elnöke.  Erre a félszívűségre jellemző példa szerinte, hogy a MNB indokoltan emelte az irányadó kamatot, mert ezzel próbálta visszafogni a fogyasztást, valamint kezelni a kereslet és a kínálat közötti egyensúlytalanságot, amely az infláció egyik fő oka Magyarországon. A kormány viszont igyekszik „megvédeni” a kamatemelés káros hatásaitól a cégek és a lakosság egy részét kamatsapkákkal, moratóriummal, a támogatott hitelekkel. A kormány így aláássa a MNB monetáris politikáját, ami azzal jár, hogy az infláció nemcsak, hogy egy évig lesz magas idehaza, hanem elhúzódó magas inflációs környezet alakul ki.

De a Nemzeti Bank is megkapja a magáét a magas inflációért: „ Az MNB nem antiinflációs politikát folytatott, az utóbbi 3-4 évben a monetáris politika kifejezetten fűtötte az áremelkedéseket. Például a magas infláció egyik oka a rettentően gyenge forint, ami az importáruk árán keresztül erősíti az inflációt.”

Matolcsyt sem kíméli: „Nagyon érdekes volt a Matolcsy-beszédben, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége a második, úgy általában az egész magyar gazdaság termelékenysége pedig a negyedik leggyengébb egész Európában. Ezek a problémák nem a válság, hanem annak a gazdaságpolitikának a következményei, amelynek Matolcsy György az egyik fontos alakítója volt.” Példaként említette, hogy egy exportra termelő cég egy euróért 2010-ben 260 forintot kapott, most meg 410 forintot. „Ilyen exportőrnek nem kell azzal foglalkoznia, hogy javuljon a versenyképessége, beruházzon, hatékonyabban termeljen, anélkül is nő a haszna. Ez elkényelmesítette a magyar cégeket, a forintleértékelődés közvetlenül járult hozzá a versenyképesség elvesztéshez, ahhoz, amit Matolcsy kritizál, miközben az egyik fő okozója annak, ahol most tartunk. – tette hozzá.

A benzinársapka eltörléséről azt mondta: „Kiderült, hogy a szocializmusból hozott gazdaságpolitikai elem nemcsak a szocialista gazdaságban, de a piacgazdaságban sem működik, tehát el kellett törölni”

Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök számára mennyire fontos a gazdaság  azt válaszolta: Orbán számára nem az a kérdés, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart-e, a fő szempont az, hogy a Fidesz mennyire tudja maximalizálni a szavazatai számát, adott esetben annak árán is, hogy magyar gazdaság fejlődése megakad. Orbán számára nem tűnik fontosnak, hogy középtávon erodálódik a gazdaság versenyképessége, elég, ha ma van betanított munkások számára munkahely az autóiparban. Ezért sem invesztál például az oktatásba.

A befagyasztott uniós pénzekről  azt mondta: Nagyon billeg Magyarország uniós támogatottsága. Könnyen eljuthatunk egy olyan határvonalig, amikor már mindenkinek olyannyira tele lesz a hócipője Magyarországgal, hogy már bármi elképzelhető. „Ha van 27 tagország, akik közül 26 egy irányba szeretne menni és van egy 27-ik, amelyik állandóan botot tesz a küllők közzé, azt előbb-utóbb kigolyózzák a társaságból. Nagyon veszélyes úton jár a kormány. Kirakni Magyarországot nem lehet az EU-ból, de megvonhatják a szavazati jogát. Ez egy atombomba, mindenki igyekszik elkerülni az alkalmazását. De ha sokáig szabotálja a kormány az EU működését, akkor nem tartom kizártnak, hogy ezt meglépi a többi tagország. Attól kezdve viszont nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar kormány ilyen körülmények között az EU-ban akarna maradni.”